Maga a kalács a középkori Európában… Diós bejgli recept. A hagyományos diós bejgli elmaradhatatlan karácsonyi sütemény. A rontások ellen dióra van szükség. Maga a kalács a középkori Európában is ismert volt, … Bejgli sütése. A karácsony elmaradhatatlan süteménye a bejgli, hagyományosan diós és mákos. 500 éves recept alapján készült az ünnepi kalács Hajdúböszörményben - Blikk. Mákra a bőség, a termékenység, a gazdagság elérése miatt, a dióra a rontások… A fatörzs kifli bármikor, bárhol, bárhogyan fagyosztható. Ez a kalács nagyon jól tud esni egy finom kávé vagy kakaó mellé. De még rácsurgatott mézzel is…
Nem keverni kell, mint a habver? fejjel, hanem döfködni az alapanyagot, és nagyon gyorsan szép, sima tésztát kapunk. De ez még kevés, ekkor kell nekiállni "kiverni", ahogy Te is írtad, alá-alá kapva a tésztának, emelgetve, forgatva - elég nehéz leírni ezt a mozdulatot, de a youtube-on sok videóban megnézhet?. Addig kell "verni" a tésztát, míg az els? légbuborékok megjelennek benne, ez bizony elég strapás, f? ként úgy 1 kg liszt környékén. Bocsánat, hogy beleszóltam, de a kezd? Hagyományos kelt kalács ház. knek nagy segítség lehet, hogy a munka egy részét gépre bízhatják. De csak egyszer kell rákapni a kelt tészta készítés ízére, aztán megy, mint a karikacsapás és valóban nagyon élvezetes, ahogy selymesedik-fényesedik a kezünk alatt ez a csodás anyag. Üdvözöl: Koszider 2017-01-24 14:31:17 Üdv! Igen valóban lehet a kézi mixerrel is készíteni, nekem is van, s? t dagasztó gépem is, de valahogy mindig 'kézzel' csinálom, mert nekem nem nehéz m? velet ez, és egykönnyen meg van!! Valóban nehéz ezt leírni szavakkal, mert erre rá kell érezni... Semmi baj, hogy leírtad a tapasztalatod!!
Mert van, amiből legjobb az eredeti, hagyományos, régi, családi recept. Nem egy kelt kalács receptet próbáltam már életemben, és lehet, hogy volt ennél könnyebben kezelhető (mondjuk nehezebben fonhatóval is találkoztam már), de egy biztos, eddig ez volt a legpuhább és legfinomabb, amit kóstoltam. Ez az a recept, amit a nagymamámtól tanultam, és azóta is pont ugyanúgy készítem el, mint ahogy ő készítette anno. Hagyományos kelt kalács receptek. Egy kulisszatitkot azért elárulok: mikor elkértem tőle a kalács receptjét, a lisztre annyit mondott csak, hogy annyi kell bele, amennyit a tészta felvesz. Ekkor még fiatal gimnazista leányzó voltam (mérnök hajlamokkal), ez a válasz nekem nem volt elég, kérleltem, hogy mérjük ki - azóta van meg, hogy pont 1 kg liszt kell ehhez a tésztához:) Emlékszem, ha kalácsot sütöttünk, Mami mindig mondta, hogy a dagasztás férfimunka - mikor már nem volt férfi a háznál, viszont kéznél voltam én, a délutánjait nála töltő unoka, rám jutott ez a feladat. Nem mondom, hogy nem volt fárasztó (mindig gizda karjaim voltak, és igaza volt Maminak, a dagasztás tényleg férfimunka, erősnek kell lenni hozzá), de imádtam a kalácssütést, és csináltam.
