HALAK Február 20. - Március 20. Legfontosabb feladatod most, hogy összpontosíts a dolgaidra. Próbáld megőrizni nyugalmadat, ne kapkodj, ne siess sehová. Persze nehéz is így, hogy egymást érik a kellemetlen hírek. Pénzügyekben is cserben hagyhat a szerencséd. Munkád, karriered sem úgy alakul most, ahogy tervezted. Mindezért nem érdemes másokat hibáztatni. KOS Március 21. Magyar jeles napok 3. - Április 20. A rohanás nem vezet sehová. Csak feleslegesen pazarolod az energiáidat. Óriási lehetőségek várnak rád a következő hetekben. Lehet, hogy kicsit gyorsan és hirtelen történik minden, ezért megérthető, hogy stressz helyzetbe kerülsz. Ennek köszönhetően kapkodsz, rohansz, nem találod a helyed. Még jó, hogy igazán nem tudsz kárt okozni. BIKA Április 21. - Május 20. Jelenleg a szerencse támogatja lépteidet, különösen karrier terén, és kitűnő fizikai és szellemi állapotod is átsegít minden akadályon. Ne tarts a jövőtől még akkor sem, ha pillanatnyilag úgy tűnik, kétségbeejtő az anyagi helyzeted. Ez a probléma hamarosan meg fog oldódni, csak ki kell várni az idejét, ami késik, nem múlik!
Január 10. - A Hortobágyi Nemzeti Park megalapítása A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első és legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja. A védetté nyilvánító határozattal 1973-ban alakulhatott nemzeti parkká. 1999-ben felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. Január 14. - Az Árpád-ház kihalása 1301. III. András halával véget ér az Árpád házi királyok háromszáz évig tartó uralkodása. A háromszáz év alatt igen sok csata és viszály zajlott a koronáért. Magyar jeles napok 2. Abban azonban mindig mindenki egyetértett, hogy Magyarország mindenkori királya csak olyan férfi lehet, aki a honfoglaló Árpád leszármazottja. A témáról bővebben itt olvashatsz: 2013: Árpádház kihalása Január 16. - Mikszáth Kálmán születésnapja Mikszáth Kálmán magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora 1847. január 16-án született.
ELŐSZÓ (... ) A vajdasági magyarság jeles napjai: ■ a magyar kultúra napja (január 22. ), ■ az anyanyelvi világnap (február 21. ), ■ a magyar sajtó napja (március 15. ), ■ a vajdasági magyar könyv és olvasás napja (március 29. ), ■ a magyar költészet napja (április 11. ), ■ a táncművészet világnapja (április 29. ), ■ az Európa-nap – az Európai Unió ünnepe (május 9. ), ■ a vajdasági magyar irodalom napja (július 27. ), ■ a magyar dráma napja (szeptember 21. ), ■ a vajdasági magyar mozgókép napja (október 13. ), ■ a délvidéki magyar színjátszás napja (október 29. ), ■ a magyar tudomány napja (november 3. ), ■ a magyar közoktatás napja (november 22. ) és ■ a kisebbségek világnapja (december 18. ). A délvidéki magyarság jelentős dátumai közé tartozik, habár nem számít hivatalos ünnepnek, október 21-e, a Magyar Tanszék napja is. Jeles napok november, népszokások, hagyományok ⋆ Jeles napok. Sinkó Ervin, költő, író, irodalomtörténész, tanulmányíró, pedagógus 1959. október 21-én tartotta meg székfoglaló előadását az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Szabadság téri épületében, és ugyanezen a napon kezdte meg munkáját a Magyar Tanszék az akkor már öt éve megalakult Bölcsészettudományi Kar kötelékében.
Annyi pedig, hogy megverjük, bizonyos, Nem kell annak csak vasvilla meg fokos; Már hogy kéne? hisz nem rég a lengyelek Kaszával levágtak egy nagy sereget. Tartóztatni kell a magyar katonát, Mint a jó ló, ugy rohan, ha tüzet lát; S a muszkának meg nem mozdul a lába: Ha más nem lő, szúr a horgas inába. Sokan vannak, az igaz, mint a sáska, Semmi baj, még jobban dűlnek rakásra; Hisz ha vastag, ha kövér a rét fűve: A kasza úgy ont jó rendet belűle. Kossuthnak oroszlánrésze volt a polgári alkotmányos rendszer biztosítékainak kidolgozásában és törvénybe iktatásában, de tudtával és hozzájárulásával születtek meg azok az engedmények is, amelyekhez az udvar az áprilisi törvények szentesítését kötötte. Magyar jeles napok 4. Ezek közé tartozott, hogy csak "a mostani", a Habsburg-házhoz tartozó István főherceg nádor személyét ismerték el "sérthetetlen"-nek. Ennél sokkal jelentősebb volt annak kikötése, hogy "a magyar hadseregnek az ország határain kívüli" felhasználása és "a katonai hivatalokrai kinevezés", a "felség személye körül", tehát általában Bécsben tartózkodó miniszter ellenjegyzése mellett felségjog maradt.
