Csordultig a pohár, Oda a türelem; Állj sarkadra végre, Kesergő nemzetem! Elég volt a könny már, Elég volt a szó, - József császár nem királyunk, Eb ura fakó! Tűrtünk már eleget, Hittünk már eleget, Uram Isten, tovább Igazán nem lehet. Minek új hitlevél? Nem kell porció - József császár nem királyunk, Eb ura fakó! Ne adjuk magunkat Németnek, labancnak, A magyar maradjon Ezután magyarnak; Szívének, lelkének Szabadság való - József császár nem királyunk, Eb ura fakó! Ha nem kellett élet, Majd győzzük halállal, Ha nem kellett béke, Majd győzzük kaszákkal! Minden igaz kuruc Egy-egy arató - József császár nem királyunk, Eb ura fakó! Eb ura fakó jelentése. Fejdelmünk, Rákóczi, Fujasd az trombitát, Dobogjon föl a föld Amerre magyart lát. Élőt, holtat keltsen A nagy riadó - József császár nem királyunk Eb ura fakó!
Erőt a felismeréshez, hogy a többségi politikai gyakorlat sohasem a kisebbségek védelmét, mindig az asszimiláció felgyorsítását célozza. Ezt az erőt nem gyengíti Vera Jourová főbiztos elutasító bejelentése sem. Fel voltunk rá készülve. Miként arra is, hogy az őshonos kisebbségeken kívül minden más kisebbségért határozottan kiálló Vera Jourová meg is magyarázza a bizonyítványát. Vigyázat! Kacagógörcsöt okozhatnak a következő sorok! Az Európai Bizottság azt mondja, hogy valójában (csak) azért nem kezdeményeznek jogalkotást, mert a javaslatcsomag benyújtása óta számos kérdés megoldódott az Európai Unióban. Eb ura fakó, gyite fakó, gyí te ló. Ezek mik? Mi az a fakó?. A befogadás és Európa gazdag kulturális sokszínűségének tiszteletben tartása az Európai Bizottság egyik prioritása és célkitűzése. És annyira jól szabályozott a kisebbségek védelme az Unióban, hogy a Bizottság már nem is irányoz elő új jogi normákat, viszont komoly fegyvertárat fog biztosítani a kezdeményezés céljainak támogatásához. Az erdélyi magyarság megedződött már a folyamatos jogfosztásban, tele van a padlása az üres ígérgetésekkel.
A szerződésben 2027 december 31-ig használatba adták a fürdőlétesítményt és a termál kutakat a hozzájuk tartozó infrastruktúrával együtt. A bérletdíjba bele foglaltak évi 3%-os inflációt, és ennek 2007 évi felülvizsgálatát. Ugyan a bérleti szerződés lehetőséget nyújt arra, hogy a bérleti díjból a bérlő által kezdeményezett, a magasabb színvonalú szolgáltatást biztosító fejlesztésekhez az önkormányzati önrészt biztosítsa, a beruházás értékének legfeljebb 50%-ig, az előző önkormányzat idején nem utaltak vissza pénzt Kovacsicsnak, hiszen, ahogy azt már említettük, a bérleti díj azért lett ily módon megállapítva, hogy a fejlesztési költségek minél kevésbé terheljék az önkormányzati büdzsét. Nem mellesleg, Kovacsicsék nem mindenben tettek eleget vállalt kötelezettségeiknek. Többek között vállalták, hogy 2005 június 30-ig 40 milliós értéknövelő beruházást hajtanak végre, és fedett összekötő folyosót építenek az új fürdő és a meglévő gyógyászati részleg között. Június 13-án történt - "Eb ura a fakó! Mai naptól fogva József nem királyunk!". (utóbbi a mai napig nincs meg) Időközben a teljes Cziráki Kovacsicsák kezébe került, melynek felújítását és fejlesztését teljes egészében a jelenlegi önkormányzat vállalta magára, erre hozták létre a Győri Fürdő Kft.
1702-ben már maga is mint hadvezér vett részt Landau ostrománál. I. Lipót király halála (1705. május 5-én) után József került a trónra. Tervei Az ifjú fejedelem sok nagy tervet forgatott agyában. Mind a katonai, mind a polgári közigazgatás hibáin változtatni akart, újabb, életképesebb rendszerre törekedve. Szabályozni szándékozott a német birodalom ügyeit is. 1706-ban megfosztotta méltóságuktól a hűtlenségbe esett s a birodalom ellenségeivel szövetkezett bajor és kölni választó-fejedelmeket. De az uratlanná vált Bajorországnak Ausztriához való csatolása, magának az országnak és a többi államnak ellenállása miatt, csak félsikerre vezetett. Eb ura fakó! – Ebkultúra. Nem sokkal nagyobb eredményeket hozott az a törekvése, hogy a német birodalmi gyűlés szervezetén javítson és rendet hozzon a birodalmi törvényszék zűrzavaros tevékenységébe. Szerencsésebb volt a római szentszékkel szemben. A franciabarát IX. Kelemen pápával kitört viszályban (1706-1709) végre is erélyesen tudta érvényesíteni császári jogait. József új erővel folytatta az I. Lipót kezdette spanyol örökösödési háborút is.
Ezért "… ezen hitszegő Habsburgi s utóbb Habsburg-Lothringeni ház Magyarország, a vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik, a magyar koronához tartozó minden címek használatától megfosztatik s az ország területéről s minden polgári jogok élvezetéből számkivettetik. … "trónvesztettnek, kirekesztettnek és száműzöttnek a nemzet nevében nyilváníttatik". A történet szomorú végét ismerjük jól. Őrizetben a király Az első világháború után a Habsburg IV. Károly Magyarországon is felfüggesztette királyi jogainak gyakorlását, ám 1921 tavaszán úgy döntött, visszafoglalja trónját. Március 26-án, váratlanul tűnt fel az országban, majd felszólította Horthy Miklós kormányzót, hogy adja át neki a hatalmat. Mivel azonban a szomszédos országok, és a nagyhatalmak is világossá tették, nem hajlandók elfogadni a Habsburg-restaurációt, Horthyéknak sikerült lebeszélniük a visszatérésről. Októberben aztán a király ismét próbálkozott, ezúttal fegyverrel tért vissza.
Az említett István leszármazottai több generáción keresztül Mezőtúron megmaradtak, igen népes családokat alkottak. Az utóbbi generációk eleinte (a II. világháború után) kisebb mértékben, majd az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb számban kerültek az ország különböző részeibe, sőt, akár külföldre is. Napjainkban a Lázár Andrástól számított 11. generációt már csak néhányan képviselik, viszont már igen nagyszámú a 12-13. generáció, sőt egyre népesebb a 14. is. Először 2009-ben került megszervezésre egy nagyszabású családi találkozó Lázár Ferenc - Patkós Erzsébet (12 gyermekük született, 11 alapított családot) leszármazottai körében. Az akkor élő több mint 200 személyből (ebben persze a házastársak is szerepeltek) kb. Címerhatározó/Körtvélyessy címer – Wikikönyvek. 120-an vettek részt rajta. Ez a szám nagyobb is lehetett volna, ha nem hunyt volna el az egyik, a találkozót nagyon váró családtag csak rövid idővel az esemény előtt. Ezt követően 2014-ben, majd 2019-ben került sor, ha nem is ilyen nagy létszámú, de így is népes találkozóra. Lázár család a zöld puskások között [ szerkesztés] A zöld puskások közé tartozó családok (első és második címeres levél): Fejér György, Boda Zakariás, Pap Péter, Marton Illés, Varga Mihály, Bretan Zakariás, Koncz István, Lukács Péter, Vlaik János, Ravasz Máté, Illyei Pál, Marján Farkas, Péter István, Marián Márk, Flora Tódor, György János, Illyes Tódor, Sztoján Tamás, Sztoján Pál, Marian János, Boda Dániel.
Takarók: kék-arany. Külső hivatkozások: zsarolyáni Márton [ szerkesztés] Szatmár vármegye törzsökös családja, mely már a XIV. században Zsarolyán ura volt. 1582-ben Mánd birtokra kapnak kir. adományt György és Albert testvérek, kiknek utódai a Mándy előnevet vették fel. Péter 1590-ben Zsarolyánra új adományt kap. A Zsarolyánban donatárius Márton utódai Hajduszoboszlóra származtak és a Szoboszlai előnevet használták. Egy téves anyakönyvelés következtében e néven szerepeltek is, de Mihály és János fiai egy nemesi per folyamán a tévedést kimutatták és ettől kezdve ismét a Márton nevet használták. A család Pest és Bihar vármegyében is igazolta nemességét. Zsarolyánon és Mándon kívül még Bere, Majtis, Kisszekeres, Tibatelek és az elpusztított Kincse községekben volt birtokos. Tagjai közűl a hajdumegyei ágból: József, ( † 1858), debreczeni lelkész. - Fiai: Károly (szül. 1815. Lukács sándor fiable. ) mérnök. - I. Lajos, (szül. 1817. ) debreczeni ügyvéd; 1848-ban ő szervezte és tanította be a honvéd-zenekart. - II.
