Mi számít jogsértésnek a sajtóban? Könnyen lehet, hogy valaki éveken át dolgozott valamin – aztán mikor munkája napvilágot lát, súlyos kritikát kap. El kell-e tűrni a negatív véleményeket, vagy elégtételt lehet-e venni értük? Milyen esetben kérhetünk a sajtóban helyreigazítást? Milyen ügyeket érdemes a bíróság elé cipelni? Utánajártunk. Egy korábbi cikkünkben Wolf Emőke Hogyan taníts interaktív táblával? című könyve kapcsán szót ejtettünk arról, hogy a könyvet a TanárBlog is ismertette, ám egy ügyvédi felszólítás nyomán egyszerűbbnek látták az írást levenni, mint a jogi procedúrát kockáztatni – függetlenül annak várható végeredményétől. Sajtó helyreigazítás jogszabály tár. Sajnos az eredeti kritika mellett az ügyvédi felszólító levél is eltűnt a hálóról, így nem tudjuk megállapítani, hogy az ügyvédi felszólításban megfogalmazottak jogilag mennyíre voltak helytállóak. Az alábbiakban viszont szeretnénk megvizsgálni, hogy milyen hatékony jogi eszközt vehet igénybe a meghatalmazott ügyvéd egy ügyfelére nézve kedvezőtlen kritikával szemben.
A perindítás előfeltétele a sajtószerv előtti előzetes eljárás, tehát, ha a keresetlevelet nem előzte meg a sajtószervhez intézett helyreigazító közlemény közzététele iránti kérelem, a bíróság a keresetlevelet visszautasítja. Szigorú határidő fűződik a perindításhoz is. A helyreigazító közlemény közzétételére nyitva álló határidő lejárta utáni 15 napon belül kell benyújtani a keresetlevelet annak a törvényszéknek, amelynek területén az alperes székhelye, illetve lakóhelye található. BH 1995.3.168 - Adózóna.hu. A sajtó-helyreigazítás iránti perben már csak azoknak a tényállításoknak a helyreigazítása kérhető, amelyeket felperes az előzetes eljárásban megjelölt, sajtószervhez intézett kérelmében megjelölt. A keresetlevélben – a kötelező tartalmi elemein túl – fel kell tüntetni az igényelt helyreigazító közleményt, meg kell jelölni, a sérelmezett közleményt, a valótlan, illetve hamis színben feltüntetett tényállításokat és – ha a felperes ezek közzétételét is igényli – azt, hogy ehhez képest melyek a való tények, továbbá az arra vonatkozó tények előadását, miszerint a felperes a helyreigazítást törvényes határidőben igényelte az alperestől.
Miért fontos, hogy igazolható módon, írásban kérjük a sajtószervet a helyreigazítás közzétételére? A válasz egyszerű: a kereset benyújtásakor igazolnunk kell a bíróság részére, hogy a kereset előterjesztését megelőzően kértük a sajtószervtől a helyreigazítás közzétételét. Ha előzetesen nem küldtünk a sajtószervnek kérelmet vagy ezt nem tudjuk megfelelően igazolni, úgy a bíróság a keresetet vissza fogja utasítani. Ha pedig a kereset visszautasítására a fentiekben leírt 30 napos határidőt követően kerül sor, úgy nem fogjuk tudni ismételten beadni a keresetet, ha a sajtószerv a később megküldött kérelemnek megfelelően nem tesz közzé helyreigazítást. Fontos azonban, hogy a sajtó-helyreigazítás nem az egyetlen eszköze a személyünket ért sérelem orvoslásának. SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁS. Ha a sérelmes tényállítás személyhez fűződő jogainkat sérti (jó hírnévhez való jog, emberi méltóság), úgy a bíróságtól a sajtó-helyreigazítás sikertelensége esetén is lehet kérni a jogsértés, illetve a megfelelő jogkövetkezmények (akár sérelemdíj) megállapítását.
567-569. (2013) • Gondolatok a kérelemtől való elállás és az eljárási díj kapcsolatáról a fizetési meghagyásos eljárásban, Közjegyzők Közlönye, 2: pp. 4-15. (2013) • A magyar (közjegyzői) fizetési meghagyásos eljárás illetékességi szabályozása és az európai megoldások, In: Fuglinszky Ádám, Klára Annamária (szerk. ): Európai jogi kultúra: megújulás és hagyomány a magyar civilisztikában, Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2012. Elfogadta a Ház a médiaalkotmányt | 24.hu. pp. 369-376. (ISBN: 978-963-312-104-7) • A bírósághoz fordulás joga és a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás, In: Trócsányi László, Ambrus István, Köblös Adél, Strihó Krisztina, Sulyok Márton, Szalai Anikó (szerk. ): Dikaiosz logosz: tanulmányok Kovács István emlékére, Pólay Elemér Alapítvány, Szeged 2012. 249-253. (ISSN 1786-352X; 37. ) (ISBN: 978 963 9650 88 6) • Az új magyar Polgári perrendtartás és a fizetési meghagyásos eljárás In: Barta Judit, Wopera Zsuzsa (szerk. ): Kodifikációs tanulmányok a polgári jog és a polgári eljárásjog témakörében, Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért, Miskolc 2011.
