A Zsilyvajdejvulkán név három település, az egykori Oláhzsij, Vajdej pásztorfalu, és a Vulkán-szoros mellett 1773-ban létrejött Vulkán határőrtelep nevének összetételével keletkezett. A brassói Hoffmann cég szerzett a területre koncessziót és 1859-ben kezdte el a kitermelést. 1910-ben már 2234 bányász fejtette ki a szenet. A három és fél méter magas emlékoszlopot a millennium évében, 1896. szeptember 5-én avatták fel Volkány községben. A gránitoszlop tetején egy aranyozott vasbuzogány állt, melyet Márkusz (Markup) Ferenc főmérnök tervei alapján a vajdahunyadi vasgyárban öntöttek. Az oszlop egyik oldalát az ország, másikat Hunyad vármegye címere díszítette. Előlapján a következő felirat volt olvasható: "Vulkánhágó ősidőktől Magyarország hadászati, közlekedési vonala, melyet Hunyadi János vitéze malomvizi Kendefy Miklós élete feláldozásával védelmezett 1455 körül a becsapó török ellen. E dicső fegyvertény és határvédelem örök emlékezetéül állíttatá ez oszlopot Hunyad megye közönsége a honfoglalás ezredik évében. "
2014. február. 1. | Kategória: Cikkek, Kiemelt | Hozzászólások kikapcsolva A hónap pénze: Előlap: négyrészű címerpajzs, baloldalt lent a hunyadiak címere a holló. Hátlap: Szent László szembe áll, kezében bárd és országalma, kétoldalt verdejegy.. Referencia: CNH II 154A, Huszár 615, Éh482a Hunyadi János aranyforint Hunyadi János pénzverése: Hunyadit 1446 júniusában Székesfehérvárott Magyarország kormányzójává választottak. A törvényes király, V. László nagykorúságáig és egyben trónralépésének időpontjáig, 1453 elejéig kormányozta az országot. Az országgyűlés rendkívüli hatalommal ruházta fel Hunyadit, pénzverési jogot is kapott. A pénzverést igyekezett egységessé tenni, azonban Giskra János főkapitány kezében volt a kassai és körmöci pénzverde is, hatalmáról pedig nem volt hajlandó lemondani. Giskra Kassán és Körmöcbányán is V. László nevére veretett pénzt. Az ország egyéb verdéiben Hunyadi nevére vertek pénzt, így 1453-ig párhuzamos pénzverés folyt. 1447-ben a budai országgyűlésen visszaállították a pénzverést korábbi helyzetébe, az aranyforint árfolyamát pedig 200 denárban határozták meg.
"Ki kopog? Mi kopog? Egy fekete holló! Nála még A levél, Vagy ahhoz hasonló. " A Hunyadiak címere, a fekete holló mindig is a reménységet, a győzelmet, a nemzeti büszkeséget jelentette. Arany János csodálatos verse (Mátyás anyja) engem is megihletett, ezért a levelesládámban találtam egy forgatókönyvet Az utolsó bástya címmel, Hegedűs Bálint tollából. Az Egri csillagok óta (rendezte: Várkonyi Zoltán -1968. ) nem készültek jelentős történelmi filmek a magyarság nagy győzelmeiről, de most végre adódik egy hatalmas lehetőség, filmet készíteni a nándorfehérvári diadalról, Hunyadi Jánosról. A lehetőség szó azonban keserű szájízzel keveredik, mert olyan emberek kapták meg a lehetőséget ismét egy film készítésére, mint Szász János vagy Hegedűs Bálint, akik nem jelentenek garanciát arra, hogy ezt a hatalmas, világraszóló magyar győzelmet (1456) a nemzet történelemtudatának megfelelően, a nemzettudatra jótékony hatással alkossák meg. A kétkedők sorát éppen Szakács Árpád kezdte a Magyar Idők Kinek a kulturális diktatúrája című sorozatában.
Egy nappal később, szeptember 6-án, hasonló emlékművet avattak fel Zajkányban is. Az emlékoszlopot az I. világháború után eltávolították. Az oszlopot olyan kemény betonból csinálták, hogy nem tudták egészen szétverni, még mindig maradt belőle. Akkor, Hunyad megyében a 66A és a 664-es utak kereszteződésénél található körforgalomtól délnyugat irányban kb. 20 méterre állt az oszlop. Sajnos a második magyarellenes ledöntést nem élte túl. Azért döntötték le a nyolcvanas évek elején a kommunista párttitkár-polgármester (akinek felesége magyar volt) szerint, mert igazolta a magyarok ezeréves ittlétét. 2002-ben a kolozsvári tévé magyar adása filmet forgatott az emlékműről. Akkor ledöntve, de még eredeti helyszínén volt a talapzat és a buzogány öntöttvas tartóoszlopa, melynek egyik oldalát a Hunyadi-címer, másikat a fentebb idézet felirat díszítette. Az emlékmű még így, megrongálva is valóságos zarándokhely volt, számos hazai és anyaországi turista kereste fel évről évre. 2003-ban arra látogatókat azonban újabb meglepetés érte: a feliratos öntöttvas tartóoszlopnak is nyoma veszett, a talapzat köveit legörgették az út mentére.