Fia Ágoston (†1837. ), kinek neje Gyoroki Edelspacher Erzsébet volt. Ennek fia Zsigmond cs. kir. vezérőrnagy, cs. kamarás, a Lipótrend lovagja (†1870 május 17-én), neje gyoroki Edelspacher Viktorin, kitől három leánya született: Mária (szül. 1867 †1893 január 10) gróf Harnoncourt-Unverzagt Felix neje lett, továbbá Zsigmondka és Viktorin. A fenti József a XIX. század harmincas és negyvenes éveiben Temesvárott lakott s Temes vármegye 1832-1841. évi szavazati joggal bíró nemeseinek névjegyzékeiben előfordul. Lukács Máté – Wikipédia. (†1848 július 3. ) Neje gyoroki Edelspacher Julia volt, kitől négy leánya született: Hermina, Vilma, Jozefa és Antonia. A család a XIX. század első felében Német-Écska, Oláh-Écska (mai Ecsehida), Jankahíd, Klekk (a mai Bégafő), Lázárföld, Zsigmondfalva és Lukácsfalva helységekben bírt földesúri joggal. Lásd még: címerhatározó A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke A │ B │ C │ Cs │ D │ E │ F │ G │ Gy │ H │ I │ J │ K │ L │ Ly │ M │ N │ Ny │ O │ Ö │ P │ Q | R │ S │ Sz │ T │ Ty │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs
Az 1754-55. évi nemesi vizsgálatok alkalmával Sopron vármegyében újólag igazolván nemességét, a családból Lászlót, Istvánt és Sándort vették fel Sopron vármegye nemeseinek névsorába. Sopron vármegyéből a család Somogy vármegyébe költözött, hol 1839 aug. 1-én hirdettethette ki nemességét. Tagjai közül Andor jelenleg a Torontál vármegyei Gazdasági Egyesület főtitkára. Címer: (színjelzés nélkül) leveles koronán felugró ló. Sisakdísz: hatágú aranycsillag. Marton család a zöld puskások között [ szerkesztés] A zöld puskások közé tartozó családok (első és második címeres levél): Fejér György, Boda Zakariás, Pap Péter, Marton Illés, Varga Mihály, Bretan Zakariás, Koncz István, Lukács Péter, Vlaik János, Ravasz Máté, Illyei Pál, Marján Farkas, Péter István, Marián Márk, Flora Tódor, György János, Illyes Tódor, Sztoján Tamás, Sztoján Pál, Marian János, Boda Dániel. Keldi Farkas Illés, Prekup Kosztin, Mány András, Haragos László, disznópataki Boda György, Antal Miklós, josipláposi Balázs András, Batuza Gergely és János, Román Lukács, Pap János, Hordó István, tordavilmai Géczy János, oláhláposi Pinte György, Isák János, Joszif Demeter, Páska Tivadar, peteritei Frakas Dániel, Bohoczel Konstantin, Lázár Gábor, sósmezői Prekup Farkas, Boér Mihály, bojérfalvai Rogozan Simon (zöld puskások) 1658. Lukács Sándor érkezik Vásárhelyre : hirok. augusztus 1.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Marton, Márton családok címerével foglalkozik. nemesnépi Marton [ szerkesztés] Irodalom: Zala megye honos nemesi család. Idősebb nemesnépi Marton György (1730–1795) táblabíró, zalalövői főszolgabíró, földbirtokos és nemes Visy Anna (1743–1817) fia, ifjabb nemesnépi Marton György (1767-1843) táblabírónak, zalalövői járás alszolgabírájának címeres viaszpecsétje látható (Zala megyei levéltárban őrzödött meg). Ifjabb nemesnépi Marton Györgynek két fia született nemes Patay Rozáliától: nemesnépi Marton József (1797–1858) táblabíró, az egerszegi, majd zalalövői alszolgabíró, andráshidai földbirtokos, valamint nemesnépi Marton Pál (1806–1893), söjtöri földbirtokos, táblabíró. Lukács sándor fiat. A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Címer: A pajzs kék mezejében a két hátsó lábon álló arany griffmadár, amely török fejjel átszúrt görbekardot tart a mancsában. Sisakdísz: török fejjel átszúrt görbekardot tartó könyöklő páncélos kar.