Június 15-től új parkolási fizetőzónát alakítunk ki a Thököly út–Mexikói út–Szugló utca–Nagy Lajos király útja által határolt területen. Az új fizetőövezet célja, hogy ezzel is segítsük az érintett területen élőket, hogy lakóhelyük közelében tudjanak parkolni – írta Facebook-oldalára Horváth Csaba, Zugló polgármestere. Az 1140-es övezetben munkanapokon 8–18 óra között fizetendő várakozási díj 265 forint/óra. Derült égből parkolóövezet: szocialista trükk Zuglóban | hirado.hu. A bevezetés időpontját megelőzően egy hétig, június 8-tól kezdődően a rendszer tesztüzemmódban működött. A bevezetés kezdőnapját követő hét nap (június 22-én üzemzárásig) "pótdíjazási türelmi időszak" van, így az ellenőrök még csak figyelmeztetnek, de nem büntetnek. A parkolással kapcsolatos valamennyi tudnivalóról, a kedvezmények igényléseinek feltételeiről és az ügyintézés menetéről a Parkolási Ügyfélszolgálaton személyesen, telefonon vagy interneten tájékozódhat – olvasható a oldalán. Az új díjfizető zóna utcajegyzéke: Amerikai út 1–25., 2–34. Angol utca 77–89., 40–50. Bosnyák tér 1–3.
A képviselő-testület döntött arról, hogy kezdeményezik a fizető parkolási övezetek bővítését Zuglóban. Az elfogadott javaslat szerint a Csömöri út – Lőcsei utca – Bosnyák utca – Fűrész utca – Szugló utca – Nagy Lajos király útja, a Mexikói út – Erzsébet királyné útja – Lőcsei út –Telepes utca – Fűrész utca – Csömöri út – Thököly út, valamint a Mexikói út – Kacsóh Pongrác út – Kassai tér – Szikszó park – Lőcsei út – Erzsébet királyné útja által határolt területen kell majd fizetni hamarosan a parkolásért. A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
A helyi képviselőtestület döntött arról, hogy hol kezdeményezik a fizető parkolási övezetek bővítését Zuglóban. Drágább lesz a parkolás Budapesten – ObudaMost. Forrás: Origo Az elfogadott javaslat szerint a Csömöri út – Lőcsei utca – Bosnyák utca – Fűrész utca – Szugló utca – Nagy Lajos király útja, a Mexikói út – Erzsébet királyné útja – Lőcsei út –Telepes utca – Fűrész utca – Csömöri út – Thököly út, valamint a Mexikói út – Kacsóh Pongrác út – Kassai tér – Szikszó park – Lőcsei út – Erzsébet királyné útja által határolt területen kell majd fizetni hamarosan a parkolásért. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Forrás:
ZUGLO Zugló Budapest XIV. kerülete, amely a város középső részén terül el, átmenetet képez a több száz éves ősi belvárosi kerületek, és a külső városrészek között. Zuglóról, mint fővárosi kerület kialakításáról 1930-ban határoztak a XVIII. törvénycikk alapján. Önálló közigazgatási egységként 1935-ben jött létre 67 000 lakossal, területe 18, 74 km².
kerület a Margit híd és Szépvölgyi út közé eső fizetős övezetében is drágul a parkolás: az eddigi 5-ösről (175 Ft) helyett rögtön 3-asra (350 Ft-ra) ugrik. Emellett a Marczibányi tér területén lesz változás: itt is magasabbra ugrik a díjtétel, és az eddigi korlátlan idejű parkolást felváltja a maximum 3 órás parkolás (ennek letelte után újra parkolójegyet kell váltani) Zugló is drágul, illetve bővül az övezet Zuglóban a Mexikói út és a Nagy Lajos király út közötti sáv fizetős zónájában változik a díjtétel az eddigi 5-ösről 4-esre, azaz 175 Ft/óráról 265 Ft/órára. A fizetős övezet is bővül az Örs vezér tere körüli területekkel.