Hernyója vaskos, fényes zöld színű, világos hosszanti csíkokkal, amit apró fehér pöttyök és kis kék farkocska díszít. A bábozódáskor előnyben részesíti a növényi törmelékeket és a kövek alatti területeket. A második nemzedék kacsafarkú szenderek visszarepülnek délre a téli időszakban, egy néhányuk viszont itthon marad és itt keres magának telelőhelyet, barlangokban, faodúkban vagy akár egy épületben. Ha szeretnél egy kacsafarkú szendert látni repülés közben kattins ide.
A kacsafarkú szendert csendes időben, tavasztól őszig, kora délelőttől kora estig láthatjuk az ország bármely vidékén, akár még nagyvárosok emeletes házainak erkélyein is. Fotó: Deli Tamás A második helyezett a keleti rablópille lett, amely hazai ritkaságát tekintve első helyezett lehetne. Neve és külseje ellenére nem a lepkék (Lepidoptera), hanem a recésszárnyúak (Neuroptera) hazánkban nem túl népes rendjébe tartozik. Leginkább tehát a fátyolkákkal vagy a hangyalesőkkel áll atyafiságban, de nálunk elég magányos a rovarok rendszerében – Magyarországon ő a rablópillék (Ascalaphidae) egyetlen faja, és egész Európában is csak pár rokona akad. Legtöbb előfordulási helye természetvédelmi területekre esik. Maga a faj is fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. Fotó: Wikimedia Commons A képzeletbeli dobogó harmadik fokát az ékfoltos zengőlégy szerezte meg 890 szavazattal. Ha legyekről hallunk, akkor akarva-akaratlanul azok a kellemetlen rovarok jutnak az eszünkbe, melyek otthonunkba tévedvén zúgva keringenek a konyhában, az étel körül "legyeskednek", majd összemászkálják a vacsoránkat, végül ügyesen kikerülik lesújtó tenyerünket, és folytatják bosszantásunkat.
Idén második alkalommal választottak az év rovarává lepkét, és először olyan fajt, amely nem tartozik a pillangóalakúak közé. A kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) a Magyar Rovartani Társaság tájékoztatása alapján 3912 szavazattal lett az év rovara, miközben a teljes szavazási időszakban végig magasan vezetett. A szenderfélék (Sphingidae) családjába, a lepkék (Lepidoptera) rendjébe tartozó rovar olyan, mint egy kis kolibri. A szender elnevezést a XIX. századi híres természettudós, Frivaldszky Imre használta a "zúgólepkék" családjára. Maga a szó utalhat arra, hogy e lepkék legtöbb faja a természet elszenderedése után kezd repülni, vagy arra, hogy többségük nappal szendereg. Állandó populációi Eurázsia szubtrópusi területein a Földközi-tenger medencéjétől egészen Japánig megtalálhatók. Vándorlepke, aminek vonuló egyedei eljutnak az Északi-sarkkörig is, míg déli irányban akár Dél-Indiáig, Malajziáig. A felmelegedés hatására az utóbbi egy-két évtizedben Magyarországon már áttelelő példányait is megfigyelték.
1/10 A kérdező kommentje: Nem láttam még ilyen nyugodt állapotában. :D Az lenne? Ha igen akkor ilyenkor hova teszi a pödör nyelvét? 2/10 anonim válasza: 92% Pedig az:-) A nyelve nyilván fel van pödörve mivel pödörnyelvűek. De nekem is kacsafarkùnak tűnik! 2020. szept. 25. 12:54 Hasznos számodra ez a válasz? 3/10 anonim válasza: 18% Igen, ez az, látszik minden testrészén, szerintem a nyekvét, a szájüregben tartja. 2020. 12:58 Hasznos számodra ez a válasz? 4/10 anonim válasza: 91% Szájüreg? XD Fel van pödörve. Igen, kacsafarkú szender. 14:56 Hasznos számodra ez a válasz? 5/10 anonim válasza: 2020. 16:17 Hasznos számodra ez a válasz? 6/10 anonim válasza: 70% Azért írtam, hogy szerintem, anatómiában nem vagyok túl jártas, de ilyen szendert már lattam sokat. 17:38 Hasznos számodra ez a válasz? 7/10 anonim válasza: 100% Igen, kacsafarkú szender. Most éppen pihenhet, de a kacsafarkú szender nappal aktív. okt. 8. 21:58 Hasznos számodra ez a válasz? 8/10 anonim válasza: 100% Vesd össze: [link] (: Ƹ̵̡Ӝ̵̨̄Ʒ:) 2020. dec. 22.
A Magyar Rovartani Társaság információi alapján a következőket lehet még elmondani a kacsafarkú szenderről, ami 2021-ben az év rovara. Csúcsa felé enyhén szélesedő csápja vastag, ami hirtelen elkeskenyedik. Szeme nagy, a teste pedig erőteljes, áramvonalas. Szárnycsúcsa hegyes, elülső szárnya keskeny, hátulsó szárnya pedig jóval kisebb az elülsőnél. A kacsafarkú szender hímje és nősténye egyforma. Szárnyuk fesztávolsága 40-50 mm, így a hazai szenderek között viszonylag kicsinek számítanak. Pödörnyelve megegyezik a teste hosszával (kb. 3 cm, ezt, ha nem táplálkozik, akkor spirál alakban felcsavarja). Feje, tora, potrohának elülső fele felül egyszínű barnásszürke, alul piszkosfehér. A potroh hátulsó felén kétoldalt fekete-fehér pikkelypamacsok vannak. Az utolsó potrohszelvény egyetlen széles sötétszürke pamacsot hordoz. A potroh szögletesnek, a vége egyenesen lemetszettnek tűnik. A teste hát-hasi irányban enyhén lapított, amit sűrű, lesimuló pikkelybunda fed. A kacsfarkú szender gyorsan, cikázva repül, de képes egy helyben lebegni, vagy akár hátrafelé repülni is.
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Rejtvénylexikon keresés: a hold - Segitség rejtvényfejtéshez. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.
Mire kiszabadult, már hatalmas vagyont halmozott fel az ötletéből. A hivatalos verzió szerint a ma ismert keresztrejtvény ősének tartott fejtörő 1913. december 21-én jelent meg a The New York Sunday World című amerikai újságban. Hold latinul rejtvény 5. Készítője a lap egyik újságírója, Arthur Wynne, aki munkájával jelentős változást hozott a rejtvénykészítés történetében. Wynne egy olyan ábrát készített, melyben függőlegesen és vízszintesen is más-más szót lehetett megfejteni. A meghatározásokat nemcsak egy számmal jelölte, hanem a megfejtendő szó első és utolsó négyzetének számát is kiírta. Forrás: Itt küldhetsz üzenetet a szerkesztőnek vagy jelenthetsz be hibát (a mondatra történő kattintással)!
Segítség a kereséshez Praktikák Megfejtés ajánlása Meghatározás, megfejtés részlet vagy szótöredék: ac Csak a(z) betűs listázása Csak betűkből szókirakás futtatása (pl.