Augusztus 26-án a nyáresti Társaskörben jelentős szellemi élményben volt részünk Péterffy Gabi testvérünk jóvoltából: az Édentől keletre című méltán híres film elemzésére vállalkozott.. A film jellegzetes részeinek, a rendező bravúros filmes eszközeinek bemutatásával, azok elemzésével ismét alkalmat teremtett arra, hogy tanítson bennünket a műalkotás megértésére, üzenetének felismerésére. A világhírű rendező, Elia Kazan munkája és felfedezettje, a rendkívül tehetséges fiatal James Dean kettőséből remekmű született. A film problematikája – akárcsak a Nobel-díjas J. Steinbeck hasonló című regénye – Káin és Ábel tragikus történetén alapszik: mire képtelen és milyen bűnre képes az ember, ha szeretethiányban szenved vagy ha "rosszul" szeret. Ebből az alapproblémából számtalan más baj is származik: sikertelen erkölcsi önmegvalósítási kísérlet, szégyen, harag, írígység, stb. Kazan erőteljes képi világa, az elgondolkodtató párbeszédek megteremtik bennünk, a nézőkben az átélés képességét és annak megértését, hogy jó vagy rossz úton keressük az önmegvalósítás lehetőségét.
Világirodalmi krónikák sorozatunk 23. epizódjában az Édentől keletre. John Steinbeck: Édentől keletre Nehéz kezdetek Steinbeck az 1920-as évek közepén kezdett publikálni, első regénye pedig, az Egy marék arany 1929-ben jelent meg, és gyakorlatilag visszhang nélkül maradt. 1935-ig és a Kedves csirkefogók című regényig kellett várni arra, hogy a kritika is felfigyeljen rá, és már ebben a művében megjelenítette azt a motívumot, mely végül később számtalan írásában visszaköszönt: a társadalom peremén élő, és annak kiszolgáltatott, ám saját magukkal, és a természeti környezettel teljes harmóniában élő emberek mindennapi életét és küzdelmeit. 1940-ben már Pulitzer-díjas írónak nevezhette magát, hiszen a kifejezetten színpadra írt Egerek és emberek ( melynek első változatának kéziratát széttépte az író kutyája) meghozta neki a kitüntetést. A vele egyidőben megjelent Érik a gyümölcs pedig hiába kapott számtalan negatív kritikát a társadalom felsőbb köreiből, mára a Nagy Amerikai Regények listáján szerepel.
Lenyűgözően emberi történet, melyet rengeteg boldog olvasó érzett saját megénekelt élettörténetének. " Levélhalmokat kapok, az emberek úgy írnak a könyvről, mintha a saját életük lenne " – mondta Steinbeck egy barátjának, mindössze pár hónappal a regény megjelenése után. A regény elsöprő piaci sikernek bizonyult, de a kritikusok – akik egyébként is számtalanszor tették szóvá Steinbeck egyenetlen életművét – még ezen is képesek voltak fanyalogni. Akadt, aki szóvá tette, hogy a szerző túlságosan erőszakosan igyekszik bibliai üzenetet megfogalmazni, volt, aki szerint visszataszító regény, bár dicsérni való az, amilyen realitásérzékkel viseltet az erőszak és a szexuális erőszak terén. Mások azt mondták, azzal, hogy az író két család történetét akarta párhuzamosan elmesélni, a regény végül túlságosan is egyenetlen lett, emiatt a narratívát rendezetlennek, a szereplők jellemábrázolását pedig irreálisnak találták. Az olvasókat persze mindez a legkevésbé sem érdekelte, olyannyira nem, hogy mikor Oprah Winfrey 2003-ban világhírű könyvklubjában újra elkezdett Steinbeck művével foglalkozni, az Édentől keletre hirtelen megint felugrott a The New York Times bestsellerlistájának második helyére.
Steinbeck tehát 1940-re beérett, sikeres író, és számtalan társához – Hemingway-hez, vagy Orwellhez – hasonlóan ő is beáll a második világháború amerikai haditudósítóinak sorába, aztán a háború után Robert Capával körbejárja a Szovjetuniót, és dokumentálja a pusztítást. Ezzel párhuzamosan a szakma is elalél tőle, az Amerikai Művészeti Akadémia a tagjai közé választja, miközben az ünnepelt szerző egy látszólag értelmetlen autóbalesetben elveszíti legjobb barátját, a tengerbiológus Ed Ricketts-t, a gyászt feldolgozandó pedig Steinbeck az írásba menekül, és elkezdi kibontani addigi legambiciózusabb ötletét, mely mintegy pályája utolsó nagy kihívásává válik majd a számára. John Steinbeck (1902-1968) A legnagyobb munka Steinbeck négy teljes év munkáját fektette a kezdetben My Valley munkacímen futó művébe, melybe a Paradicsomból való kiűzetés bibliai témájának egy az adott kor Amerikájára vonatkozó átiratát fogalmazta meg. Steinbeck számtalan címet kipróbált, mikor elkészült a korábbi műveihez képest is gigászi kézirattal: Salinas-völgy, Le a völgybe, Káin jele, csupán néhány a később megbukott címvariációkból, végül a jóval hangzatosabb, és allegórikusabb Édentől keletre mellett döntött.
