Előadások 2022 2022. január 7. P, 19:00 Carmina Burana - Pécsi Balett Budapest, Nemzeti Táncszínház, Müpa – Fesztivál Színház 2022. május 20. Müpa – Fesztivál Színház
Kékfrankos bérlet - Győri Filharmonikus Zenekar Tisztelt Közönségünk! A Győri Filharmonikus Zenekar Kékfrankos Bérlet koncertjeit a kormányintékezdéseknek megfelelően egy évvel később tartjuk meg. A Carmina Burana c. koncert időpontja így 2021. június 13. 20 órára módosult. A megváltott jegyek és bérletek érvényesek az új időpontra. Megértésüket köszönjük! Műsor: C. Potenton Alapítvány. Orff: Carmina Burana Zenél: Győri Filharmonikus Zenekar Vezényel: Oberfrank Péter Közreműködik: Kriszta Kinga - szoprán Horváth István - tenor Szegedi Csaba - bariton Budapesti Lantos Kórus (karnagy: Gerenday Ágnes) Soproni Liszt Ferenc Pedagógus Kórus (karnagy: Makkos Ágnes) Sonitas Scarbantiae Nőikar (karnagy: Harcz Katalin) A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyeire bérlet is váltható, a Kékfrankos bérlet ára: 15. 000 Ft Jegyárak a Kékfrankos bérlet előadásaira: 2021. 20. 00 - Carmina Burana - I. helyár: 6000 Ft / II. helyár: 4000 Ft 2021. augusztus 7. 00 - A tribute to John Williams - I. helyár: 8000 Ft / II. helyár: 6000 Ft 2021. szeptember 4.
Szegedi Kortárs Balett: Carmina Burana 2022. augusztus 23. kedd 20:00 Carl Orff főművét 1937-ben mutatták be Frankfurtban, a 13. századi versgyűjteményt kantátaszerűen megzenésítő Carmina Buranát eredetileg színpadi játék formájára tervezte a zeneszerző, de önmagában, oratóriumként előadva is a ázad egyik legkarizmatikusabb és leghatásosabb alkotása. A táncegyüttesek az 1960-as években fedezték fel maguknak a Carmina Buranát, hiszen keretszerű felépítésével, összetéveszthetetlen, pajzán lüktetésével, pimasz dimenzióváltásaival hálás alapanyagként szolgálja és végtelennek ható, kreatív inspirációval látja el a művészet bármely műfajában mozgó alkotókat. "Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra. Online jegyvásárlás - Margitszigeti Színház. Egy lány, kinek eleve rövid élet adatott, egy pillanatra boldognak érezheti magát, a szerelem minden rosszat elfeledtető érzése elhiteti vele, hogy az élet más, szebb is lehet.
Bogányi Tibor és Zászkaliczky Ágnes. Közreműködik: Bordó Sárkány Régizene Rend. Bevezető: Vecsei H. Miklós A(z) Magyar Állami Operaház előadása Stáblista:
NEMZETI FILHARMONIKUSOK KONCERTJE - Sztárvendég: Lucas & Arthur Jussen Karmester: Kesselyák Gergely Közreműködik a Nemzeti Énekkar Karigazgató: Somos Csaba A Nemzeti Filharmonikus Zenekar sztárvendége ezúttal két fiatal zongoraművész, akik Hollandiából érkeznek Budapestre. Lucas & Arthur Jussen esetében "nem csupán két jó zongoristáról van szó, akik együtt játszanak". Ők, fiatal koruk ellenére – 29 és 25 évesek – már évek óta részei a nemzetközi hangversenyek világának. Még gyerekek voltak, amikor Beatrix holland királynő előtt léphettek fel, és a legrangosabb díjak sem várattak sokáig magukra. A kiváló portugál zongoristától, Maria João Pires-től és neves holland művészektől tanulhattak, majd Lucas Menahem Presslernél az Amerikai Egyesült Államokban és Dmitrij Bashkirovnál Madridban fejezte be a tanulmányait. Arthur az amszterdami konzervatóriumban végzett Jan Wijn tanítványaként. A Margitszigeten elhangzó Wolfgang Amadeus Mozart: Esz-dúr KV365 két zongorára írt versenyművét is tartalmazó felvétel, amelyben az Academy of St. Carmina Burana • Szegedi Kortárs Balett - | Jegy.hu. Martin in the Fields és Sir Neville Marriner karmester működtek közre, aranylemezzé vált.