(Mindszenty tér) 15:30 óra Kosztolányi téri Óvoda Karácsonyváró műsora 16:00 óra Kis utcai Óvoda Füles csoportjának műsora december 12. (Mindszenty tér) 15:30 óra Kis utcai Óvoda Katica csoportjának műsora 16:00 óra Bazitai Óvoda "Téli képek" című műsora 16:30 óra Mikes utcai Óvoda Hétszínvirág csoportjának műsora december 13. (Mindszenty tér) 15:05 óra Napsugár utcai Óvoda Mókus csoportjának "Hópihe tánc" című műsora 15:20 óra Csillag közi Óvoda "Karácsonyi hangulat" című műsora 16:00 óra Radnóti utcai Óvoda műsora december 14. (Mindszenty tér) 15:30 óra Petőfi utcai Óvoda 2. csoportjának "Hópihetánc" című műsora Teljes méret december 14. (Dísz tér) 16:00 óra a Kosztolányi téri Óvoda karácsonyváró műsora 16:30 óra az Eötvös József Általános Iskola kórusának karácsonyi összeállítása (kórusvezető: Standi Gyuláné) 17:00 óra Adventi Kézfogás adományátadás december 15. 16:55 óra Halmai Klaudia (ZSZC Báthory István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája) 17:00 óra a harmadik adventi gyertya meggyújtása 17:10 óra a Speed Kötélugró Klub műsora 17:30 óra a Canterina Kamarakórus műsora (vezényel: Décsy-Paál Enikő, (zongorán kísér: Dankos Attila) december 17.
Ezzel egy időben készült el a budai vár 1849-es bevételéről megemlékező Honvéd emlékmű, melyet a tér északi részén állítottak föl. 1900-ban elbontották a tér délkeleti, Vízi- vagy Ferenc József-kapu felé eső sarkán álló három korábbi lakóházat is (Dísz tér 1-2. ), melyek helyére a Vöröskereszt épülettömbje került. (Az épületben 1918-tól 1945-ig a Külügyminisztérium működött. ) A tér északi oldala 1910-ben jelentősen megváltozott, amikor lebontották az egyemeletes copf palotát (Dísz tér 8. ), és helyére egy négyemeletes szecessziós bérházat építettek. A 18. századi, gyakran középkori maradványokat is tartalmazó épületek pusztulása ezzel még nem fejeződött be: 1930-ban került egy új, neobarokk épület a Dísz tér 6. sz. barokk eredetű, de a 19. században klasszicista stílusban átalakított ház helyére. A tér arculata súlyos sebeket szenvedett az 1944-1945-ös ostrom idején. Elpusztult a Dísz tér 1. alatt állt külügyminisztériumi épülettömb (helye máig beépítetlen), a 8. alatti bérház (helyére modern épület került), és a háborús sérülések miatt lebontották a 17. alatti főparancsnoksági épülettömb emeleteit is.
Buda visszavívása után a teret a város - kezdetben inkább városerőd - fő tereként tartották számon, ezért is nevezték Haupt Platznak, azonban - a pasák egykori közeli palotája alapján - egy darabig (1718) még a Pascha Platz elnevezése is előfordult. Már nem sokkal az ostrom után a déli oldalon állt középkori épületek helyén felépült a vári főőrség (Hauptwacht) épülete. A katonaság a téren végezte tisztelgéseit, ezért kezdték (először 1728-ban) Paradeplatzként, azaz Dísz térként emlegetni. Gyakorta hozzá értették még a mai Tárnok utcát is. A két elnevezés sokáig egymást váltva fordult elő, s a Dísz tér forma végül az 1879-es, "hivatalos" névadástól rögzült. A tér többé-kevésbé romos középkori épületei helyén, gyakran a telkek összevonásával és egyes maradványok felhasználásával a 18. század folyamán fokozatosan egy- és kétemeletes barokk és copf házak, paloták épültek. Ezeknek a keleti és nyugati oldalon fennmaradt példái máig meghatározó elemei a helyszín arculatának (Dísz tér 3., 4-5., 10.
2020. július A 16-17. századból származó kultúrtörténeti tárgyakat, török pipát és tárolóedényt, kínai porceláncsészét és egy különleges kutat is találtak régészeink a Dísz tér sarkán lévő területen. A sok évtizede városképi sebként tátongó telken építjük újjá az egykori Vöröskereszt Székház épületét. Folyik a feltárás a Dísz tér 2. szám alatt A középkori Buda telkeihez általában egy kút vagy ciszterna is tartozott, amely az itt élők vízellátását biztosította. A Várhegy geológiája és a könnyen faragható mészkő-márga alapkőzet különösen alkalmas volt a friss vizet adó kutak kialakítására. A későbbiekben a vízellátást már nem kutakkal oldották meg, ezért, amikor feleslegessé váltak, gyakran használták őket emésztőként vagy szeméttároló gödörként. A betemetett kutakba kincset érő, ma már kultúrtörténeti jelentőséggel bíró tárgyak is bekerülhettek. Munkatársaink egy ilyen, feltöltött kút maradványait találták meg a próbafeltárások során a Dísz tér 2. szám alatt. Mivel a feltárások jelenleg a török kori felső rétegekben zajlanak, ezért a kút pontos korára és a betemetés idejére még nem derült fény.