Fényáram (lumen) cserélhető fényforrás 1034 Fényszín 1033 fehér és változtatható szín (RGBW) 4 változtatható fehér (TW) 38 változtatható fehér és szín (RGBW) 10 Teljesítmény (watt) Színhőmérséklet (kelvin) Szabályozható 3 lépéses dimmelés falikapcsolóval 17 3 lépéses szabályozás falikapcsolóval 9 4 lépéses dimmelés falikapcsolóval 1 applikációval szabályozható 8 szabályozható fényforással (nem tartozék) 33 szabályozható fényforással (tartozék) 2 távirányító (nem tartozék), applikáció távirányítóval (tartozék) 8
A FAVI más országokban:,,,,,,,
A Kossuth Kiadó hétkötetes sorozatban foglalja össze a magyar történelmet a honfoglalástól 2004-ig, az EU-csatlakozásig. A Magyar História című sorozat ötödik kötete a nagy török háborút (a Szent Liga háborúját) lezáró karlócai békétől a magyar jakobinus mozgalom felszámolásáig tekinti át az eseményeket. A kötet szerzője Barta János, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, a 18. századi magyar történelem elismert szakértője, akit számos könyv és szaktanulmány szerzőjeként "ifj. " előnévvel ismer a történelmet kedvelő olvasóközönség. Barta professzor a tudományos szakkönyvek és tanulmányok mellett több tudományos ismeretterjesztő kötetet is írt, melyeket a történelem iránt érdeklődők és diákok generációi forgathattak haszonnal. Jelen kötet is – ahogyan az egész sorozat – hasonló szerepet fog betölteni, és feltehetően máris népszerű az érettségire és egyetemi felvételire készülők körében. BARTA János: Újjáépítés és modernizáció, 1699–1795. Új remények a kétfejű sas árnyékában (Magyar História), Kossuth Kiadó, Budapest, 2020, 144 oldal.
Az tény, hogy Martinovics életrajzírói mind megegyeznek abban, hogy kiváló tehetségű férfi és éles eszű politikus volt, de magával meghasonlott, nagyravágyó és fantaszta jellem, aki az eszközök tekintetében nem volt válogatós és elkeseredésében kész volt bármilyen kétségbeesett lépésre. Hozzájárul ehhez, hogy bár a szalonokban mint tanult és szellemes társalgót és kiváló tudóst ismerték, igazán maradandó tudományos munkát nem végzett: megjelent könyvei kompilációk vagy szellemes, de hevenyészettnek tűnő eszmefuttatások. Az 1848-as forradalmi nemzedék sok tagja szemében a forradalmár Martinovics igazi példaképnek és valódi mártírnak számított, valódi jellemét, szerepét és tetteit az eszményítés hamis fénnyel vonta be. 1848-at természetesen nem tagadjuk meg, de azért jusson eszünkbe a hozzá köthető szörnyű ideológiai háttér – a mai értelemben vett liberalizmus. Martinovics Ignác József Domonkos bölcseleti és teológiai doktor, fizikus, kémikus, politikai kalandor, aki császári titkosügynökből lett a magyar jakobinus mozgalom vezére.
(Miklós) huszárezredbe, melynek állomáshelye két éven át Prága közelében, Pardubitz városában volt. 1848 tavaszán jelentkezett a szerveződő honvédségbe. Augusztus végéig részt vett a délvidéki harcokban, majd főhadnagyi, később századosi rangban Ivánka Imre váci nemzetőr táborának segédtisztje lett. Részt vett a pákozdi csatában és a schwechati csatában. Novemberben közreműködött a honvéd utász fegyvernem megszervezésében. A téli hadjárat előtt részt vett a győri és a főváros előtti erődítések építésében. Buda feladása után Perczel Mór hadtestébe osztották be és január 11-étől alezredesi rangban az 1. (Császár) huszárezred parancsnokává nevezték ki. Egységével harcolt a szolnoki és a ceglédi ütközetekben. A tavaszi hadjáratban Klapka György hadtestében volt dandárparancsnok. Az április 19-ei nagysallói ütközet után helytállásáért megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát, majd április 30-ától hadosztályparancsnoki beosztást kapott. Május végétől ezredesként a komáromi várőrség mozgóvá szervezett részének parancsnoka volt a Csallóközben, majd megbízták egy tartalék hadosztály szervezésével.
Apja (egy szerb ortodox pátriárka által hazánkba telepített albán családból származott) nyugalmazott kapitány volt. Előbb a pesti piaristáknál tanult, majd belépett a ferencesek rendjébe: Baján letette a fogadalmat, szerzetesként a Domonkos nevet kapta. A bölcseleti tanulmányokat ugyanott, a teológiát Budán végezte. Időközben áldozópappá szentelték, majd a bölcselet és mennyiségtan tanára lett a buda-vízivárosi kolostorban. Sok nyelven kitűnően beszélt-írt. 1781 júliusában tábori lelkészi állást fogadott el Bukovinában és távozásra engedélyt se kérve, augusztusban Csernovicba ment. Itt ismerkedett meg gróf Potocky Ignác lengyel főúrral, akinek kíséretében beutazta Európa nagy részét és 1782-ben vele ment Lembergbe, ahol két évig magántanítással foglalkozott. Ezt követték a hessen-homburgi, müncheni, stockholmi és szentpétervári akadémiák. 1788-ban a bécsi, 1791-ben a pesti egyetem fizikai tanszékére pályázott, de sikertelenül. 1791-ben bemutatták Gotthardi Ferencnek, II. Lipót titkosrendőrsége főnökének.