Pihenjen a természet lágy ölén, a Magas-hegy lábánál, a Zemplén Kalandpark és a Bambi Állatfarm közvetlen szomszédságában! A Hotel Hunor és a hozzá kapcsolódó, aktív pihenést és természetközeli élményekkel való feltöltődést szolgáló létesítmények az év minden szakában várják vendégeiket. Habár a Hotel Hunor szervesen kapcsolódik Sátoraljaújhelyhez, Zemplén kulturális központjához, az épület fölé magasodó hegyoldal és farengeteg egészen testközelbe hozzák itt a természetet. A négycsillagos szálloda egyik fontos alapelve, hogy a természetjárás magas fokú kényelemmel és színvonalas vendéglátással párosuljon. A létesítmény 26 kétágyas szobával és 4 lakosztállyal várja vendégeit, és természetesen a gasztronómia és a wellness vívmányainak széles skáláját kínálja a pihenéshez. Hunor Wellness Hotel Sátoraljaújhely szállás a kalandpark közelében. A szálloda séfje mesterfogásokká avatja a zempléni vidék ízvilágát, a hotel borozója pedig a Világörökség részét képező Tokaj-Hegyalja különleges aromájú borait kínálja. A széles körű wellness szolgáltatások magukban foglalják a szauna, pezsgőfürdő, belső uszoda használatát.
Brigi K. Nagyon kellemes hely. Kedves, segítőkèsz szemèlyzet. Tiszta, tágas szobák ès finom ètelek. Imádják a gyerekeket! Csak ajánlani tudom! Ildikó Cs. MEGKÖZELÍTÉS - ELÉRHETŐSÉG Ajánlott útvonal: Budapesttől kb. 260 km. Az M3-as autópályán Miskolcig, majd tovább a 37-es 4 sávos gyorsfolgalmi főúton Gesztelyig, s onnan Szerencsen keresztül Sátoraljaújhelyig. Rendszeresen közlekedő IC vonatok:
Éjszakánként akár HUF 37 270-ért 9, 2 Éjszakánként akár HUF 36 345-ért 9, 7 Éjszakánként akár HUF 72 320-ért 9, 1 6 értékelés Tágas szép, rendezett udvar, jól felszerelt. Mindenkinek tudom ajánlani. Sátoraljaújhelyi wellness hotelek - Sátoraljaújhelyen wellness szállodák. Éjszakánként akár HUF 37 635-ért 8, 2 11 értékelés Szép környezet. Közel a belváros. Kedves háziak. Éjszakánként akár HUF 38 375-ért 10 4 értékelés Kutasson, böngésszen, és tervezze meg utazását elejétől a végéig
Viszont az erdőkben nagyon sok a szúnyog, feltétlenül védekezni kell ellenük! A város este is nagyon hangulatos a zenélő kivilágított szökőkúttal. Remek kulturális programoat is kínál. Unalmas zsúfolt kisváros, a lehetőségei a közelében elhelyezkedő szabadidő eltöltési lehetőségekben rejlenek. Kalandpark, túrázás. Maga a város nem tartalmaz különös meglepetéseket és élményeket, de a kalandpark sok mindent megér, csak vastag legyen a pénztárca, különösen, ha több a gyerek. A bobpálya fantasztikus. A környéken sok a látnivaló, a túrázók számára valóságos paradicsom. Sárospatak, Vizsoly, füzéri vár, a füzérradványi Károlyi kastély és a hozzá tartozó park gyönyörű. Sátoraljaújhely wellness hotel spa. A kastélyt még mindig restaurálják, de kívülről már így is gyönyörű. Széphalmon érdemes megnézni a Magyar nyelv múzeumát, a Múzeumkert vendéglőt mindenkinek bátran ajánlom. Finom, nagy adagok, mi nem is bírtuk megenni. A hollóházi porcelángyár kiállítása is szép és tanulságos volt, csak vigyázni kell, mert csak 16 óráig tartanak nyitva.
Mint az a Nemzeti Hauszmann Program hivatalos közösségi oldalán olvasható: "Befejeztük a Budavári Palota részletes felmérését és megkezdtük az épületegyüttes teljes helyreállításának tervezését! Elkészültek az első látványtervek! " A századfordulón az egymásból nyíló terekkel összesen 250 méteres térsor jött létre az épületben a dunai oldalon, ami a krisztinavárosi szárny irányába is folytatódott, összesen mintegy 350 méter hosszan. Ez a versailles-i kastély után a második legnagyobb volt Európában. A palota méltó rekonstruálása hatalmas feladat, hiszen a második világháborúban megsérült épületegyüttest a kommunista rendszerben jelentősen átalakították. Sok helyen megváltoztatták a termek és az emeletek kiosztását, az értékes és igényes belső díszítést megsemmisítették vagy elfedték. Megszüntették azt a nyitottságot, amelyet az egymáshoz csatlakozó térsor biztosított a főemeleten, és amely látványban összekapcsolta a palotát a Dunával. 2/4 Forrás: Nemzeti Hauszmann Program hivatalos Facebook oldala A palota teljes helyreállításának próbafeladataként tekintettünk a Szent István-termet is magába foglaló déli összekötő szárny rekonstrukciójára.
