Általa egy olyan világba nyerünk betekintést, ahol a gonoszság már szinte mindent megfertőzött és ahol egyedül csak pár gyermek fáradhatatlan küzdelme jelentik az utolsó fénysugarakat. Ebből az egyedi hangulatból még ez a pár technikai félresiklás sem volt képes kizökkenteni, szóval ajánlom mindenkinek, aki szereti a horrort, aki pedig imádta az első részt, azoknál már úgyis pörög a gyermeki rémálom legújabb fejezete. A játék megvásárlásához kattints ide! A Little Nightmares 2 február 11-én PC, Xbox One Series X/S, Nintendo Switch, PlayStation 4 és PlayStation 5 platformokra jelent meg, mi pedig az utóbbi platformon teszteltük. 12149 1 0 cookie-check Little Nightmares 2 teszt
Ha tovább is jutunk egy keményebb feladvány után, soha nem tudhatjuk biztosan, hogy a következő helyiségbe mégis mi a fene vár ránk. Rendszerint a biztos halál, amiben jó sokat lesz részünk, hiszen a játékban néha olyan gyorsasággal történnek teljesen váratlan helyzetek, hogy képtelenség lereagálni. Elsőre. De hát ha már a Dark Souls-t emlegettük, akkor azt is megjegyezhetjük, hogy a Little Nightmares-epizódok is alaposan építenek a "trial and error" koncepcióra, vagyis meg kell ismerned előbb a kicselezendő ellenfelek viselkedését és a menekülési útvonalakat, hogy sikerrel járhass... odáig pedig sok halálon keresztül vezet az út. Szerencsére az automatikus checkpoint rendszer egészen kíméletes, igaz, amikor nem a saját hibánkból sötétül el a kép, azért az így is elég bosszantó tud lenni. Merthogy ahogyan elődje, úgy a Little Nightmares 2 is maradt a 2. 5D-s játéktér mellett, vagyis nem csak simán jobbra-balra, hanem a tér mélységeiben is tudunk mozogni. Viszont a perspektíva a torzulása, a kevésbé kivehető részek, no meg egy-egy rosszul megválasztott kameraszög miatt többször lesz majd, hogy elvétjük a kiszemelt pontot, ami instant halállal jár.
Íme, amit tudnod kell. Először is, ha azt szeretné tudni, hogy szükséges-e az eredeti játékkal játszani a Little Nightmares 2 történetének megértéséhez, megnyugodhat, bármelyik önálló élményként is élvezhető. A Little Nightmares 2 előzmény vagy folytatás? Miért ették meg hatan a Nome-t? Hatnak meg kellett ennie, hogy fenntartsa magát.... TL;DR Six-nek meg kellett ennie a Nome-t, hogy kielégítse a növekvő és több életerő iránti igényt, mint amennyit kisebb ételdarabok kínálnak neki, akárcsak a Maw sok más lakójának. A Little Nightmares 1 vagy 2 ijesztőbb? Míg az előző játék borzongató hangulatban jeleskedett, " A Little Nightmares 2" következetesebben félelmetes, annyira, hogy érzelmileg kimerítő lehet. Hogyan veszítette el hat az esőkabátját? A Very Little Nightmares-ben kiderül, hogy Six is fogoly volt a Fészekben. Amint azt egy kredit utáni jelenet mutatja, azt feltételezik, hogy megszerezte a sárga esőkabátját A sárga esőkabátos lány megszűnése után és egy tutaj segítségével megszökött.
Ugyan nem váltotta meg a világot, de a francia Tarsier Studios egy olyan kellemes kis horrorjátékkal lepett meg minket a Little Nightmares képében, amivel nemcsak a Bandai Namco kiadója, hanem a rajongók is elégedettek voltak. A 2. 5D-s hide-and-seek stílusú puzzle-platformerek világát idéző alkotásról pedig nemrégiben kiderült, hogy hamarosan egy minden eddiginél teljesebb kiadásban is megjelenhet majd, lévén kiderült, hogy október 27-én érkezik a Little Nightmares Complete Edition PS4-re és Xbox One-ra is. A kérdéses csomag egyébiránt az alapjáték mellett a teljes Season Pass-t tartalmazza majd egyben, ezáltal Six története után a Runaway Kid kalandjait is átélhetjük ebben a különösen sötét és groteszk univerzumban.
