A maradék kis tésztát nyújtsd ki, vágj belőle vékony csíkokat, és rácsozd be a sütit. Kend le tojásfehérjével, mehet az előmelegített sütőbe, és 180 fokon süsd 25 perc alatt szép aranybarnára. Az almás rétest sem lehet megunni. Ha van néhány szabad órád, a tésztát is készítsd saját magad! Hozzászólások
Elkészítése: A margarint a lisztbe morzsoljuk, eldolgozzuk a szorbittal (cukor), a tojással, a vaníliás cukorral, a sütőporral, csipetnyi sóval és kevés tejjel összeállítjuk. 1/3 – 2/3 arányban kettéosztjuk. Az almát felkockázzuk (esetleg nagy lyukú reszelőn lereszeljük), kevés vízben főzzük ízlés szerinti állagúra. (Én kicsit keményebben szeretem az almát. ) Pár csepp citromlével, kevés őrölt fahéjjal, szorbittal (cukor) ízesítjük, majd összekeverjük a csomagoláson leírtak szerint elkészített pudinggal. Almás-szilvás pudingos pite – Oszthatod.Com. Kivajazott formába simítjuk a tészta nagyobbik részét. Széleit megformáljuk, majd az almás, pudingos keveréket rátöltjük. Ráterítjük a megmaradt kisimított tésztalapot. Széleit villával, vagy ujjal megnyomkodjuk, közepét a villával megszurkáljuk. Tetejét kevés felvert tojással megkenjük, és közepes lángon készre sütjük. Ha kihűlt, tetejére is szitálhatunk szorbitot, vagy porcukrot, de ez nem muszáj! A szorbit kicsivel durvább szemű, mint a porcukor, de a kristálycukornál finomabb. Édesítő ereje a cukorral egyenértékű.
Hagyományos húsvéti ételek Közeleg a húsvét, lassan meg kell tervezni a húsvéti menüt, amelynek minden családban vannak fix, kihagyhatatlan elemei. Ilyen például a húsvéti sonka tormával és a fonott kalács, amelyeket szinte kötelező elkészíteni húsvétkor. De a töltött tojás, tojássaláta, sárgatúró, pogácsa, sonka- és sajttekercs, a répatorta vagy a linzer sem hiányozhat a húsvéti asztalról. A hidegtálakhoz készíthetünk göngyölt húst, egybesült fasírtot és salátát is. Hogy le ne maradjon semmi fontos a bevásárlólistáról, összegyűjtöttük azokat a recepteket, amelyek részei a hagyományos húsvéti menünek, a levestől a főételen át a desszertig megtaláltok mindent, és a húsvéti reggeli fogásait is elmenthetitek.
Anyai nagyszülei a szirmai és szirmabessenyői Szirmay Boldizsár (1790–1856) és ózdi Sturmann Mária (1799–1831) neveket viselték. Anyai dédapja, ózdi Sturmann Márton (1757–1844) Gömör megyei birtokos, vasgyáros volt. Nagybátyja, Mednyánszky László honvédőrnagy az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc egyik első vértanújává vált Haynau kegyetlen ítélete nyomán. Édesanyjának az első fokú unokatestvére Veres Pálné (1815–1895), aki a magyar nőnevelés úttörője, az Országos Nőképző Egyesület alapítója volt. Szülei, miután felújították a családi örökségként kapott nagyőri kastélyt, Beckóról 1861-ben két gyermekükkel, Lászlóval és húgával, Margittal Nagyőrre költöztek. Mednyánszky Lászlót a festészettel az osztrák származású Thomas Ender festő ismertette meg, aki 1863 és 1864 között hosszabb időt vendégeskedett a Mednyánszky családnál. László a szülei javaslatára beiratkozott Svájc híres műszaki egyetemére, a zürichi Politechnikumba. Magyar Nemzeti Galéria - Mednyánszky Galéria - BUDAPEST (Látnivaló: Galéria). Mérnöki tanulmányait csak rövid ideig folytatta, mivel egyre jobban vonzotta a festészet világa.