Véletlen volna, hogy a Nemzeti Galéria is költözik a Múzeumi Negyedbe? Aligha! Ma már nem csak Pákozdi Imre véli úgy, hogy a Budavári Palota kiürítésének szándéka lehet az egyik fő mozgatórugó háttérben, de itt az ő gondolatai olvashatóak, melyek a Vár-Város-Városliget urbanisztikai fórumon hangzottak el. Létezik egy elfogadott Vár-rekonstrukciós koncepció, amely mérhetetlen állami pénzeket igényel és telerakná a Várat intézményekkel. Ez önmagában is hiba, de a témánk szerinti legfontosabb következménye, hogy a volt Királyi Palotába, a Nemzeti Galéria helyére, a királyi pompa helyreállítása után, Palotamúzeumot és hivatalokat költöztetne. A Nemzeti Galéria letelepítése a Városligetbe erre a szándékra vezethető vissza. Márpedig a Városliget elleni legnagyobb merénylet pontosan a Nemzeti Galéria odatelepítése volna. Az egész Liget Budapest koncepciót – az öt újonnan odatelepítendő múzeummal, a gasztrofaluval és az állítólag elvetett gyermek- és ifjúsági élményközponttal – súlyos környezetvédelmi, gazdasági és városépítészeti hibának tartjuk, de a legnagyobb baj ezek közül a Nemzeti Galéria Városligetbe telepítése lenne.
Királyhoz méltó látnivaló Elég körülnézni Big Bus Budapest túráink során és egy épület szinte mindig feltűnik a horizonton: ez a Budavári Palota. A Várhegy déli csúcsán álló épület büszkén néz le a városra, mely felett egykor uralkodott. Az eredeti királyi palotát a 13. században építették. Az évek során királyok, apácák és deákok otthona is volt. Ma számos művészeti galériának és múzeumnak ad otthont, míg hatalmas teraszáról csodálatos panorámát kínál az alatta elterülő városra. Merüljön el a kultúrában a Budavári palotában A Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár is itt kaptak helyet. Ezek mindegyike természetesen a Magyar történelemmel foglalkozik a művészeten, a tárgyakon és a könyveken keresztül. Az egyéb látnivalók közé tartozik az Oroszlános udvar, a Mátyás-kút (Mátyás király bronzszobra) és a turult, a magyarok mitológiai madarát ábrázoló szobor. A Budavári Palotába a Habsburg lépcsőn feljutva egy 1903 óta álló díszes kapun át vezet az út, vagy a Corvin-kapun át, amelynek tetején egy jókora holló néz le Önre aranygyűrűvel a csőrében.
Itt idén augusztus 20-ától eredeti formájában tekinthető meg a homlokzat és a belső térszerkezet, így a legendás történelmi helyiség is. A munka folyamán olyan értékes tapasztalatokra tettünk szert, amelyeket az épületegyüttes többi részénél is hasznosítani tudunk. Mára végeztünk a palota teljes műszaki, építészeti, művészettörténeti és funkcionális felmérésével. Ez hosszú évtizedek óta váratott magára. Most már pontosan ismerjük a háború utáni átalakításokat, a közművek állapotát és elhelyezkedését. A felmérés végeztével elkezdődhetett az épület rekonstrukciójának és jövőbeli hasznosításának tervezése. Az épületegyüttes helyreállításának tervezését Gutowski Robert vezeti. (... )" 3/4 Mint ahogyan azt a tegnapi, Honvéd Főparancsnokság épületéről szóló cikkben írtuk, egy I. kerületi, zárt körű eseményen elhangzott Fodor Gergely kormánybiztostól, hogy a Program következő ütemében a Budavári Palota A és B szárnyának rehabilitációját kezdik meg, mindeközben a Nemzeti Galéria a C és a D épületben tud majd zavartalanul működni.
Ezt akarjuk? És mindezt méregdrágán, soha meg nem térülően? Mindeközben kevéssé tudott, pedig képek és térképek bizonyítják, miszerint a mai Szent György tér és környéke már a török uralom előtti időktől, hagyományosan lakóterület, tehát a várbéli Polgárváros része volt. A XIII-XIV. században még itt helyezkedett el a kicsiny zsidó negyed a pénzverdével. Az első Palotaépületek megépítése után, tehát a XIV. század elejétől is polgárházak álltak itt, a XIV. és a XV. században pedig – ahogyan Magyar Károly vagy Nagy Lajos műveiben, de akár a mai Köztársasági Elnöki Hivatal falán is olvashatóan – előkelő nemes urak és főpapok budai házai. Nem is gondolnánk, hogy a Szent György tér közvetlen vonzáskörébe tartozó utolsó polgárházakat a XIX. század végén bontották el. forrás: Nos, ha a Szent György téren, illetve környékén 1490-től a XVIII. század végéig minden ábrázolás alapvetően lakóházas betelepülést mutat, akkor miért is nem ez a példaadó a mai Vár-rekonstrukció számára? Miért ne a Polgárváros részeként, lakóházakkal építsük újjá ezt a területet?
A kiállítás sok olyan tárgyat, ábrázolást és ezekhez kapcsolódó történetet tár fel, amit a mai napig nem ismert sem a szakma, sem a közvélemény. Láthatók a palota 1770 körüli állapotát bemutató homlokzatrajzok a bécsi Albertina gyűjteményéből, és egy olyan, magántulajdonú, 1778 körüli alaprajz, amely csak röviddel a kiállítás megnyílta előtt került elő. A palota 1945 utáni történetének egyik legizgalmasabb emléke is látható a tárlaton: a szocreál beépítésű Szent György teret és kupolát ábrázoló, Janáky István irodája által készített négy méter széles temperafestmény. Az épület történetének végigkövetése során a barokk épületmagtól elindulva megismerhetjük a Mária Terézia-korabeli bővítéseket, megtudhatjuk, miért épült az egyik kupola helyén egy különleges csillagvizsgáló torony. Felfedezhetjük, hogyan vált később a palota a nádorok, majd Ferenc József lakhelyévé, végül a II. világháború dúlásai után a kultúra palotájává, több múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár otthonává