Megjelenés időpontja 2022. 02. 02 - 09:14 Ez a cikk több, mint 2 hónapja frissült utoljára, ezért egyes tartalmi elemei elévülhettek. Szerdára országosan 19 690 fővel emelkedett az új koronavírus-fertőzöttek száma és elhunyt 77 beteg. Heves megyében rekordot döntött a napi fertőzöttek száma, 644 főnél mutatták ki a vírust a közlése szerint. A beoltottak száma 6 365 250 fő, közülük 6 105 342 fő már a második, 3 693 859 fő pedig már a megerősítő harmadik oltását is felvette. Egy nap alatt megduplázódott a fertőzöttek száma. 19 690 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 582 517 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 77 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 41 548 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 1 310 420 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 230 549 fő. 4341 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 163-an vannak lélegeztetőgépen. Az omikron és a február 15-től életbe lépő oltási igazolvány miatt is érdemes kihasználni az oltási akciót, amelyben februárban is minden csütörtökön, pénteken, és szombaton folytatódik.
A kormányzati tájékoztató oldal adatai szerint: 5 801 593 fő már a második oltását is megkapta, 1 939 582 fő pedig már a harmadik oltást is felvették A járvány kezdete óta összesen 1 032 215 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Az elhunytak száma 33 343 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 851 314 fő Az aktív fertőzöttek száma pedig 147 558 főre emelkedett. 6830 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 663-an vannak lélegeztetőgépen. Napi beoltottak száma. Felhívták a figyelmet, hogy egész héten Oltási akcióhét zajlik. Hétfőn közel 131 ezer oltást adtak be, több mint 18, 5 ezer eddig oltatlan ember jelent meg az oltópontokon az első oltásért és 105 ezren a megerősítő harmadik oltást is felvették. Mint azt a SzegedMa megírta, Szegeden is sokan éltek az oltási akcióhét nyújtotta lehetőséggel, a Vasas Szent Péter utcai oltópontnál hatalmas sorok kígyóztak hétfőn.
A kormányzati portálon azt írták: a gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 1632325, az aktív fertőzöttek száma 129137. Kórházban 2745 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 117-en vannak lélegeztetőgépen. Hozzátették: az ország a járvány ötödik hullámának leszálló ágában van, ezért a kormány kivezeti a járványügyi korlátozásokat és hétfőtől megszűnt a maszkviselési kötelezettség, nem kell maszkot viselni az eddig előírt zárt terekben sem, tehát sem a tömegközlekedési eszközökön, sem az üzletekben. Megszűnik minden olyan korlátozás, amely védettségi igazolványhoz kötötte valamely hazai szolgáltatás igénybevételét. Megszűnnek a rendezvényekre vonatkozó korlátozások, nem kell már védettségi igazolvány sportrendezvényre, kulturális rendezvényekre, zenés- táncos rendezvényre, 500-nál több résztvevős szabadtéri rendezvényekre sem – sorolták. Közölték azt is, hogy feloldják a Magyarország területére történő beutazással kapcsolatos korlátozásokat is. Hozzátették: a kórházak és az egészségügyi szolgáltatások is visszatérhetnek a normál működésükhöz.
Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 További információk [ szerkesztés] Kortárs irodalmi adattár Édesanyjára emlékezik új szerepében Udvaros Dorottya Elektronikus magyar irodalom Archiválva 2011. január 23-i dátummal a Wayback Machine -ben HUNLIT A Magyar Könyvalapítvány Adatlapja a Szépírók Társaságának honlapján Palkovics Beáta: Otthonról hazafelé. Bartis Attila életrajz | Mai Manó Ház. Identitás és prózanyelv Bartis Attila műveiben; Napkút, Bp., 2016 (Káva téka) Írásai [ szerkesztés] Nyári könnyű Archiválva 2004. december 27-i dátummal a Wayback Machine -ben Bartis Attila – Kemény István: A félszent Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 102168906 OSZK: 000000006406 NEKTÁR: 196239 PIM: PIM44508 LCCN: nr98042846 ISNI: 0000 0000 7848 6355 GND: 12143477X SUDOC: 115592148 NKCS: xx0117178 BNF: cb15532056f BIBSYS: 9032498
Stúdióelőadás a nagyszínpadon Farkas András, fotográfus Hegedűs D. Géza Farkas Éva, a felesége Hegyi Barbara Lázár Ágnes, modell Bata Éva Karcsi, egy hozzátartozó Lajos András Lajos, még egy hozzátartozó Németh László díszlettervező Szikora János jelmeztervező Tresz Zsuzsa zene Lukács Miklós szcenikus Krisztiáni István fények Komoróczky Gábor előadásvezető Szebenyi Etelka súgó Ádám Dorottya a rendező munkatársa Molnár Kata rendező A bemutató dátuma: 2010. május 16. Bartis Attila Archives - szinhaz.net. Dráma egy részben Egy pillanat alatt meglátni és megkívánni egy fiatal lányt, elvarázsolni, ihlető múzsának kiválasztani, azonnal fotózni, sőt aktfotózni kezdeni - nem akármilyen teljesítmény egy férfi részéről, még akkor is, ha az illető pályája csúcsán lévő, kiváló és sikeres fotóművész. Bartis Attila különös erejű drámája ezzel a merész és váratlan felütéssel kezdődik. Ez a hatalmas, kétségbeesett és szuggesztív energia azonban azért sugárzik a darab főhőséből, mert nemrég tudta meg: kevés ideje van hátra, gyógyíthatatlan beteg.