A kellemetlenségek elkerülése érdekében javasoljuk, hogy előadásainkra, koncertjeinkre a jövőben is a weboldalon keresztül, valamint az Interticket () országos hálózatában vagy a jegypénztárainkban váltsa meg jegyét. Előadott művek
Ezek a műeposzok befejezetlenül is igen értékesek. A Rege a csodaszarvasról című epizód a Buda halálában található. RÖVID TARTALOM: Az Árpád-házi királyok és az Anjouk korában az udvari krónikások jegyezték föl a magyarok eredetmondáit, melyek szájhagyomány útján maradtak fenn. A krónikák szerint az ázsiai pusztákon élt egy szittya (más néven szkíta) lovas nép, amely vadászattal, halászattal és állattenyésztéssel foglalkozott. A szittya királynak, Ménrótnak (más néven Nimródnak) feleségétől, Enéhtől két fia volt: Hunor és Magyar. A monda szerint a két fiú ötven-ötven vitézzel vadászgatott a pusztán, s egyszer csak egy nőstény szarvas tűnt föl előttük. Napokon át üldözték, de nem tudták elejteni. A szarvas Dúl és Belár földjére csábította a vadászokat, majd végleg eltűnt a vitézek szeme elől. A két király épp távol volt a törzs férfijaival, csak a lányok voltak otthon. Hunor, Magyar s a száz legény magukhoz ragadta őket. Házasságukból Hunor népének utódai lettek a hunok, Magyaréi pedig a magyarok.
Arany János: Rege a csodaszarvasról | Sulinet Hírmagazin Rege a csodaszarvasról - Játékos kvíz Arany János: Rege a csodaszarvasról - Hol volt, hol nem volt, messze napkelet felé volt egyszer egy híres-nevezetes fejedelem, akit Nimródnak hívtak. Száz gulyása, ezer csikósa, tömérdek nyája, ménese volt ennek a fejedelemnek. De ő nem azokra volt büszke, hanem két fiára. Hunornak hívták az öregebbiket, Magyarnak a fiatalabbikat. Egyformán derék, jó növésű legény volt mind a kettő. Sas a szemük, villám a kezük. Nagy vadászember volt Nimród, s akármerre űzte-kergette a vadat, mindenfelé elkísérte a két fia. Mondta is neki a felesége, Enéh királynő: - Nem jó vége lesz annak, uram királyom, ha te úgy rákapatod a gyerekeket a vadászatra. - Ahogy az isten akarja - felelt mosolyogva Nimród fejedelem. - Én már csak annak örülök, hogy nem kell őket félteni még a vadállatoktól se, mert azzal is elbánnak. Később a fiúk apjuk nélkül is elmentek vadászni. Egyszer éppen apjuk országának a határán vadászgattak kíséretükkel.
Mi a véleményed a Rege a csodaszarvasról irásról? Írd meg kommentbe!
OLVASÓNAPLÓ: Ménrót fiai, Hunor és Magyar 50-50 leventével vadászni indulnak. Már bánják is, hogy idáig eljöttek utána, de reggelre visszatér beléjük a vadászszenvedély és tovább kergetik: A Meóti tengerig jutnak, túl a Don folyón. Dúl leányai voltak a legszebbek, ők lettek Hunor és Magor asszonyai idővel gyermekeket is szülnek nekik. Elszaporodtak, s egész Szittyaföldet benépesítették.
