Bővebb ismertető A kifestőkönyvben kalocsai színes hímzések motívumkészletéből találhatók példák, mind az öreghímzések, mind pedig a huszadik század második felében jellemző, színpompás, naturalisztikus motívumok közül.
Részletek A kifestőkönyvben kalocsai színes hímzések motívumkészletéből találhatók példák, mind az öreghímzések, mind pedig a huszadik század második felében jellemző, színpompás, naturalisztikus motívumok közül.
Language: Hungarian Szerkesztő: Horváth Ágnes Sorozatszám: 10 Oldalszám: 20 Kötés típusa: puhafedeles Formátum: A/4 ISBN: 9789634090816 / 978-9634090816 Tömeg: 100 g/db Made in Hungary 2017 A kifestőkönyvben kalocsai színes hímzések motívumkészletéből találhatók példák, mind az öreghímzések, mind pedig a huszadik század második felében jellemző, színpompás, naturalisztikus motívumok közül. Kalocsa a Duna bal partján fekvő dél-alföldi város, amely sokban hasonlít a Duna túloldalán fekvő Sárközhöz. Néprajzilag átmenetnek szokás tekinteni az Alföld és a Dunántúl között. Kalocsai különlegesség hazánkban az ún. pingálás, vagyis falfestés művészete. Ezzel egyidőben a 19. Könyv: Kalocsai motívumok kifestőkönyve (Horváth Ágnes (Szerk.)). században alakult ki a hímzés művészete... A kifestőkönyv 28 színes motívumot közöl, valamint a mellette lévő oldalon ezek kiszínezetlen, vonalas rajzát is. A füzet végén rövid leírás ismerteti az egyes motívumok jellemzőit.
A Hozsánna Himnusz (Hosanna Anthem) a Cseh Testvérek (manapság Moráviai Egyház – Moravian Church) herrnhuti közösségének köreiben Christian Gregor püspök által 1765-ben írt ének. A mai napig használatos Advent első vasárnapján és virágvasárnapon templomi közös énekként; sokak szerint (akik éneklik ezt az éneket) nincs igazi Advent, sem igazi virágvasárnap ezen ének nélkül. A skandináv országokban a legismertebb Hozsianna ének (svédül Hosianna, illetve finnül Hoosianna) Advent első vasárnapján kerül eléneklésre Skandinávia templomaiban. Ez benne van mind a finn és a svéd, mind a norvég evangélikus énekeskönyvben is. Az ének szerzője a német katolikus Georg Joseph Vogler apát (1749–1814) volt, aki zongoristaként és orgonistaként is működött, ezen kívül zeneszerzéssel is foglalkozott. Horváth Ágoston | Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébánia | 7 oldal. 1786–1807 a svéd királyi udvar karmestereként dolgozott, ez idő alatt szerezte híres Hosianna, Davids son énekét Stockholmban. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Hósáná rábá Virágvasárnap Külső hivatkozások [ szerkesztés] Henry Purcell: Hozsánna a magasságban éneke (meghallgathatóan) Georg Joseph Vogler Hosianna, Davids son (Hozsianna Dávid fiának) szerzeménye zenekari előadásban Hozsánna a Moráviai Egyház Főiskolája kórusának (The Moravian College Choir) koncertjén 2009-ben, az USA-ban Hosianna dem Sohne David (Hozsianna Dávid fiának) – A Békés Megyei Szimfonikus Zenekar és az Eszterházi Pál Katolikus Énekkar előadása a gyömrői Teleki-kastély kertjében, 2009-ben.
Nagyanyám szerint igen érdekes, hogy aratáskor nemigen szoktak az emberek meghalni. Mindenkinek van feladata – még az erőgépek korszakában is, de képzeljük csak vissza magunkat a háromfős aratóbrigádok korába, akik másfeles, úgynevezett aratóadagokat kaptak a hozzájuk a földekre kigyalogoló asszonyoktól! Ugyanis ebben a szent önkívületben nem volt ritka eset, hogy egy-egy arató a következő évi megélhetésért vívott küzdelem végére tíz-tizenöt kilót is fogyott a kőkemény munkában. Ezért is furcsa, amikor Jézus azt mondja: "Az én eledelem az, hogy teljesítsem annak akaratát, aki elküldött engem, és bevégezzem az ő munkáját. Hozsanna a magasságban jelentése magyarul. " (Jn 4, 34) Azt akarná Jézus, hogy lelkesülten halálra dolgozzuk magunkat? Aligha. Jobb úgy olvasnom, hogy ezzel a helyzet lehetetlenségére mutat rá. Aratni nem lehet étlen-szomjan – de aratni nem lehet máshogy, csak a mindent hátrasoroló, célra tartó, elszánt lendületben. Az aratás is kétoldalú fogalom – halálszimbólum is. Vajon a kaszás is nap mint nap izgatottan nézi, beérett-e már a helyzet a suhintásra?
Máris igazzá lett az életében, amit Jézus mondott neki: "…aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne. " (Jn 4, 14) A samáriai nő még jóformán semmit sem értett abból, ami történt. Azért futott el, hogy másokat is odahívjon. Szüksége volt arra, hogy megerősítsék bizonytalan érzésében: "vajon nem ő a Krisztus? " (Jn 4, 29) Hite még nem volt érett – kellett hozzá a közösség, hogy megérlelődjön. Kulcsszónál vagyunk: mit jelent érettnek lenni? Miért kéri Jézus, hogy "emeljétek fel a szemeteket, és lássátok meg, hogy a mezők már fehérek az aratásra" (Jn 4, 35)? Különös, hogy mindezt négy hónappal az aratás előtt mondja, ugyanis ha a zöld szárú búza egy csapásra kifehéredik, az nagyon rosszat jelent: azt, hogy a halálos toxint termelő fuzárium aratta le termésünket. Persze nekimenni akkor is neki kell – ki kell vágni a mérgező fehérséget, menteni, ami menthető. Persze Jézus valószínűleg nem erre gondolt, amikor megfogalmazta a kérését.