Te jelented ezt nekem Kifejezni nem tudom De ha nem vagy velem Nagyon hiányzol édesem Fogd meg a kezem és ne engedd el soha Te vagy az életemben a legszebb csoda Boldog őrület titkos vallomás Súgd meg neki vár valaki rá Súgd meg neki szerelme üzeni Amíg élete tart örökre szereti A porba egy csepp víz esett Hosszasan kémlelem az eget De nyoma sincs felhőnek Hosszasan tűnődtem Mire rájöttem hogy ami A porba esett az az én könnyem S mind ez azért van mert Ha nem vagy velem Annyira hiányzol hogy folyton könnyezem Láttalak a multkor, Mosolyogva néztél, Éppen úgy, mint akkor, Mikor megigéztél. Vérpiros ajkaid Mosolyogni kezdtek; Olyan bájos voltál, Mint mikor azt súgtad:Édesem, szeretlek! Azért szeretlek, aki vagy, s nem azért, akinek látszol vagy tetteted magad.
Ezért jöttünk, ez a lényeg, ez kell minden élőlénynek! Vannak, akik ezt nem érzik, szívük ezer sebből vérzik. Azt kellene befoltozni, rájuk is jó érzést hozni! Aranyosi Ervin © 2020-08-22. Aranyosi Ervin: Szerelem a réten Category: dalszöveg Tags: Aranyosi Ervin, dobban, hullámok, kincsem, kislegény, lányka, szenvedély, Szerelem a réten, szívem, tengere, vers, zöld Emlékszel még, ott a réten, egy májusi reggelen? Álmot hozó napsütésben lelkemben jókedv terem. Fűtengernek hullámában táncoltam az ég alatt. Szabad voltam, s arra vágytam téged megtaláljalak. S lám, az igaz szerelemnek az első hulláma jő'! Belopódzott a lelkembe, s boldog érzés tört elő! Műhelynapló : Szerelmes vers. Refrén: Zöld hullámok tengerében jöttél, jöttél én felém. Te drága szöszke lányka voltál, én meg pajkos kislegény! Szívem dobbant szenvedéllyel, s rabbá váltam már megint, a te raboddá, drága kincsem, legszebb álmaim szerint! csak ránk nevetett a Nap. Álmot rejtő napsütésben, titkon megcsókoltalak. Aranyosi Ervin: Gyermek szemével Tags: álmok, Aranyosi Ervin, Gyermek szemével, holnap, szívünk, vers, világ Mikor gyermek voltam, mennyire csodáltam, a sok felnőtt előtt lenyűgözve álltam, mert ők mindent tudtak, amit egy gyerek nem.
Legyünk a Föld legjobb bohócai, s ha látjuk azt, hogy búsul valaki, csaljunk mosolyt a gondok helyébe, tegyünk rendet búskomor fejében. Tudod-e már, hogy mért bohóckodom, mert, jóbarát, a bútól óckodom! A vidámságban a Nap ott ragyog, és célom lesz, már tudom, hol vagyok! A nevetés könnyen felszabadít, és boldogabban élni megtanít, és megérteti veled az okot, amiért én – neked – bohóckodom! Aranyosi Ervin © 2020-08-24 Aranyosi Ervin: Haldoklik világunk Category: Állatok, természet Tags: Aranyosi Ervin, bolygó, élősködő, ember, földünk, gyilkol, Haldoklik világunk, kihaló állatfajok, temető, természeti katasztrófa, vers Fotó: Pap Zsuzsanna Ember, látod, hogy fuldoklik szemetedtől a világ? Csodálkozol, hogy keservét szegény Földünk önti rád! Szerelmes vers | A tizenhetes szám rejtélye. Természeti katasztrófák, kihaló állatfajok, ezek mind a te nyomaid, nyitott szemmel láthatod! Fentről mocskot szórsz az égből, szétdobálod szemeted, de a világod beszűkül, soká már nem teheted! Jó lenne már felébredned, bolygód lassacskán kihal, s magával ránt a pokolba, egek villámaival!