Az ördögfiókáknak köszönhetően megismerhetjük a vasorrú bábát és békáját, ez a négyes meglehetősen vidám pillanatokat szerzett nekem, garantáltan nevetni fogtok ti is rajtuk. És itt jut eszembe, hogy bár a gonosz szereplők valóban rosszakat tettek, és nem sok jóság volt bennük, a humorral enyhítette Roland az emiatt fellépő rossz érzéseket bennünk, szinte éreztetve azt, hogy nyugi, nem lesz baj, minden jóra fordul. Nem marad itt talpon, se ördög, se mókár, se sárkány, se boszorkány, győz az igazság, a bátorság, a jóság és a szeretet. Az osztálykirándulás is jól végződik, a mai Magor is megtalálja az életének hiányzó puzzle darabkáit, helyére kerülnek a fejében és szívében a dolgok és ezzel egy kerek egész történetet kapunk. Teljesen más érzés olvasmányos, vidám, kalandos formában megírva elolvasni egy ilyen fontos történetet, remélem a pedagógusok is felfedezik maguknak és felveszik az ajánlott olvasmányaik listájára, mert ezzel a könyvvel a gyerekek játszva és szórakozva, szinte észrevétlenül szívják magukba a történelmet.
Szőve ködbül sátoruk van: Úgy mulatnak sátorukban. Férfi egy sincs közelébe'; De a földi lyányok szépe, Lyányai Belárnak, Dúlnak, Tündérséget ott tanúlnak. Dúl királyé, legszebb, kettő; Agg Beláré tizenkettő; Összesen mind: száz meg kettő A tündérré válni kezdő. Kemény próba: férfit ölni, Kilenc ifjat megbűvölni, Szerelemre csalogatni, Szerelemtől szűz maradni. Így tanulnak tündérséget, Szívszakasztó mesterséget: Minden éjjel számot adnak, S minden éjjel úgy vigadnak. Hang után ők, szembe széllel, Fény után ők, födve éjjel, Mennek óvást, mennek árnyon; Ki lepkét fog, lopva járjon. Monda Magyar: ez a síp-hang, Bátya, bennem végig csikland; Monda Hunor: vérem` hatja, Szűzek árnya-fordulatja. Haj vitézek! haj elébe! Kiki egyet az ölébe! Vigyük haza asszonyunkat; Fújja felszél a nyomunkat. Sarkantyúba lovat vesznek, Kantárszárat megeresztnek; A leányság bent, a körbe' – Mind a körbe', sok az ölbe'. Nagy sikoltás erre támad, Futna széjjel a leányhad; Elől tűzbe, hátul vízbe, Mindenkép jut férfi kézbe.
Tündér lyányok ott eltűntek, Szárnyok lévén elrepűltek; De a többi hova legyen? Földbe bújjon? elsülyedjen?... Abbul immár nincsen semmi: Szűzi daccal tündér lenni; Vágtat a ló, és a pusztán Nagy üres éj hallgat oztán. Száll a madár, száll az ének Két fiáról szép Enéhnek. Zengő madár ágrul ágra, Zengő ének szájrul szájra. Dúl leányi, a legszebbek, Hunor, Magyar nője lettek; S a leventék, épen, százan, Megosztoztak mind a százon. Büszke lyányok ott idővel Megbékéltek asszony-fővel; Haza többé nem készültek; Engesztelni fiat szültek. Tó szigetje édes honná, Sátoruk lőn szép otthonná, Ágyok áldott nyúgalommá: Nincs egyéb, mi őket vonná. Fiat szűltek hősi nemre, Szép leányt is szerelemre; Dali törzsnek ifju ágot, Maguk helyett szűz virágot. Hős fiakból ketten-ketten, Két vezéré kétszer-ketten, Feje lőn mind egy-egy nemnek Száznyolc ágra ezek mennek. Hunor ága hún fajt nemzett, Magyaré a magyar nemzet; Szaporaság lőn temérdek; A szigetben nem is fértek. Szittya földet elözönlék, Dúl királynak dús örökjét; – És azóta, hősök párja!