Vác vonzáskörzetében, a Duna bal partján foglalkozom kertgondozással. Vállalom kertek rendszeres, teljes körű gondozását (gyepápolás, gyomlálás, metszés, növényvédelem…), idényjellegű kerti munkák elvégzését: tavaszi metszés, oltás, permetezés, fűnyírás, kaszálás, illetve ültetési tervek készítését, kivitelezését. 2010-től foglalkozom régi gyümölcsfajták felkutatásával, leszaporításával. A nagy érdeklődésre való tekintettel kezdtem el a saját szükségleteimen túl is szaporítani ezekből az értékes, a köztudatba újból, egyre nagyobb teret hódító fajtákból. Díszcserjéim választékát olyan nagyrészt lombhullató fajok, fajták alkotják, melyek nem okoznak csalódást a(z egyre) szélsőséges(ebb) klimatikus viszonyaink között sem. Óriás körte fajták érési sorrendben. Díszfáim fajtaválasztékát olyan kis vagy közepes méretű fajták (pl. almák, galagonyák) alkotják többségben, melyek nem növik ki kertjeinket több évtized alatt sem. 2004-ben államvizsgáztam okleveles kertészmérnökként a Corvinus Egyetem Kertészettudományi karán, a Dísznövény és Dendrológia tanszéken.
Az óriás diófajták termése a legnagyobb diók esetében akár 6 cm nagyságúak is lehetnek. Az átlagos fajták dió méretei 30-40 mm közötti. De vannak mogyoró méretű dió termések is. Hazánkban is nagyon népszerűek a különböző dió fajták, és a közönséges dió őshonos is itt a Kárpát-medencében. A dió nagyon egészséges, hiszen rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, és a dió jótékony hatása a szerveztre igazán hatásos. Axel óriásdió Hollandiából származó dió fajta, mely Belgiumban is nagyon népszerű, de Angliában is termesztik. Axel egy kisváros Hollandiában, melynek sok kertjében van Axel diófa. Nagyméretű, de lassan növő fajta. Fája, korán, már 2-3 éves korától terem. ✔️ Citrom körte - Körte Info. Nagysága elérheti a 10-15 métert, a koronája szélessége a 8 métert is. Termése a hagyományos dióénak akár a kétszeresére is megnő, jellemzően 5 cm-es átmérővel. Gyümölcsei általában kerekek, de akár szögletes is lehet. A magok bél aránya 40% körüli. Zsírtartalma magasabb, mint a többi fajtáé, ezért eltarthatósága korlátozott, de friss fogyasztásra kitűnő.
Az Alma- és Körte Világszövetség adatai szerint az európai közösségben a tavalyi gyenge év után most sokkal több az alma, a körte viszont nagyon kevés. Az USA-ban viszont éppen az utóbbiból nagy a kínálat. Óriás körte fajták 2021. Idén nálunk is jóval több a Golden alma (forrás:) Jól és rosszul sikerült fajták A WAPA (Alma- és Körte Világszövetség) közzé tette a február elsejei alma- és körtekészletek adatait. A számok azt mutatják, hogy Európában most 7, 2%-kal több alma van raktáron, mint 2021-ben, elérve a 3, 6 millió tonnát. Ez elsősorban a Red Jonaprince (+35, 9% vs 2021), a Golden Delicious (+22, 5%), a Gála (+19, 9%) és a Jonagold (+17, 2%) termésnövekedésének köszönhető, míg több fajta mennyisége csökkent, leginkább a Cripps Pink (-17, 3%) és a Granny Smith (-13, 2%). Hozzá kell tennünk, hogy a fehérorosz embargó is tehet róla, hogy idén az exportra szánt lengyel alma nagy része a raktárban pihen. Az ottani termelők fel is léptek az eladhatatlan készletek miatt: blokád alá helyezték az ország egyik legnagyobb kiskereskedelmi láncának (Jeronimo Martins) elosztóközpontját.