Nincs messze Regéctől egyébként a gyönyörű boldogkői vár sem, csak mivel az szinte közismert, ezért külön nem írtunk róla, de ha már arra járunk, mindenképp keressük fel.
1. Visegrádi vár A ⇒ visegrádi alsó-vár lakótornyának, a ♦ Salamon toronynak nincs köze a trónjától megfosztott és 1082-ben bebörtönzött Salamonhoz, akit feltehetően a közeli Sibrik-domb tetején álló épületben tartott fogva unokatestvére, I. László. Volt azonban egy híres lakója: amikor Vlad Tepes a török szultánnak is felajánlotta szolgálatait, Mátyás a vajdát elfogatta és 1462-től 1474-ig ebben a lakótoronyban, őriztette. Ő volt Drakula. A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után 1250-1260 körül építtette IV. Legszebb várak magyarországon 2021. Béla és felesége. A lakótorony nyugati oldalához árnyékszéktorony is csatlakozott. A tatárjárás után IV. Béla király a Visegrádra s a ♦ fellegvárba helyezte át a fővárost, majd itt került sor az 1335-ös híres háromkirályok találkozójára, az első visegrádi csúcsra. Mátyás felújította a vár palotaszárnyait. A fellegvárban több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el.
⇒ Kinizsi halála után is. [ Benigna imádságos könyve Festetich-kódex néven ismert. ] A vár négyszögletű 30 méter magas öregtornya a Dunántúl egyik legépebben maradt késő ♦ gótikus lakótornya. Öt szintjével inkább biztonságot, mint kényelmet nyújtott az építtető családnak. TOP 10 legszebb kastély Magyarországon: elegancia, luxus, időutazás! - Szallas.hu Blog. A lakóhelyiségek körül 4-5 méter szélességű, többszintű, körben futó védőfolyosó húzódott. Falaiba keskeny lőréseket vágtak, innen és az épülettömb négy sarkán lévő kerek őrtoronyból lehetett tüzelni a várárokba bejutottakra. A várárokban található az a bővizű forrás, melynek vize a kapu közeli ♦ farkasvermet – egyetlen ilyen hazánkban – és a belső udvar víztárolóját ma is táplálja. 6. Füzéri vár A gyönyörű fekvésű, de nehezen megközelíthető, meredek hegy tetején álló vár, kiemelkedő kápolnatornyával, az egyik legszebb hazai látvány és pompás kirándulóhely. Odafentről pompás a ♦ panoráma … Egy zempléni vulkáni sziklaszirten magasodó ⇒ Füzéri várat az Aba nemzetség egyik tagja építtette. 1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után a ♦ koronát nem a visegrádi várba vitte, hanem Füzérre szállíttatta és egy évig ott rejtegette.
A belső négy sarokban ezüst damaszkolás. A czímer a Zsigmond első éveiből származó czímerek között egyike a legszebb kivitelűeknek, mely színkompozicziójával, a sisakdísz lendületes ábrázolásával és méretei arányosságával egyaránt kiválik a többiek közül. Fegyvertani és viselettörténeti szempontból egyaránt megbecsülhetetlen, mert a Zsigmond-korabeli nehéz lovas fegyverzetre ad felvilágosítást. Fontossága különösen abban rejlik, hogy egész fegyverzetet mutat be, míg azok a Zsigmond-kori armálisok, melyek fegyvertani szempontból érdemelnek figyelmet, mint pl. a Leszteméri - vagy Irsay -armálisok, csak egyes fegyverzetdarabokat ábrázolnak. Fegyvertani szempontból fontosságra nézve a Bocskai-armálissal csak a Bothfalvi Both -családé versenyezhet (1460), mely a Mátyáskorabeli gyalog katonaság fegyverzetére ad felvilágosítást. Legszebb virak magyarországon . A czímeradományban Bocskai Péter fia István részesül. Érdemeiről és kilétéről az oklevél közelebbről nem emlékezik meg. (Fejérpataky László és Áldásy Antal: Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926)) [1] Rövidítések Lásd még: Erdély címere, Címerhatározó A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke A │ B │ C │ Cs │ D │ E │ F │ G │ Gy │ H │ I │ J │ K │ L │ Ly │ M │ N │ Ny │ O │ Ö │ P │ Q | R │ S │ Sz │ T │ Ty │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs