Több-százezer forintos különlegességek A Bortársaság szakmai támogatása és vezetése mellett, a Bor és Más Kft. valamint magánszemélyek palackjai is megtalálhatóak a tételek között. A résztvevők licitálhatnak például a Szepsy borászat 2011-es évjáratú édes, fehér, tokaji borkülönlegességére, a Bock 2011-es évjáratú Libra borára, amely 24 hónapot pihent francia és magyar tölgyfahordókban. Art and Antique művészeti vásár a Bálnában - A Bálna. A kikiáltási ár a Bock borászat két tételénél a legmagasabb. A licit 152 ezer forintról indul majd. Elvihető a francia Chateau Haut-Brion bora is, a birtokon már az 1420-as évek óta készültek borok, vagy éppen a Champagne Taittinger Brut Réserve-e is, amely több mint 35 különféle dűlőről és több évjáratból származó Chardonnay, Pinot Noir és Pinot Meunier borok házasításából született. Még nehezebb helyzetet teremtett a járvány Az aukcióból befolyt összeg az Autistic Art Alapítvány által támogatott 11, az autizmussal élők igényeire specializálódott civil fenntartású lakóotthont segíti, ahol több mint 250 fiatalt látnak el.
a Planet Fanatics' Network szellemi játszótere A Patrónus Ház gödöllői otthona 2019 augusztusa óta 12 autizmus spektrum zavarral és középsúlyos értelmi fogyatékkal élő lakója számára nyújt magas minőségű otthont, és a számukra szükséges szolgáltatásokat és fejlesztő foglalkozásokat. Kiemelt figyelmet fordítanak a Ház lakói, és a környéken élők társadalmi integrációjára, képzésére. A magánszemélyek és cégek támogatásaiból fenntartott Patrónus Ház a legújabb eseményük keretében egy online aukciót szervez az Autistic Art online aukciós felületén május 10 és 12 között, ahol a lakók által hosszú hónapokon át készített 15 alkotást bocsátják árverésre. Az aukción magánszemélyek és cégek egyaránt részt vehetnek, az aukciós katalógust az alábbi linken keresztül lehet elérni: A lakók alkotásainak megvásárlásával az Patrónus Ház kreatív foglalkozásait és a megváltozott munkaképességű felnőttek foglalkoztatására létrehozandó foglalkoztató központot támogatják. Az Autistic Art Alapítvány alapvetően autista lakóotthonok támogatásával foglalkozik, de az anyagi támogatások mellett terápiás céllal művészeti foglalkozásokat szerveznek az otthonokban élőknek.
Az aukció a oldalon érhető el július 8-ig. András Wolsky: The Break-even Points of Accidental and Purpose I., 2017, giclée print, paper, 500 x 500 mm Következő kiállítás // Upcoming exhibition A galéria következő kiállítása Bernáth Dániel (1990) és Csizik Balázs (1987) július 16-án nyíló közös tárlata lesz. // The next exhibition in the gallery will be the duo show of Dániel Bernáth (1990) and Balázs Csizik (1987), opening on 16 July. Forrás: Molnár Ani Galéria Karitatív, Képző
A cambridge-i archívumhoz, köztük Hawking írásaihoz a jövő tudósai bármikor hozzáférhetnek. A modern tudományos világ egyik legnagyobb alakja mindössze 22 éves volt, amikor diagnosztizálták nála az ALS nevű betegséget, amely a központi motoros idegrendszert és az izomzatot támadja meg. Akkor két-három évet adtak neki az orvosok, ám Hawking több mint ötven évvel élte túl saját megjósolt halálát. A világhírű tudós végül 76 éves korában, 2018 márciusában hunyt el. Betegsége hozta el a sikert Az ALS, amelyben Stephen Hawking maga is szenvedett, az akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői mozgató idegsejtek pusztulásával járó végzetes betegség. Először csak a kisebb mozgásokért felelős izmok, majd egyre jelentősebb funkciókat ellátó izomcsoportok mondják fel a szolgálatot, míg végül (3-5 év alatt) a beteg teljesen elveszíti mozgásképességét, ágyhoz kötötté válik, lélegeztetésre és táplálásra szorul. Hawkingnál az ALS-t 1964-ben állapították meg. A háromgyermekes apuka 1969-től kényszerült kerekesszékbe, a kommunikációban gépek segítették, de előadásokat világszerte tartott.
A lap szerint ezek a holmik mintegy 4, 2 millió fontot (1, 7 milliárd forintot) érnek. A Cambridge-i Egyetem Alkalmazott Matematikai és Elméleti Fizikai Tanszékén Hawking 2002-től egészen a haláláig dolgozott az irodájában. A londoni Tudományos Múzeum többek között kiállítja az amiotrófiás laterálszklerózistól (ALS) szenvedő elméleti fizikus kerekesszékeit, a kommunikációhoz szükséges felszereléseit, az ujjlenyomattal aláírt fogadásait – melyeket rendre elveszített –, könyveit, fényképeit, doktori értekezését, kitüntetéseit, és még azokat a csecsbecséket is, amelyek A Simpson család című rajzfilmsorozathoz köthetőek. Hawking azt a figurát is eltette emlékbe, amelyet róla mintáztak. (Ez is érdekelheti: Megdöbbentő: kiderült, mi volt Stephen Hawking legnagyobb félelme) A professzor személyes és tudományos írásai ugyanakkor Cambridge-ben, az egyetemi könyvtár gyűjteményében maradnak a megállapodás szerint. Beleértve 2008-ig váltott levelezéseit, Az idő rövid története című 1988-ban kiadott kötet első vázlatát, film- és tévészkriptjeit, a karrierje kezdeti időszakából származó, az aláírásával ellátott tudományos kéziratait, és A Simpson család azon epizódjának forgatókönyvét, melyben Hawking először szerepelt.
Nyolcvan éve, 1942. január 8-án született Stephen Hawking angol elméleti fizikus, matematikus, korunk egyik legnagyobb elméje. Bár fiatal korában diagnosztizált degeneratív idegrendszeri betegsége, az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) korán tolószékbe kényszerítette, majd a beszédre való képességét is elvette, a huszadik század legjelentősebb elméleti fizikai áttörései közül több is az ő nevéhez fűződik. Stephen William Hawking Oxfordban jött a világra értelmiségi szülők első gyermekeként. Apja orvosnak szánta, azonban őt inkább a matematika, a fizika és a csillagászat érdekelte, de csak szabadidejében, középiskolai éveiben nem igazán szeretett tanulni. Tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot. Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist, ALS) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett.
A világegyetem létrejöttével kapcsolatban arra a megállapításra jutott, hogy valójában nincs is kezdete, vagyis úgy kell elképzelni, mint ahol "a tér és idő határtalan, zárt felületet alkot". Kutatásai során azt a sokak számára kiábrándító tételt is felállította, hogy az időutazás csak filmekben és regényekben lehetséges. 2015-ben bejelentette, hogy megoldást talált a fekete lyukakkal kapcsolatos információs paradoxon feloldására. Saját bevallása szerint élete során a nők jelentették számára a legnagyobb rejtélyt. Kétszer nősült, első feleségétől három felnőtt gyermeke van, és már unokái is születtek. Másodszor 1995-ben egyik ápolónőjét vette el, akitől szintén elvált 2006-ban. Nevét az 1988-ban megjelent, Az idő rövid története című, a tudományokban járatlan laikusok számára is élvezhető könyv tette széles körben ismertté. A kötetet negyven nyelvre fordították le, harmincmillió példány kelt el belőle, és tudományos mű esetén rekordot jelentő 237 hetet töltött a Sunday Times sikerlistáján.