A háttérzenék, a zajok, a morgások csak arra játszanak, hogy a szőr felálljon a hátunkon, ennél csak az félelmetesebb már, amikor síri csendben vagyunk, és úgy haladunk előre, hogy egy neszt nem hallunk. A Little Nightmares összességében egy nagyon jól sikerült, egyedi és izgalmas játék lett. Rémisztő és emlékezetes, a legjobb benne pedig, hogy semmit sem rág a szánkba, a fantáziánkra van bízva, hogy mit látunk bele a játékba, mennyire értjük meg a történetét, és hogyan dolgozzuk azt fel. Minden perce érték: ha teheted, ne hagyd ki! A Little Nightmares április 28-án jelent meg PC-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra. Mi ez utóbbin teszteltük. Kapcsolódó cikk Húsz cím, amivel játszanod kell 2017-ben Kövesd az Instagram-oldalunkat! A Gamekapocs Instagram-oldalát azért indítottuk el, hogy felületet adjunk a magyar játékosok legjobb fotómóddal készített képeinek. Fogd a legjobb alkotásaidat, és csatlakozz hozzánk te is!
Hozzá kell tenni, hogy mivel ezek a tárgyak közel akkorák, mint mi vagyunk, használatuk igencsak nehézkes lesz. Minden egyes csapást jól kell időzítenünk, mivel itt elég egy hiba és máris kezdhetjük az egészet elölről. Újabb piros pont a készítőknek, hogy kiválóan helyezték el a mentési pontokat, érezték ám a svéd srácok, hogy megannyiszor fűbe fogunk harapni a végigjátszás során. A körülbelül tíz órás kaland alatt összesen egyetlen technikai hibát találtam, és ez pedig a kamerakezelés volt. Hőseink ugye sokkal kisebbek, mint az üldözőik, ezért őket leginkább bujkálással vagy futással fogjuk túlélni. Az üldözéses etapok egyértelműen a cím legjobb pillanatai közé tartoznak, viszont a furcsa kamerakezelésnek hála sokkal többször fogunk meghalni a kelleténél. A pályák 3D-s tervezése miatt borzasztóan nehéz felmérni, hogy mi, milyen távolságra van éppen előttünk, így számos alkalommal egyszerűen melléugrottam vagy beakadtam. Ez akkor is igaz volt, amikor hű társunk a kezét nyújtva próbál minket elkapni; betudható az én bénaságomnak, de tucatnyiszor ugrottam el mellette, annyira nem érzékeltem az adott ugrás mélységét.
A kinézetük kellően groteszk, mozgás közben pedig még félelmetesebbek, amire a hangjuk csak rátesz egy lapáttal. Mivel a játékban leginkább a gyermeki félelmeinket élhetjük újra, garantáltan mindenki megtalálja majd a maga kis "kedvencét", ami aztán soha többé nem ereszti el. Erre erősítenek rá a pályák is, a több mint 10 órás kalandunk alatt ugyanis számos helyszínen megfordulunk majd, melyek mindegyike remekül kidolgozott és kellően ijesztő ahhoz, hogy csak kisebb etapokban merjünk csatangolni rajtuk. Ezt az érzést fokozza tovább a játék megvalósítása is, ami egyszerűen hibátlan. Külön kiemelném a fény-árnyék hatásokat, és mivel az esetek nagyobbik részében sötétben mozgunk, ezt lesz alkalmunk elégszer megcsodálni. Szinte leírhatatlan érzés, mikor a magas fűben próbálunk elrejtőzni a pásztázó elemlámpa sugarai elől, hogy aztán egy véletlen mozdulatot követően kezdetét vegye a hajtóvadászat. Persze a hangok mellett sem szabad elmenni szó nélkül, hiszen a folyamatosan hallható zörejek és egyéb foszlányok kiválóan építik tovább az amúgy sem gyenge hangulatot.
(Az 1. és a 2. évad közötti átvezető filmecske megvolt a DVD-ről? ) Nagyon furcsa helyzetbe került idén a Homeland, hiszen a tavalyi közönség – és kritikuskedvenc státusz után idén már az "Akadémiakedvenc" jelzőt is magáénak tudhatja. A drámák három legrangosabb Emmy-díjának (legjobb női/férfi főszereplő, legjobb sorozat) bezsebelése után mindenki egy kicsit másképp néz a sorozatra, főleg a tavalyi megosztó finálé után, így hát nagyon kíváncsiak voltunk, miként indul el a második évad. Homeland: kezdett a 2. évad - Sorozatjunkie. Azt kell, hogy mondjam, a sorozatra jellemző stílusban és minőségben, még akkor is, ha egyáltalán nem volt hibátlan az epizód. Viszont a karakterek még mindig megvannak, és nem sokat változtak, ez pedig nagyon sokat jelent, hiszen ebben a sorozatban főleg a karakterek az események mozgatórugói. Emellett pedig feldobtak egy-két olyan szálat, amelyek alakulását izgalmas lesz majd nézni egy egész évadon át (és persze olyanokat is, amik egyelőre nem túlságosan érdekesek). Kicsit több, mint fél év telt el a finálé óta, ennyi idő múlva kapcsolódunk vissza a szereplők életébe is, akik jól szétszéledtek a világban, hogy aztán gyorsan az események sodrásába csöppenjenek.