Báró aranyosmedgyesi Mednyánszky László József Boldizsár Euszták ( Beckó, Trencsén vármegye, 1852. április 23. – Bécs, 1919. április 17. ) magyar festő és grafikus. Münchenben, majd 1873 – 1877 között Párizsban tanult. Barbizonban Paál László társaságában festett. 1880 -tól Bécsben és Beckón élt, felváltva. 1888 -ban Budapesten aranyérmet kapott. A nagyőri kastély - Slovakia.travel. 1888 – 1892 között Párizsban élt. Tájfestészete a barbizoni felfogásból indult, de örökös vándorlása során a természet alapos ismeretéből festői igényessége rendkívüli erejű műveket alkotott. A század vége felé az élet legszélső végein élők felé fordult. Nyaranta Nagyőrön dolgozott, de a Tátrától az Adriáig bejárt minden vidéket, ha arra felé vitt útja, szívesen elidőzött a szolnoki művésztelepen és a Nagyalföld más tájain is alkotott, ezért az alföldi festőkhöz is kapcsolják művészetét. Képein túladva, pénzét a rászorulók közt szétosztva, a létminimum határán élt. A naplóját franciául és magyarul író báró, mély műveltségű művész, egész életét megkeserítő ízületi fájdalmai dacára, szüntelen gyalogos vándorutakon járt.
Helymeghatározás: Prešovský kraj, okres Kežmarok, Spišská Belá GPS: N49°10'19'' E20°27'15'' Kelet-Szlovákiában, Szepesbéla (Spišská Belá) helyi részében Nagyőr (Strážky) néven áll egy kastély, amely Szlovákiában a reneszánsz építőművészet dísze. A kastély gótikus vár alapjaira épült, amely állítólag egy templomos kolostor romjain keletkezett és Szlovákia legrégibb kastélyai közé tartozik. A későbbi tulajdonosok, a jelentős horvát nemesi családból származó Horváth-Stansith családok gótikus várukat fokozatosan reneszánsz kastéllyá alakították át. Mednyánszky László (1852 - 1919) - híres magyar festő, grafikus. Gregor Horváth-Stansith 1588-ban a családi székhelyen jelentős humanitárius iskolát alapított és az 1618. - 1628. közötti években folytatta a kastély átalakítását, amely abban az időben szerezte mai külsejét. Az eredetileg háromszárnyas épületet az 1708. évi tűzvész után kiegészítették egy negyedik szárnnyal, ezzel egy tipikus, belső udvarral ellátott négyszögletes alaprajz alakult ki. 1862-ben a nagyőri kastélyba költözött Mednyánszky Eduárd báró.
Utolsó, halála miatt befejezetlen képei (2004) Mihály és Gábor főangyalokat ábrázolják, a főoltár retablójának két oldalán állnak a Szent Flórián görögkatolikus templomban, Budapesten a Fő utcában. 2007-ben, születésének 80. évfordulóján emlékkiállítást rendeztek számára a budapesti Körmendi Galériában. A kiállítás katalógusában Kenessei András művészettörténész Somogyi-Soma művészetének jellemző vonásait így összegzi: "Merengő-filozófikus festő, aki önarcképet fest, de nem azért, mert ez a legolcsóbb modell, hanem mert az ő arca a mi arcunk, sérülései a mi sebeink, fájdalma és öröme a mi életünk. Nem ő csinálja az eseményeket, de van véleménye róluk, nem ő írja a történelmet, csak széljegyzeteket fűz hozzá, de néha a glosszák fontosabbak, mint a királyi kinyilatkoztatások. Az a hűvös, távolságtartó megfogalmazás, ahogy történelmi és társadalmi széljegyzeteit előadja, nem mentes a maliciózus iróniától (és öniróniától! ), amelynek Magyarországon sohasem volt ünneplő közönsége, hivatalos elismertsége, nagy visszhangja.