ELEVEN KÓR Tisztességes horror vagy óriási blöff? – merül fel a kérdés James Wan legújabb sokkparádéját illetően. A Fűrész -széria egyik atyja két Aquaman -kaland közé szorított egy kisebb léptékű, védjegyeit elviekben jobban feltáró rémmesét, ám nagy kár, hogy saját retorikai kérdésére a legprimitívebb választ adja. Csaknem két évtizeddel a 2000-es évek horrortrendjét örökre átformáló Fűrész után jobb belátni: rendezőnkből nem pusztán kifogyott a szufla, igazából sosem tekinthettük szerzőnek, pláne géniusznak. Eleven kór (Spoiler) | Kritika | Mafab.hu. Igaz, saját franchise-a kedvezően nyitott, lévén a 2004-es indulófilm még inkább egy Hetedik farvízén evező, kifejezetten gondolatgazdag ujjgyakorlat. Rengeteget bíz a feszültségteremtésre, rejtélyeivel csínján bánik, hatalmasat szól a végső fordulat: vérbő, ám nem öncélúan kegyetlen, leláncolt főalakjai bizonytalanságát, rettegését testközelbe hozó pszichohorror. Ugyanezzel mentek szembe a torture porn-alzsánert létrehozó, végtagszakadásokat dögivel fetisizáló, rém ostoba folytatások – talán véletlen, esetleg mégsem, ám az Eleven kór hasonlóan számol le Wan maradék kreativitásával, ahogy Jigsaw és tanítványai az alapfilm erényeivel.
Radikális hangnem vagy műfajváltás esetén világos lenne, sőt, fel is rázna bennünket a meglepetés, csakhogy az új Wan-horror elejétől a végéig röhejbe fulladó, saját félelemfaktorát többszörösen negligáló darab. Így történhet, hogy a 120 perc alatt tartott cselekmény egyre hosszabbnak, vánszorgóbbnak tűnik: onnantól, hogy a direktor egy beszakadó plafonról földre csapódó kulcsszereplővel, majd a főhősnő némafilmekhez képest is teátrális mimikájával, valamint borzalmas leitmotiffal próbál hatást kiváltani, végleg kiderül, az Eleven kór korántsem tisztelettel realizált rémfilm, hanem bődületesen félresiklott paródia. Unintentional comedy, vagyis hahotára fakaszt, amikor véletlenül sem kellene: Wan így a hasonlóan ostoba Az esemény, netán az ócska átverésvideók legrosszabb hagyományait idéző Paranormal Activity zabigyerekeként hagyja sorsára az Eleven kór t, véletlenül sem Dario Argento sárga vagy David Cronenberg testhorrorjainak modern örököseként. Eleven kór kritika. Hab a tortán a rendőrségen vérontást rendező, kung-fu mozikba illően pörgő, fegyvert forgató Gabriel vagy a feketeségbe burkolt mentális képekkel sokkoló, visításokkal spékelt, thrillerként, azaz sikersztoriként lecsapódó finálé – az Eleven kór legnagyobb problémája ilyenkor törli képen a nézőt.
Új dobása ugyanis pontosan úgy néz ki, mintha a direktor tudatosan a folytatások baklövéseit szerette volna átmenteni a saját projektjébe: örülhetnénk, hogy az Eleven kór stúdiórendszerben gyártott, önálló forgatókönyvön nyugvó horror, de jókedvünk legfeljebb a Warner, New Line-logó megpillantásáig tart. Gyermeteg teatralitással játszó, így a suspense csíráját is kilúgozó színészek adják egymás alá a lovat, rögvest a gótikus kórházat pásztázó nyitósnitt hamarabb menne el a régen kifulladt Horrorra akadva -sorozat egyik részébe, mint egy éjfekete tónusú, borzongatást mesterfokon űző rémsztoriba. Persze, Wan mentségére szólhatna, direkt B-horrort kíván jegyezni, csakhogy az Eleven kór misztériummal bökné ki reménybeli nézői szemét, így felettébb okosnak véli magát, de forgatókönyve botrányos, karakterei óvodásokként reagálva biflázzák unalomig ismert tételmondataikat, így a rokonszenvünkre igényt tartó figurákból gyorsan kivész az élet, ekképpen a rájuk leselkedő veszélyek sem többek tét nélküli freakshow-betéteknél.
