1946-tól lett a falunak önálló lelkésze és parókiája. 1946-tól 1974-ig Kristóf István, 1974-1983 között dr. Erdős Mátyás, 1983-tól 1994-ig Vodnák József, 1994-től a pinnyei származású Tóth József plébános, utóbb Németh László pápai prelátus, érd. esperes, plébános teljesített papi szolgálatot Lipóton. 2015-től Dékány Ferenc plébános látja el a papi szolgálatot. Continue Reading
A Segítő Szűz Mária oltár, a hajó szentély felőli bal oldalán, Andreas Kentzel pesti polgár ajándéka. 1991-ben itt helyezték el a II. világháború magyar áldozatainak emlékére az első magyar honvédereklyét. Minden esztendőben, halottak napja alkalmából országos megemlékezés színhelye. A templom elsô orgonáját 1764-ben kapta, a jelenlegit 1904-ben a Rieger cég készítette. A templom teljes külső és belső felújítására 1994–97 között került sor. A templom az 1997. Szent lipót plébánia. évi LIV. törvény alapján 15 809. törzsszám alatt II. kategóriába sorolt műemlék. A plébániához tartozik az 1831-ben épült Péter-Pál kápolna, mely 15 815. törzsszám alatt a műemléki nyilvántartásban szerepel. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez. Alapterülete: 550 m2, az istentiszteleti tér: 330 m2. Fotó: Thaler Tamás
A mai műemlék jellegű, barokk templomot (300 m2), valószínűleg az elôbbinek helyén, Batthyány József hercegprímás építtette, amint a homlokzatán levô tábla hirdeti: 1778-ban. Renoválták 1938-ban és a háború után. Ugyanígy az egyházi tulajdonban levô, 1772-ből származó plébániaházat is. – A kálvárián 1748-ban emeltek kápolnát Szent Ilona tiszteletére, 1856-ban felújították. Időközönként szentmisét mondanak benne. 24,5 millió forintot nyert az apátfalvi Szent Mihály Plébánia : hirok. Fotó: Ligeti Edina
Erre a pogányok méginkább megdühödtek, a Duna partján: "…leráncigálták kocsijáról, taligára rakták és Kelenföld hegyérõl letaszították. Mivel pedig még mindig lihegett, mellét dárdával átütötték; ezután egy sziklához vonszolták, és agyvelejét szétloccsantották Szent Gellért püspök nagy legendája úgy folytatja, hogy "a Duna ugyan mindig meg-megáradt, arról a kõrõl azonban, amelyen Szent Gellért fejét összetörték, hét évig nem tudta a vért lemosni, míg végül a papok a véres követ elvitték". Ha erre jársz, várlak: Szent Gellért legendája. Egyedül Benéta püspök élte túl a vérengzést, ahogy Gellért megjövendölte, őt András herceg mentette meg. Gellértet Pesten temették el, itt nyugodott hét évig, amikor is testét hazavitték Csanádra. Szent Gellért Amikor 1083-ban, Szent László király közbenjárására Istvánt és Imrét, valamint Zoárd és Benedek nyitrai remetéket is szentté avatták, Gellért is ebben a különleges kegyben részesült. A források szerint a csanádi püspök kanonizációja körülbelül tíz nappal a Zobor-hegyi szerzetesek felemelése után, július 26-án történt Csanádon, ahol a XIV.