(Forrás:) Tartalom: Két generáció testvérküzdelmét kíséri végig az író. A 19. század végén kezdődő regény Adam és Charles Trask féltestvérek egymásnak feszülő indulatait meséli el. Az apa szeretetéért küzdő Charles elkeseredett harca során kis híján testvérgyilkos lesz. A csendes, szemlélődő Adam élete is a tragédia felé közeledik. Ő az apa iránti kötelezettségből választ olyan pályát, amit az apa jelöl ki neki. Évekig katonáskodik olyan érzékeny lelkülettel, amely valójában teljesen alkalmatlanná tenné erre. Mégis éltben tud maradni, és megtalálja a lehetőséget az embertelen körülmények között is az emberségre. Megőrzi identitását az apai és a katonai elvárások ellenére is. Leszerelése után hazatér a szülői birtokra, és megkísérli a gazdálkodást testvérével együtt. Gyökeresen különböző természetük miatt számtalan éles konfliktus nehezíti közös életüket. Adam nem tud, és nem akar olyan gyilkos módon dolgozni a földeken, mint testvéröccse. Nem lusta, de nem is áldozná fel életét a földért.
), német (hallásk. ) Kép: 2. 55:1 DVD Extrák: Audiokommentár - Richard Schickel közreműködésével (eredeti nyelven) Előzetesek Dokumentumfilm - A bemutató 50. évfordulója alkalmából készült vadonatúj dokumentumfilm: dentől keletre - Művészet az élet keresésében Dokumentumfilm - Mindörökké James Dean Kimaradt jelenet(ek) Próbafelvételek Próbafelvételek - Ruha-, jelmez- és díszletpróbák Kisfilm - Az 1955. március 9-i premier DVD Premier: 2005 Június 16.
39 Dr. Kalas Attila Fogorvos, Debrecen, Szepességi u. 25. Kaluja Katalin Fogorvos, Debrecen Dr. Kéhli László Fogorvos, Debrecen, Dózsa György u. 19. Koszorus Georgina Fogorvos, Debrecen Dr. Kotán Zsuzsanna Fogorvos, Debrecen, Rákóczi u. 7.
Akár tea, kapszula, por, kenőcs stb. formájában is használatóak. Tovább Lézeres kezelés A lézeres frekvencia terápia egy klinikai módszer, amely a szervezet ingerekre adott válaszát diagnosztikai és kezelési célokra használja fel. Tovább Őssejt kezelés Hamarosan! Tovább "Tavaly nyáron az állatorvosi vizsgálat után azt hittem, nem sok van hátra. A fájdalomcsillapítókon kívül nem volt más lehetőség. Járni is alig tudott, néhány lépés után összeroskadt. Ekkor kerültem kapcsolatba dr. Paár Lucával, és kezdődött el az akupunktúrás kezelés, mely egy-két hónap után szemmel láthatóan eredményes volt. Árkai Péter – Wikipédia. A kezelések megkezdése után a fájdalomcsillapítókra már nincs szükség, el is hagytuk azokat. Aztán decemberben megtörtént az aranygolyó beültetés. Ennek eldöntéséhez a kezeléseket végző Luca doktornő adta meg a legnagyobb segítséget, amikor egy kezelés után belenézett Zénó szemébe, és azt mondta, meg kell adni az esélyt Zénónak a további tartalmas életre, mert ilyen a tekintete. Ez döntött. Tudom, ebben a kutyakorban minden idő ajándék, melyet Zénó velünk tölt, de remélem ez mégis sokáig tart, és még jó ideig tudják húgom unokái sétáltatni Zénót, az ők és Zénó kölcsönös megelégedésére. "
Árkai Péter Életrajzi adatok Született 1944. július 25. (77 éves) Budapest Ismeretes mint geológus mineralógus egyetemi oktató Szakmai kitüntetések Széchenyi-díj (2006) Akadémiai Díj (1994) a Magyar Érdemrend középkeresztje (2011) Árkai Péter ( Budapest, 1944. július 25. –) Széchenyi-díjas geológus, petrográfus, mineralógus, geokémikus, a földtudomány kandidátusa (1983) és doktora (1993), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1998), majd rendes (2004) tagja. A kis hőmérsékleten zajló metamorfózis (kőzetátalakulás) elismert tudósa, a kőzetgenetikai kutatásokban alkalmazott kloritkristályossági index megalkotója, 2000 és 2007 között az MTA Geokémiai Kutatóintézetének igazgatója. Életútja [ szerkesztés] A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett geológus-oklevelet 1967-ben. Ugyanebben az évben helyezkedett el az MTA Geokémiai Kutatólaboratóriumában (2005-től MTA Geokémiai Kutatóintézete), ahol 1975-től csoportvezetőként, 1988-tól – 1998 után kutatóprofesszori minőségben – az ásvány- és kőzettani osztály vezetőjeként dolgozott.