Film, Kritika, Kultúra Eleven kór – kritika Tolnai Gabriella / 2022. 01. 09. Az Eleven kór a tavalyi év egyik legvártabb horrorfilmje volt. Pontosabban giallo-ja, ami egy Olaszországból származó műfaj, melynek sajátossága, hogy a krimi keveredik a thrillerrel és a horrorral. A kritikusok, és az emberek… tovább
Elejétől a végéig fenntartja a néző érdeklődését, még úgy is, hogy kezdetben nem ilyen horrorfilmre számítottam. A film jól összerakott, egymásra épülő jelenetei mozgatják a néző agytekervényeit. A szereplők színészi játéka klassz volt. Átadják a szereplők érzéseit, tulajdonságait. Szórakoztató a film, a horror elemeit is jól használja. A film fenntartja az érdeklődést a történet kibontakozása iránt, és egyre pörgősebb. KRITIKA: Eleven kór. A jelenetek jól össze vannak rakva a túlzásokkal is. Az elképzelés és a történet azon része, hogy milyen kapcsolat van Madison és Gabriel között, egyedi és ismeretterjesztő. Összességében a film remek alkotásnak bizonyult. Nagyon kritikus vagyok a horrorfilmekkel szemben, de aki ezt a fajta horrort élvezi vagy kedveli. Ajánlom nagy szeretettel. Mindez pontszámban kifejezve: 10/10. dráma | horror | krimi | misztikus | thriller Madisont különös és rémisztő víziók kezdik gyötörni. A fiatal lány mintha két világ között lebegne, borzalmas haláleseteket lát, és azt is látja, ahogy az áldozatok... több»
Hirdethetsz Weboldalt, szolgáltatást vagy terméket Ha weboldalt hirdetsz, akkor a számodra egy 300x100 pixeles banner felületet biztosítunk. Ha terméket vagy szolgáltatást szeretnél hirdetni akkor a banner felület mellé egy 500x400 pixeles leíró felületet is biztosítunk. Vedd fel velünk a kapcsolatot további információért! data_admin vagy Desmond Email:
S miközben az egyéb hivatkozásokat számolgatjuk, esetleg az állunkat keressük a földön, tán még arra is jut időnk, hogy eldöntsük: remek mókaként vagy röhejes agymenésként értékeljük a látottakat. Ördögnek szent anyja | Tiszatáj online - irodalom, művészet, kultúra. Ízlés kérdése – de az egészen bizonyos, hogy James Wan ezúttal valóban át merte lépni sok millió dolláros árnyékát. Ami 2021-ben nem is olyan kis dolog ám egy amerikai zsánerrendezőtől! 111 perc, amerikai-kínai-román Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó cikkek: Vetítés: Eleven testek Oscar-jelölések 2012, avagy Hugo's Eleven The Suicide Squad: Az öngyilkos osztag
Nagyban köszönhető ez a már korábban említett 1790-es parádénak, amely a Nemzetgyűlés szerint az egységet, az összefogást és a rendet testesítette meg. A törvény végül 1880. július 6-án emelkedett jogerőre. A francia légierő Alpha Jet kiképző repülőgépei a nemzeti színeket festik az égre a párizsi Diadalív felett a Bastille napján rendezett katonai parádén. Franciaország nemzeti ünnepén kulturális eseményekkel, katonai díszszemlével és látványos tűzijátékokkal ünneplik a párizsi várbörtön bevételének 227. évfordulóját Forrás: AFP/Dominique Faget Ettől fogva minden év július 14-én nagyszabású ünnepségeket tartanak Franciaországban. A rendezvények legimpozánsabb része a Bastille-napi katonai parádé. 1789. július 14. | A Bastille bevétele. A díszegységek hagyományosan a Champs-Élysées sugárúton haladnak a Concorde térig, a felvonulást a sugárút felett elrepülő harci gépek színesítik. Idén az ország terrorizmus ellen való fellépésének jegyében francia terrorelhárító alakulatok is részt vettek a jeles eseményen.
Lövöldözés kezdődött a Bastille védői és az ostromlók között, akik július 14-én délelőtt már több ezer társukkal együtt tértek vissza. Feszült helyzet volt ez, melyben Launay sikertelenül próbált egyensúlyozni a tömeg és a védők között: a parancsnok úgy vélte, a párizsiakat elsősorban a félelem vezérli, ezért beeresztett egy küldöttséget a várba, hogy megmutassa, a polgárokat fenyegető ágyúk töltetlenek, és senkit nem áll szándékában bántani. Eugène Delacroix: A Szabadság vezeti a népet című festménye az 1789-es forradalom szimbóluma, s valamennyi francia felkelésé. kép: wikipédia Launay kísérlete azonban éppen ellenkező hatást ért el, a visszatérő küldöttség ugyanis támadásra bátorította a forradalmárokat, akik átmásztak az erődítmény külső kerítésén. Elkeseredett tűzharc kezdődött, mely mintegy 100 ember életét követelte, de a Bastille védői sikeresen ellenálltak. Ostroma után nyomtalanul eltűnt a Bastille. Délután három órakor aztán az ostrom új lendületet vett, mivel nemrég dezertált katonák is csatlakoztak a felkelőkhöz, és öt ágyút vontattak a falak alá.