Gellért ezzel megnyitotta a magyar püspökök azon sorát, akik a hatalommal is szembeszállva védelmezik az igaz értékkeket. Péter király uralma ellen 1046-ban a Tiszántúlon lázadás tört ki, amelyhez a pogányság visszaállítását követelők a békési Vata vezetésével csatlakoztak. Gellért püspöktársaival az ősz első napjainak egyikén Székesfehérvárról Budára igyekezett, hogy ott fogadja az oroszok közötti számkivetésből visszatérő Vazul-fiakat. Egyik este Diósd községben vacsora után megjövendölte püspöktársainak, hogy az volt az utolsó vacsorájuk. Másnap, 1046. Szent gellért legendája röviden. szeptember 24-én misét mondott a Szent Szabina templomban, ahol szintén megjövendölte vértanuságukat, és azt is, hogy társuk Beneta püspök nem fog részesülni a vértanuság dicsőségében. Még aznap, a Buda felé tartó püspököket egy lázadó pogány csapat elfogta a pesti révhez közel, s egy kivételével megölték őket. Gellértet taligára tették, és a Kelenhegyről (a mai Gellért-hegy) letaszították, majd "mellét dárdával átütötték; ezután egy sziklához vonszolták, és agyvelejét szétloccsantották. "
11. –Körmend, 1978. ápr. 19. ): szobrász. – A szegedi Juhász Gy. Tanárképző Főisk. rajz–földr. szakán Kopasz Márta és Vinkler László növendéke. 1956–57: Olaszo-ban és Párizsban járt. 1960: Magyarszombatfára költözött, ahol a kerámiagyár vez-je lett. Tölgy- és diófából készített faragványokat. ~ műve az őriszentpéteri plébtp-ban az oltár, az ambó és a keresztelőmedence. ** KMML I:709. Gellért, Majella, Szt, CSSR (Muro Lucano, Itália, 1726. 6. –Caposele, 1755. 16. ): laikus testvér, misztikus. – Apját korán elvesztette. Szabóinas, később Lacedonga hirtelen haragú pp-ének inasa, akinél türelemmel szolgált 3 évig. A hagyomány szerint egyszer a kapukulcsot beleejtette egy kútba. Szorult helyzetében a szegyh. karácsonyi jászlából vette ki a kis Jézust, s engedte le a kútba, kérve, segítse meg. Amikor fölhúzta, a kis Jézus kezén ott volt a kulcs. Gellért – Magyar Katolikus Lexikon. Miután nem vették föl a kapuc-okhoz, egy ideig remetéskedett, majd a redemptoristákhoz lépett be. 1749: novic., majd kapus, sekrestyés és szabó Delicetóban, ahol 1752.
a "magyarok symphoniájá"-nak jelenete), a nemzetközi legendairodalom vándormotívumaiban (pl. a szenthez csatlakozó szelíd vadállat motívuma), valamint az István kori Magyarország élete számos hiteles mozzanatának leírásában. A 13. század elején írt Szent László-legenda ábrázolásába – a középkori irodalom következő szakaszának megfelelően – már a lovagvilág színei vegyülnek: a szent király benne a transzcendens szférába emelt eszményi lovag, aki nemcsak erényével, hanem testi szépségével, termetének délcegségével is tündöklik. Védőszentünk: Szent Gellért püspök és vértanú - Budapest-Kelenföldi Szent Gellért Plébánia. A László-legenda írója a Gesta Ladislai regis t, a nemzetközi vándormotívumokat és a hazai hagyományokat egyaránt értékesítette munkájában. A 11–12. századi legenda irodalom a keresztény eszmények, az egyház által támogatott és igazolt új társadalmi rendszer s az időszerű egyházi s dinasztikus célkitűzések igen alkalmas propagandaeszköze volt. Az újjászülető bencés rend által kialakított s a feudalizmus rendszerét oly eredményesen támogató egyházi ideológiát és társadalomszemléletet korai középkori irodalmunkban ezek a legendák juttatják a legtisztábban és legkövetkezetesebben érvényre.
(Szegfű László: Vata népe); 1983:11. (Uő: Szt ~ családjáról); 1985:19. (Uő: Szt ~ prédikációi); 1986:11. (Uő: Kortört. problémák ~ pp. Deliberatiojában és legendáiban) - Bálint II:296. - Tarnai-Madas 1991:28 (Részlet a Deliberatióból. Déri Balázs); 64. (~ Nagy legendája. Jelenits István Piar) - Puskely 1994:84. Gellért János Lukács, dabosi (1701. -Sempte, 1768. okt. 22. ): kanonok. - 1720: a Pázmáneum, 1723: a CGH növ-e. Fölsztelése után 1727. I. 2: Ásvány, 1729. XI. 9: Tardoskedd, 1734. V. 2: Ürmény plnosa. 1744. X. 18-1745. IV. 18: a nemesi felkelők táb. papja. 1749. II. 12: szepesi, 1754. 2: esztergomi knk. ** Kollányi 1900:366. Gellért Mária Ludbirga, FMMN (Esztergom, Esztergom vm., 1901. 21. -Chatlets, Fro., 1988. júl. ): szerzetesnő. - Apja Alexander r. k., anyja Stricker Helén r. k. 1935. III. 9: Bpen lépett a →Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társaságá ba, 1938. 19: első, 1941. 19: utolsó fog-át uo. tette. Fro-ban élt. r. k. Gellért Károly (Páhi, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1925. febr.