Ám nem sokkal ezután egy másik nőt is meggyilkolnak, és a gyilkosság helyszínén ismét felbukkan a kis gesztenyeember. Thulin és Hess gyanítja, hogy kapcsolat van a Hartung-ügy és a meggyilkolt nők között. De mi lehet az? Nincs sok ideje a nyomozóknak, Thulin és Hess gyakorlatilag versenyt fut az idővel, mert egyre valószínűbb, hogy sorozatgyilkosról van szó, aki korántsem fejezte be ámokfutását… A gesztenyeember sorozat Søren Sveistrup díjnyertes író 28 nyelvre lefordított és 50 országban megjelent debütáló regényén alapul, a főszerepekben pedig többek között Danica Curcic (A köd, Napéjegyenlőség), Mikkel Boe Følsgaard (Egy veszedelmes viszony, Borgen), Iben Dorner (Borgen), Lars Ranthe (Még egy kört mindenkinek) és David Dencik (Csernobil, 007: Nincs idő meghalni) látható. A gesztenyeember idén ősszel érkezik a Netflixre.
Abszolút kötelező néznivaló a Netflixen, aminek a végén minden kérdésedre választ kapsz. A gesztenyeember (The Chestnut Man, 2021, Netflix); Rendezte: Mikkel Serup, Kasper Barfoed Írta: Søren Sveistrup, Dorte W. Høgh & David Sandreuter, Szereplők: Danica Curcic, Mikkel Boe Følsgaard, Iben Dorner, Lars Ranthe, David Dencik, Esben Dalgaard, Morten Brovn, Jens Jørgen Spottag, Camilla Lau, Peder Thomas Pedersen, Marie-Lydie Melono Nokouda, Anders Hove
Érkezik a Netflixre A gesztenyeember, egy hátborzongató pszichothriller az Egy gyilkos ügy (Forbrydelsen, ami nem mellesleg a The Killing eredetije) alkotójától, egy dán, karakterközpontú pszichológiai thriller, amely a skandináv noir műfajából eredeztethető. A gesztenyeember története szerint Koppenhága külvárosban egy csendes októberi reggel a rendőrség egy fiatal, egyedülálló anya holttestére bukkan, akit brutálisan meggyilkoltak és megcsonkítottak: a nőnek levágták az egyik kezét, és a feje fölé egy kis gesztenyéből készült babát lógattak. Az ügyet Naia Thulin, az ambiciózus fiatal detektív kapja. A partnere Mark Hess, a lelkileg kiégett nyomozó, akit nemrég rúgtak ki az Europolból. A nyomozók felfigyelnek a titokzatos, gesztenyéből készült figurára, ami elvezeti őket egy korábban eltűnt személyhez: a megtalált holttest Rosa Hartung politikusnő tizenkét éves lánya. De a Hartung-ügyet már rég lezárták, a mentálisan beteg férfi, aki anno bevallotta a gyilkosságát, már rács mögött van.
Az ügy megoldására Naia Thulint (Danica Curcic) kérik fel, aki már éppen szabadulna a gyilkosságiaktól egy nyugisabb pozícióba, de utolsó ügyeként még kénytelen elvállalni. Társául szegődik egy átvezényelt, problémás nyomozó, Hess (Mikkel Boe Folsgaard), akivel nem megy olyan könnyen az összecsiszolódás, ennek tetejébe pedig munkamódszereik sem éppen azonosak. A gyilkosságok azonban nem állnak meg, a párosnak minden intellektusát be kell vetnie, ha véget akar vetni a vérontásnak. A cselekmény további bonyolításaként nagyon úgy tűnik, hogy a jelenlegi gyilkosságsorozat kötődik egy korábbi, lezártnak tekintett ügyhöz, melyben érintett egy politikusnő is, akinek lányát korábban elrabolták. A gesztenyeemberen mindvégig azt éreztem, hogy rutinosan, jó érzékkel gördíti előre a cselekményt, miközben folyamatosan, de nem görcsösen azon van, hogy kisebb-nagyobb fordulatokkal lepje meg a nézőjét. Az egyik legnagyobb erőssége az operatőri munka, valamint az aláfestő zene, amely kettőssége kellemesen borús és adekvátan depresszív atmoszférával támogatja meg az amúgy sem túl vidám történetet.