Bartis Attila, a nagysikerű Romlás után, a Vígszínház számára egy újabb felkavaró, kíméletlen történetet írt. Az író Jáva szigetéről olvasta fel a Rendezést. Bartis Rendezés című darabjának ősbemutatója a Vígben Január 3-án egy nagyon izgalmas olvasópróbával kezdte a 2017-es évet a Vígszínház. Bartis Attila író jelenleg a 18 órányi repülőútra lévő Jáva szigetén tartózkodik, azonban a vígszínházi tradíció szerint a Rendezés című darabjának olvasópróbáján ő maga olvasta fel művét. Rendezés - | Jegy.hu. A darab ősbemutatóját február 26-án tartják a Házi Színpadon. Bartis Attila Jáva szigetéről skype-kapcsolat segítségével lehetett jelen a társulat körében, így "találkozhatott" Szikszai Rémussszal, az előadás rendezőjével és a főszereplőkkel, Hevér Gáborral, Herczeg Adriennel, Lengyel Tamással, Lukács Sándorral és Kopek Jankával. Bartis Attila, a nagysikerű Romlás után, a Vígszínház számára egy újabb felkavaró, kíméletlen történetet írt. A színház világában játszódó színdarab tele van súlyos titkokkal, fájdalmas, lappangó hazugságokkal, ahogy a szerepeket játszó színészek magánélete is.
Még a feleség, a társ sem láthatja ennek a világnak minden zugát, titkát, de érzékeli. Bartis Attila egy interjúban elmondta, hogy kedveséről több százezer fotót készített, tekinthetjük hát valamiféle önvallomásnak is a Romlást. Az előadás – noha erről a rendező nem nyilatkozott – Mátyás vallomása a művészről, a férfiről, a szerelmekről, a társról, a halálról. Az előadás a férfiúi és művészi miértekre keresi válaszokat, de a végső következtetést a nézőre bízza. A rendező különböző játékformát alkalmaz a belső világban élők és külvilágból érkezők elhatárolására. Ez teszi érthetővé a belül és kívül problematikáját. Az emberi viszonyokra fókuszál, a tett és az érzelmek közötti azonosságokat és eltéréseket jeleníti meg. Az előadás megtartja a bartisi egyidejűséget, jó színpadi megoldásokat talál, melyben segíti a tér kompozíciója, valamint a színészek játéka. Magyari Etelka a feleség, míg Nagy István a fotográfus férj szerepében Nagy István Andrása egyszerre rokonszenves és kellemetlen, vonzó és visszataszító, szerepet játszó és őszinte.
A színházi helyzetek ennél is jobb ismeretéről tanúskodik, hogy Bartis szinte receptre írja föl a katarzist: az egyik utolsó jelenetben a feleség kettesben hagyja a lánnyal a haldokló művészt. A lány örül, mert azt hiszi, sikerült magát ápolónak álcázva közel jutnia Andráshoz – nem tudja, hogy Éva, a feleség nagyította az őt ábrázoló számtalan képet, és így természetesen rögtön ráismert, de ezt is megteszi Andrásért: odaengedi hozzá a szeretőjét. Az érettségnek, a lemondásra való képességnek ez a foka teszi igazán formátumossá Éva alakját. Hegyi Barbara finoman bontja ki a figura emberi nagyságát: az első jelenetben hárpiaként exponált karakterből lassan hívja elő a mindent elnyelő érzékenységet. Éva azonban egyáltalán nem kizárólag emocionális lény, hanem racionális nő, akinek minden cselekedetét a legfontosabb cél irányítja: a művész munkáin keresztül való életben tartása. Ezért tud lemondani lassanként mindenről – András kedvességéről, szerelméről, örökségéről, majd végül András életéről is.
Eddigi legnagyobb sikerét A nyugalom című, 2001-ben megjelent regénye szerezte számára. Ez alapján írta meg Anyám, Kleopátra című drámáját, amelyet 2003-ban mutattak be a Nemzeti Színházban Garas Dezső rendezésében, Udvaros Dorottya főszereplésével. Egy évig írt tárcákat az Élet és Irodalom című folyóiratnak. Itt megjelent írásait A Lázár apokrifek című kötetében adta ki. Könyveit több nyelvre lefordították. Fotóművészként fényképei számos kiállításon vettek már részt. A nyugalom című regényéből Alföldi Róbert rendezett filmet, melyet 2008-ban mutattak be (Nyugalom). 2016-ban rendezőként állította színpadra a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatával saját drámáját, a Rendezés-t. Művei [ szerkesztés] A séta (regény, Balassi–JAK Kiadó, Budapest, 1995) A kéklő pára. Novellák, 1995–1998; Magvető, Bp., 1998 A nyugalom (regény, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2001) Anyám, Kleopátra (dráma, 2002) A Lázár apokrifek. Tizenkét tárca; Magvető, Bp., 2005 A kéklő pára. Novellák, 1995–1998, 2006; 2. változtatott kiad.
1968 Író, fotográfus. Marosvásárhelyen (Erdély, Románia) született. 1984 óta Budapesten, 2014 óta részben Yogyakartában (Jáva, Indonézia) él. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Művei Prózakötetek: A séta, 1995 A kéklő pára, 1998 A nyugalom, 2001 A Lázár-apokrifek, 2005 Amiről lehet, Kemény Istvánnal közösen, 2010 A vége, 2015 Fotóalbumok: A csöndet úgy, 2010 A világ leírása, részlet, 2016 A szigeteken, 2018 Színdarabok: Anyám, Kleopátra, 2003 Romlás, 2005 Rendezés, 2013 Fordítások: Könyvei angol (USA), arab, francia, német, kínai, spanyol, portugál (Brazília), török, román, lengyel, cseh, horvát, norvég, észt, szerb, holland, olasz, szlovák, orosz, macedón és ujgur nyelven jelentek meg.