Az egymás szennyesében turkálás penetráns légkörében lassúzunk. Fogom a derekad, ahogy madárkarom az etető szélét - nem hagy észrevehető nyomot. Mi nem vagyunk se célpont, se beszédtéma, a csapból is csorgó szennyes léhez képest szinte tiszták. Az ablakom vagy és én a bőröd. Immár csaknem húsz éve. A horizonton emelkedő felhők egy hegygerincre hasonlítanak - de te is tudod: mi leheltük ki őket. Nincs semmi akadálya, hogy újra beszívjam, és neked is a tegnap eltett holnapi ebéd a harapható, tiszta levegő. Illat, vagy szag - a nyelv nem ismeri az egymás szájából vett lélegzet aromájának összes, megszentelt nevét. Nem az van körülöttünk, ami körülöttünk van az egymás szennyesében turkálás penetráns légkörében. Soha nem kérném, hogy a kedvemért tartsd vissza a levegőt. Fogom a derekad, ahogy a madáretető széle a madárkarmot - ujjlenyomat vagyok a bőröd ablakán. Szerelmes versek 2020 3. Mi nem vagyunk se célpont, se beszédtéma. Tudod, a beteljesült szerelmeknek nincs története. Boldogan éltek, míg. Ez az éltek, míg - ezek vagyunk.
A nyugalmat inkább megtartom írmagnak, a félelmem vigyék az idegeneknek. Szemetüket máshol eltudnák-e adni? Felkopna az álluk, de úgy kell nekik! Hiszen nem képesek jó úton haladni, csupán lopott kincsük, csak azt szeretik. Veszem a batyumat, s adom a vállukra, pánikot, félelmet csomagoltam én, földi pokol vár tán mindannyiukra, ha lelnek is helyet, itt, e Földtekén! Szerelmes versek 2020 4. Én meg beutazom csodaszép hazámat, értő, magyar szóval adok szép hitet. Az igazi magyar, olvassa a számat, és az igazunkat velem menti meg! Aranyosi Ervin © 2020-08-18. együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
Szeretsz?... Mi az, mi van veled? Egy szót se szólsz? Jer közelebb. Hagyd hát a dolgod, ízibe. Siess hamar heverj ide! Vigyázok és nem borulok rád. Nem gyűröm össze majd a szoknyád. Dobjuk el, hogyha bánt, a vánkost. Kényelmesen, tegyük odább most. Add a kezed, te szemtelenke, farkasszemet, nézz a szemembe. Jaj, hogyha tudnád, mint szeretlek. Nézz a szemem mélyére... Versek az igaz szerelemről. Beljebb! Látszik ugye tükrébe' lenn, hogy néked adtam mindenem! Mondd, látod ezt? Mondd, kérlek, érted? Ma este ez a szeretet olyan komoly és tiszta-mély lett!... De hát te ezt nem értheted... Azt mondod, érted ezt? Helyes. Azért közöltem véled, édes, hogy tudd, a tudatában élhess, s vess számot... Ejnye, nézd, mi ez: könnyem kicsorrant, permetez. És semmi sincs, ez boldogít, csak itt e szem, e homlok itt. Hajolj le a lámpához szótalan s hadd, hogy halántékodra rátegyem, mint szemkötőt, két tenyerem. Hát így van ez, így van, kis madaram? Szép homlokodnak, jó szemednek vagyok a rabja, és ez éget? Azt mondod, így van?... Jaj, szeretlek!...
Ha két kedves lélek egymásban meglátja, szeretet ösvényét már közösen járja. Lám a szív is hálás, boldog, örömteli, az életben végre a célját megleli. Aranyosi Ervin © 2020-08-29. Aranyosi Ervin: Érted bohóckodom Tags: Aranyosi Ervin, bánat, barátom, Érted bohóckodom, feszültség, föld, képmutatás, menekül, mókás, nyomasztó, teher, vers, vidám Bohóckodom, de vajon mért teszem? Bolond lennék és elment az eszem? Vagy éppen mások tükre én vagyok, ki belül bús, csak kívülről ragyog? Ne hidd barátom, az képmutatás, bennem a mókást, a vidám lelket lásd! Bohóckodom, hogy jobb kedved legyen! hogy túl léphess a napi gondhegyen. Letehesd végre lelked terheit, s valóra váltsd régebbi terveid! Hogy ne borongj, nem vagy te rossz idő, kiben a feszültség napról-napra nő! Ne szórj másokra bús villámokat, nevetned kell, de azt meg jó sokat! Bohóckodom, hogy jobb kedvünk legyen, a nevetés majd szabaddá tegyen! Bohóckodom, s a bánat menekül, felszabadul a lelkünk legbelül, és leszakad a nyomasztó teher, ha az ember vígan kacagni mer!