A jég a víz szilárd fázisának neve. A köznyelvben általában a hatszögletű kristályokból álló formát értik alatta (ez −200 °C-ig, illetve 0, 2 GPa nyomásig stabil). A közönséges jégben a vízmolekulák rendezetlen állapotban vannak. A víz standard légköri nyomáson 0 °C -on fagy meg. Jég természetes környezetben nagy mennyiségben az Antarktiszon, Grönlandon, Izlandon és a magashegységekben található. A kristályszerkezet a nyomás és hőmérséklet függvényében legalább 12 különböző változat lehet. [1] A jég bizonyos téli sportok alapfeltétele. Ilyenek például a műkorcsolya, gyorskorcsolya, jégkorong (hoki), jégvitorlázás, jégszörf. A jég általánosított értelme [ szerkesztés] Ma már jégnek (többes számban jegeknek) nevezzük az illékony anyagoknak a szilárd halmazállapotú változatait is. Legismertebb ilyen jegek a metánjég és az ammóniajég, melyek a Naptól távol, a külső Naprendszerben nagy mennyiségben váltak ki a szoláris ködből. A létrejött jég kisebb testekbe, majd kis égitestekbe halmozódott.
A jégtakaróhoz közeli területek hidegek és szelesek voltak, ezek más néven a periglaciális területek. (pl. Magyarország is ide tartozott. ) A jégtakaró legnagyobb kiterjedése kb. 200 ezer éve volt, ekkor nagysága elérte a 47-50 millió km²-t. Átlagos vastagsága kb. 2-3 ezer méter volt. A jégkorszak folyamán felváltva követték egymást a hideg (=glaciális) és a kevésbé hideg (=interglaciális) időszakok. Mindkettőből kb. 6 darab volt. Az utolsó glaciális időszak nagyjából 10 ezer éve ért véget, ami a jégkorszak végét is jelentette. Innentől számítjuk a jelenkor (= holocén kor) kezdetét. A jégzajlás [ szerkesztés] A jégzajlás tél végén, tavasz elején, folyókon előforduló jelenség, amelynek során a folyó sodrása úszó jégdarabokat, jégtáblákat sodor magával az olvadás következtében. A jégzajlás komoly károkat okozhat. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] [ Tiltott forrás? ] [ [/ halott link] magyar nyelv értelmező szótára] [ halott link] További információk [ szerkesztés] jég diagramok a jég olvadásáról fagyaszthatatlan víz ice () jégrétegek Sandia Z szerkezete nanomásodpercek alatt készít jeget Jéki László: Jégmódosulatok - Hetedhéthatár Képek [ szerkesztés] 4 tonnás jégdarab Jeges ital Kerítésre fagyott jégcsap Jégzajlás a Dunán (Budapest, Erzsébet híd, 1941) Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85063965 GND: 4013994-3 BNF: cb11976453f KKT: 00566627
Ez az oka, hogy a víz a gyémántnál jóval alacsonyabb olvadáspontú. Ugyanakkor a diszperziós, illetve dipólus-dipólus kölcsönhatásnál jóval erősebb hidrogénkötések miatt az olvadáspont jóval magasabb, mint amire ilyen kis moláris tömeg, illetve ilyen mértékű polaritás esetében számíthatnánk. Hidrogénkötésekkel magyarázhatjuk a víz sűrűségének sajátos változását is. Olvadáskor a korábban rácsba rendeződött molekulák általában eltávolodnak egymástól, nő a térfogat, így csökken a sűrűség. A jég olvadásakor a szabályos, hidrogénkötésekkel "kipányvázott" tetraéderes szerkezet megbomlik. A hidrogénkötések egy részének felszakadásával azonban a távolban rögzített molekulák közelebb kerülnek egymáshoz, így csökken a térfogat és nő a sűrűség. További melegítéssel a molekulák egyre gyorsabban mozognak, a mozgásuk térigénye megnő, így távolabbra kerülnek egymástól. A hidrogénkötések felszakadásából adódó zsugorodás és a melegedésből következő tágulás 4 °C-on egyenlítődik ki, ekkor legnagyobb a sűrűség.
Egy anyag hidrogénkötésre való hajlama jelentősen növeli az anyag vízoldhatóságát is. Azok az anyagok (pl. alkohol és cukor) oldódnak jól vízben, amelyek a víz hidrogénkötés-rendszerébe könnyen beilleszkedhetnek.