1789. július 14-én a párizsi tömeg megostromolta a Bastille-t, a börtönszerű erődöt, a királyi önkény jelképét. Ám az ostrom körül, az utóbbi évek történeti kutatásainak eredményeképp, egyre több a kérdőjel. Korábban mintegy a Nagy Francia Forradalom bevezetéseként értékelték ezt az eseményt: a Tömeg lerombolja az ancien regime, XVI. Lajos zsarnokságának szimbólumát. Csakhogy: miért pont a Bastille volt a zsarnokság szimbóluma, mikor az ostrom idején mindössze hét fogoly, töbségük köztörvényes bűnöző, raboskodott benne? XVI. Lajos uralma idején pedig évente átlag 17 rabja volt a börtönnek. Annak a börtönnek, amely nemcsak Franciaország, de Európa egyik legliberálisabb fegyintézete is volt. Téma - hírháttér magazin 2021. július 14. : hirok. Kiváló volt a koszt, a rabok olvashattak, írhattak, látogatókat fogadhattak. Egyesek még a városba is kijárhattak. A Bastille ágyúi Párizsra néztek. Lehet, hogy ez heccelte fel a tömeget? Nem valószínű, ugyanis a Bastille ágyúi már századok óta a város felé néztek, és nem is voltak mgtöltve. 1789. július 14-én elterjedt a hír( itt is egy kérdés: ki terjesztette el?
A bejárat szétlövése gyakorlatilag megpecsételte volna az várbörtön sorsát. Tudta ezt de Launey is, aki felajánlotta a kapitulációt, melynek értelmében a Bastille védői fegyveresen elvonulhatnak. E forgatókönyvet a bizalmatlan lázadók érthető módon nem favorizálták. De Launey ezt követően végzetes döntést hozott és lebocsátotta a felvonóhidat. 1789 július 14 e. A beözönlő lázadók hamar lefegyverezték az erőd védőit, majd szabályos vérengzésbe kezdtek, melynek áldozatául esett többek között maga a kormányzó is; fejét lándzsára tűzték. Alig egy nappal az ostrom után hozzáláttak a Bastille bontásának, egy évre rá pedig lényegében semmi sem maradt a királyi zsarnokság szimbólumából. A Bastille makettje, ami az erőd köveiből épült Forrás: AFP/Roger Viollet Pucéran rohangálva ünnepelték a szabadságot A történelemformáló ostromot egy évvel később, 1790 július 14-én ünnepelték meg először, amely " Fête de la Fédération " (Szövetség ünnepe) néven vonult be a történelembe. A Mars mezőn tartott, megbékélést szimbolizáló megemlékezésen korabeli források szerint – dacára az esős időnek - több százezer ember gyűlt össze.
), hogy fegyvert osztanak az Invalidusok Házában. Még ma sem tisztázott, ki rendelte el a fegyverek kiosztását. Valószínű, hogy a királlyal ekkorra már igen rossz viszonyban lévő Harmadik Rend valamelyik arisztokrata tagja látta jónak ily módon megoldani a politikai konfliktusokat. A francia fővárosban már hetek óta Marseille-ből jött dokkmunkások ezrei töltötték napjaikat semmittevéssel. Ki hívta őket a városba, ki fizette őket? Miért pont ezek a "bandita-kinézésű" személyek kapták meg a fegyverek nagy részét? Számtalan kérdés adódik még. Egy biztos: a Bastille ostroma semmiképp sem volt spontán népmozgalom. 1789 július 14 février. Inkább egy manipulált, jól vezetett tömeg fegyveres akciója. Kíváncsi vagy, mások mit gondolnak róla? » Megvan a saját véleményed? »
Solages gróf hazatérhetett családjához. És a forradalom? XVI. Lajos a párizsi események hatására meghátrált, csapatait és Necker leváltását visszavonta, ő maga pedig július 17-én Párizsba látogatott, ahol a városházán a kokárda föltűzésével fejezte ki, hogy elismeri a forradalom győzelmét. Ez még persze csak a francia forradalom kezdete volt...