A nagy fakopáncs hímje több odút is készít, melyek közül a tojóval közösen választják ki a fészek helyét! A cikkben megjelent képekért hálás köszönetem Bedőcs Gyulának! Az etetéshez türelmet, a madárleshez pedig szép élményeket kívánok mindenkinek! Kapcsolódó cikkek: Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! – Cinegefélék I. Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! – Cinegefélék II. Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! – Verébfélék Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! – A vörösbegy és a szürkebegy-fajok Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! – A tengelic és a meggyvágó Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! – A házi rozsdafarkú és az őszapó Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! NAGY FAKOPÁNCS :: Tisza-tó élővilága. – A csuszka és a fakusz Madáretető másképp – madárkarácsony A téli madáretetés aranyszabályai Madáretetés a ház körül – melyik madárfaj hol keresi az eleséget? Madáretetés a ház körül – melyik madárfajnak milyen eleséggel készüljünk?
Az OzoneTv mai Egyenlítő c. műsorának vendége Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője elmondta a szintén ismert harkályféle a balkáni fakopáncs hazai állománya kisebb, mint az nagy fakopáncsé. Tápláléka változatos, rovarok, pókok, növényi részek, gyümölcsök, csonthéjasok teszik ki ennek nagy részét. Állandó madár, de a téli időszakban kóborolhat. Mind közül talán a legérdekesebb harkályfélék közé tartozó madár a nyaktekercs, amely elképesztő kéregmintás tollazattal rendelkezik, sokszor még pár méterről is nehéz észrevenni. Ha veszélyben érzi magát, fejtollait felborzolja, és nyakát kígyószerűen tekergeti. A nevét is innen kapta. Főként hangyákkal táplálkozik, melyeket a talajon vagy a fatörzsön szedeget össze. A nyelve hegyén lévő kis horgok is a hatékonyabb táplálékszerzést szolgálják. Bambulás helyett tájékoztottság. Ember a természetben - 2. osztály | Sulinet Tudásbázis. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás
Jegyei A nagy fakopáncs, más néven tarka harkály (Dendrocopos major) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj. Testhossza 22-23 centiméter, szárnyának fesztávolsága 34-39 centiméter, testtömege 70-100 gramm. Feje teteje, nyaka és háta fekete: a fekete bajuszsávot fekete sáv köti össze a tarkóval. Ez a fekete keret fehér sapkát zár közre, és ez megkülönbözteti minden egyéb európai harkálytól. A két látható szélső faroktolla fehér, fekete pettyekkel vagy sávokkal. (A balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) ennek a fordítottja: fekete alapon fehéren pettyezett). A fiataloknál a bajuszsávot a tarkóval összekötő sáv vékonyabb, gyakran nem is ér el a tarkóig. Fartájéka és alsó farokfedői skarlátvörösek. Elterjedése A nagy fakopáncs Európában általános elterjedésű, csak Skandinávia északi területén nem költ. Ázsiában egészen Kamcsatkáig terjed fészkelőterülete. Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! – A szajkó és a fakopáncsfajok. Fészkel Északnyugat-Afrikában is. Magyarországon általánosan elterjedt.
A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek... Forrás: Magyar Wikipédia Balkáni fakopáncs Papp László Zootaxonómia. (1996)., Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987)., Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)
Hazánkban általánosan elterjedt, és településeink közelében is egyre gyakoribb: városok nagyobb parkjaiban, városszéli zöldterületeken is megtelepszik. A hazánkban élő madarak nem vonulnak. Az északi országok hidegebb telein előfordul, hogy az ott élő szajkók nálunk töltik a téli hónapokat. Fekete István mátyásmadara elérheti a 34-35 cm-es testhosszt is A hím szajkó testhossza 34-35 cm, a tojó valamivel kisebb. Csőre rövid és erős, a szeme világoskék. Tollazata világosbarna-rózsaszínes. Feketés szárnyán a széles fehér foltról és a fekete vonalas, világoskék szárnyoldalról könnyen felismerhető. Farka fekete, farkcsíkja és alsó farkfedői viszont fehérek. A szajkó évente csak egyszer költ. Tölgyesekben, fenyvesekben általában középmagasan, a fák törzséhez közel építi gallyakból álló fészkét. A sűrű bokrok között alacsonyan, 2-3 m magasan is vannak fészkei. Sikertelen első költés esetén pótköltéssel is próbálkozik, akárcsak az őszapó. Fészekalját 5-6 tojás alkotja. A költésben és a fiókanevelésben mindkét szülő részt vesz.