A gesztenyeember | Hivatalos előzetes | Netflix - YouTube
Kellemesen borzongató nyomozás őszi estékre. Soren Sveistrup, a Gyilkosság (The Killing) című sorozat írójának első regénye, A gesztenyeember még 2018-ban jelent meg - most pedig egy hatrészes minisorozat formájában mozgóképen is láthatjuk, amint a derék dán rendőrök egy hátborzongató sorozatgyilkosságot próbálnak felgöngyölíteni. A gesztenyeember a Netflixen érhető el és úgy döntöttünk, mi is teszünk vele egy próbát. Vannak időszakok, amikor egész egyszerűen jólesik, ha kicsit a frászt hozzák ránk és hol gyengéden, hol erőteljesebben megcirógatják az idegrendszerünket. Ilyen időszak az ősz. Tudjuk az összes klisét: bekuckózás, paplan alá bújás, forró tea vagy forrócsoki, egy kis mécses és jöhet a borzongás, jöhet a rémüldözés. Ilyen időszakra tökéletes választás A gesztenyeember, ami magabiztosan vezet bennünket végig egy tucatnyi, explicitebb képsoron/gyilkosságon át a meglepő, ám valamelyest kevéssé erős, de mégis izgalmas végkifejletig. A történet egy sorozatgyilkosság körül bonyolódik: az áldozatok nők, mindig hiányzik valamely testrészük, a gyilkos pedig a tett helyszínén mindig otthagy egy gesztenyéből készített miniemberkét.
Két epizód után egyelőre itt sem THE CHESTNUT MAN – 1×01 – 7/10 Egy 1987-es flashback-kel kezdünk, ami során egy rendőr pár holttestet fedez fel egy tanyán (és gesztenyéből készített figurákat…), majd a pincébe lebotorkálva vele is végez valaki. Mielőtt pedig magunkhoz térhetnénk, máris a jelen Koppenhágájában találjuk magunkat, ahol egy nyomozónő nem túl lelkesen elvállal egy gyilkossági esetet, ráadásul a főnöke rábíz egy Europol-ügynököt is, hogy segítsen neki, nem mintha utóbbi egy fikarcnyit is érdeklődne a munka iránt. Egy nő brutális megölésének esetéről van szó, az áldozat kezét levágták és mellette egy gesztenyefigurát találnak. Egy másik szálat is megindít elég hamar a sorozat (elég hamar érkezik a kapcsolódási pont), egy politikus, konkrétan a szociális miniszter tér vissza a napi munkába egy éves kihagyás után, aminek az volt az oka, hogy a kislányát elrabolták és megölték. A nő határozott célokkal veti a munkába magát, nem törődve azzal, hogy mások ki akarják használni őt, azonban arról értesül, hogy valaki fenyegetéseket és egyéb gyalázó üzeneteket címez neki.
A természet felkarolta, ahogy minden roncsot felkarol. Magányát megvigasztalta, ahogy minden magányt megvigasztal. A természet minden elhagyatottnak segítségére siet. Ahol minden hiányzik, ott egészen odaadja magát. Virággal futtat be minden omladékot. Repkénnyel köti össze a köveket és szerelemmel az embereket. A tömegnek sok a feje ahhoz, hogy gondolkozzék, és sok a szeme, hogy lásson; a tömegnek, mely felület, tehát felületes. Kínos az a pillanat, amikor a nő már nem a tavaszokat, hanem a teleket számolja, és tompán neheztel az időre, amely feldúlja szépségét. A nők, akiket más illatos virágoknak érez, őt tövisként szúrják, és üdeségükből csak a szúrást érzi. Mintha tőle rabolták volna színűket, mintha saját szépsége azért hervadozna, hogy a többieké ragyogóbb legyen. Tudják, hogy az előre elkészített terv ritkán alkalmazkodik az eseményekhez. Az eshetőségeken nem tudnak úgy úrrá lenni, hogy kényük-kedvük szerint bánjanak velük. Nem állapodhatunk meg előre a sorssal. Victor Hugo - 18 - 365 idézet • Idézetek minden témában. A holnap szófogadatlan.