Számomra az évad egyik csúcspontjának Navid Negahban azaz Abu Nazir monológja volt, ami lehengerlő társadalomkritikát fogalmazott meg a nyugati világról. Itt látszódott csak igazán az érdekütköztetés, valamint itt tettek tanúbizonyságot a készítők is pártatlanságukról. Az évad abszolút meglepetése viszont mégis csak Morgan Saylor volt, aki az idegesítő Dana karakterét sosem látott drámai magasságokba emelte, még ha a végére lendületét is vesztette. Sajnos a többiekről már koránt sem tudok ennyire rózsásan nyilatkozni. Homeland 2 évad 9 rész online magyarul reklám nélkül (Homeland: A. Jessica és Chris idővel teljesen súlytalanná váltak, jól látszik, hogy nem volt idő a karakterük elmélyítésére. Ráadásul menetközben számos szálat is félbehagytak a készítők esetükben. És igen, az újonc Quinn karakterét is itt kell megemlítenem hiába alkotott egész korrektet Rupert Friend a kimért elemző személyében, ha az íróknak nem sikerült mit kezdeniük a karakterével. Összegezve tehát a Homeland egy kiemelkedő alkotás lett, ami játszi könnyedséggel megugrotta az előző évad mércéjét.
Kétségkívül az előző szezon egyik legjobb sorozata a Homeland volt, ami sokak szerint kiutat mutatott a Showtime-nak a kreatív hanyatlás templomából. A magasra tett mércét éppen ezért cseppet sem volt könnyű megugrani, de már az évad felénél érezni lehetett, hogy nem lesz itt gond. És nem is lett, persze fanyalogni mindig lehet. A Howard Gordon – Alex Gansa páros vezette írói éra brutálisan jól tömörített történetvezetés sel örvendeztetett meg minket újfent, ami látszólag a létező összes puskaport is ellőtte egyben. Homeland 2 évad. Egymást váltogatta a karakterizáció és az akció, ráadásul utóbbiban sokszor visszaköszönt a The X-Files -ra oly jellemző paranoid kormány légkör. Természetesen sorra érkeztek a WTF momentum halmozások is, melyeknél mindvégig ügyeltek a kínossá váló kiírások mellőzésére, amiért külön is jár a dicséret. Bár a sorok közt azért így is találni kapkodósra utaló jeleket, gondolok itt Brody korai lebuktatására vagy Nazir idő előtti lefülelésére. Szemlátomást az írók nem ragadtak le az előző évadnál, vagyis nem egy nagy sztorit bontottak ki folyamatában, hanem mindig hoztak valami újat, ami viszont rendre megosztotta a nézőket.
A készítők, a hangulat valamint a téma miatt eddig is divat volt a Homeland-et a 24-hez hasonlítani, de még sosem volt ennyire igaz ez, mint az évadnyitóban. Howard Gordon és Alex Gansa már ott is megmutatták, hogy miként tudják tovább illetve visszafűzni a főbb szereplőket a történetekbe, és ugyanezt a trükköt alkalmazták a Homeland esetében is. A tovább után extra hosszú kritikával folytatom, természetesen spoilerekkel. Carrie visszatérése az ügynökség életébe például egy az egyben egy 24 évadnyitóból származott, ott is mindig megtalálták, hogy Jack Bauert hogy rángassák vissza a száműzetésből. Szintén a 24 volt az, ahol két évad között a korábbi szereplők valamilyen komoly állami, politikai pozícióba is simán kerülhettek, és láss csodát, Brody nemhogy képviselő, de még alelnökjelölt is lehet. Ez a két csavar pedig nem feltétlenül vált a sorozat hasznára, ami eddig annyira híres volt a realizmusáról. Bár a készítők próbálkoztak finomítani, belénk is sulykolták, hogy nem, Carrie nem kerül vissza a Céghez, Brody pedig nem annyira esélyes, hiszen se tapasztalata, se intellektusa nincs hozzá, de akkor is, kicsit ez visszahúzta a lelkesedésemet.