2017. április 9. 1964-ben Várkonyi Zoltán rendezésében részben Sopronban is forgatták a Jókai Mór regényéből készült A kőszívű ember fiai című filmet, melynek egyik jelenetét az Orsolya téren vették fel. Itt készült Pfandler Ottó Gyula fotósorozata. A kőszívű ember fiai. A film további soproni forgatási helyszíneiről a fotók feletti "Filmforgatások" címkére kattintva láthatók fotók. A film első része, melyben a fotókon látható jelentek szerepelnek, a Kapcsolódó és ajánlott link alatt található linkre kattintva tekinthető meg, a soproni rész az 56. percnél kezdődik. A képeken szereplők azonosításában szívesen fogadjuk olvasóink segítéségét. Fotó/Mozgókép készítője: Kép/Mozgókép beküldője: Kapcsolódó és ajánlott link: Kép keletkezésének éve: Térkép nézetbe kerül: Turista térképre kerül: Nem kerül turista térképre A bejegyzés létrehozása: 2017. április 9.
Játékot, amely érzékletességével szemlélteti az irodalmi szöveg működését, illetve azt, hogyan válik a textus színpadra kerülve drámaivá. Látható és érzékelhető lesz, hogyan kezeli az időt, hogyan jeleníti meg a szereplők belső világát a cselekvés pillanataiban. Játszunk, tehát nem kell egy stílushoz kötődnünk, minden narrációs és drámai forma megengedett. Sőt, ez a sokszínűség ad majd ízelítőt, hányféleképpen közelíthetünk meg egy olvasott anyagot. Csak a játékszabályok folyamatos ismertetése fontos. Kőszívű ember fiai helyszínek. Kell tehát egy játékvezető, aki folyamatosan kommunikál a nézőkkel: párbeszédet tart fenn velük. Aki minden kiragadott jelenetet úgy vezet fel, hogy annak működése érthető legyen. Akár bele is szólhat. Nem állítjuk meg a zsebórát, csak leszedjük a hátlapját, hogy betekintést nyerjünk a szerkezetbe. Véleményem szerint ez nem árt a színpadi illúziónak, csak izgalmasabbá teszi azt.... " Silló Sándor Szereplők: Narrátor, Haynau/Jordán Tamás Baradlay Ödön/Balogh János Baradlay Richárd/Budai Dávid Baradlay Jenő/Kovács Gergely Bárónó, Anna asszony/Varga Dóra Ridegváry, Boksa/Horváth Ákos Mindenváró Ádám, Orosz/Kristóf Roland Tallérossy/Vass Szilárd Leonyid, komornyik/Szabó Róbert Endre Alfonsine, Mindenváróné/Sodró Eliza Edit/Korponay Zsófia Táncosok/Vass Szilárd, Szabó Róbert Endre, Budai Dávid, Korponay Zsófia Jegyek elővételben a Weöres Sándor Színház Jegyirodájában válthatók.
Plankenhorst Antoinette: Alfonsine anyja, báróné, kétkulacsos politikát folytatnak lányával együtt. Látszatra a forradalmárok mellé állnak, valójában kémkednek a császáriaknak, összekötőjük az apácafőnöknő. Plankenhorst Alfonsine: csak az érdek irányítja mindenben, szerelmet hazudik Jenőnek, valódi szerelme azonban Palvicz őrnagy, bár őt is rászedi, gyermekét még az apa elől is eltitkolja. A koszivu ember fiai helyszinek. A szabadságharcban való részvételük miatt kémkedik a Baradlayak után, majd megtudva, hogy Richárd megölte szerelmét, Palviczot a halálukat akarja. A Hadbíróságon is közbenjár kivégzésük miatt. Soror Remighia apácafőnöknő: a zárda és a Plankenhorst ház között közvetít, híreket hoz-visz, kémkedik. Akik sem egyik, sem másik csoportba nem sorolhatók: Palvicz Ottó őrnagy, császári tiszt Tallérossy Zebulon magyar nemes Csoportosíthatók a szereplők még, mint párok: Baradlay Kazimír - Márie a felesége Ödön - Aranka Richárd - Edit Jenő - Alfonsine /Alfonsine valódi szerelme, eltitkolt gyermekének apja, Palvicz Ottó/