A mozdulatlanság: látszat; a valóság: változás. Aki szemfényvesztőt látott, tudja, mi a sors. Tűnő, lebegő, felbukkanó tárgyak, emberek a végzet kezében. Aki ábrándozik, az alkot. Minden vágy hívás. Aki légvárakat épít, az kikényszeríti a valóságot is. Az ember végtelenül ingadozó. Éppúgy elvesztheti irányát, mint a hajó. Horgonya a lelkiismeret. S mily rettenetes. A lelkiismeret is elalhat. Az eltévelyedések sokáig lappanganak az emberben. A bűnök előre elkészítik bennünk útjukat. Már bennünk lappanganak, mikor még ártatlannak és tisztának hisszük magunkat. Nem hibátlan az, akinek semmi sem terheli a lelkét. Akiben a tisztességes gondolatok győznek, az olyan, mint aki elvesztette lakása kulcsát, s erővel töri be az ajtót, hogy hazajusson. Betör, de jogosan. Kárt tesz, de a rosszban. A szerencsétlenségek minden irányban hatnak. Dobj követ a vízbe, s számold meg, hányfelé fröccsen. Az ember joga a könnyekhez nem évül el soha. A bűn létezik. Victor Hugo - 14 - 365 idézet • Idézetek minden témában. Mindenki tűri, és mindenki csinálja. Senki sem mentes bűneinek férgétől.
Hugo kilenc regényt írt. Az emigráció alatt születtek a legismertebbek. Regényei nem szórakoztató írások, hanem szinte mindig eszmék szolgálatában állnak. A hősköltemény, a természet erőivel, a társadalommal, a fatalizmussal való küzdelem mindig közel állt Hugóhoz. Victor Hugo idézet (361 idézet) | Híres emberek idézetei. A nyomorultak történelmi, társadalmi–filozófiai regény, az író mélyen humanista eszméinek és az emberi természetről vallott nézeteinek megnyilatkozása. Hugo nagy jelentőséget tulajdonított a regénynek, írói munkássága csúcsteljesítményének tartotta. Képviselőként aktív szerepet játszott a politikai életben. 1845. április 15-én Lajos Fülöp király vikomt rangban felvette a főrendbe, s így bekerülhetett az eléggé konzervatív Felsőházba. Az alkotmányozó és a törvényhozó nemzetgyűlésben felszólalt a szegénység, a társadalmi kirekesztettség ellen, a nők és gyerekek emberi jogaiért, a halálbüntetés eltörléséért, a sajtószabadságért, az ingyenes és világi oktatásért. 1851 és 1870 között politikai emigrációban élt Belgiumban, Jersey szigetén, végül Guernsey szigetén, Saint Peter Portban.
Visszatérése után a szenátusban politizált. Republikánus, demokrata, sőt szocialista eszméket vallott. Olvasta Charles Fourier és Pierre-Joseph Proudhon írásait. Jean Monnet-t és Robert Schumant száz évvel megelőzve javasolta az Európai Egyesült Államok létrehozását. Wikipedia
Fontos helyzetekben hihetetlenül hasonlatos az állat ösztöne a mindent átfogó értelemhez. Ilyenkor az állat úgy viselkedik, mint egy józan holdkóros. A tömegnek sok a feje ahhoz, hogy gondolkozzék, és sok a szeme, hogy lásson; a tömegnek, mely felület, tehát felületes. Szeress! Szolgálj! Segíts! Küzdj! Szenvedj! - int a lélek... A házasság olyan, mint az oltás: olykor sikerül, máskor nem. Csak egy dolog van, mi erősebb a világ összes hadseregénél: egy ötlet, aminek eljött az ideje. Az életben az a legnagyobb boldogság, ha biztosan tudjuk, hogy szeretnek minket. A haláltusa leszámolás. E végzetes pillanatban óriási felelősséget érzünk magunkon. Ami volt, összekeveredik azzal, ami lesz. A múlt visszatér, és belép a jövőbe. Amit tudtunk, éppoly rejtélyes lesz, mint amit nem tudtunk, s e két homály, az egyik, amelyben hibáink nyugszanak, egybesugárzik a a másikkal, melyben várakozásunk rejlik. A két homály keveredése döbbenti meg a haldoklót. A barátság nem más, mint testvéri viszony férfi és nő között.
A lepke belehull. Felelős-e érte? A tűz szeme megbabonázza a lepkét, mint a kígyó tekintete a madarat. Lehetséges-e, hogy a lepke és a madár ne menjen oda? Ellenállhat-e a falevél a szélnek? Ellenállhat-e a kő az esés törvényének?