Meghatározás Ami elkezdődik, annak vége is van egyszer. A (földi) élet vége a halál, amit gyakran szenvedés előz meg, ezért is félünk tőle. A mi kultúránkban nehezen dolgozzuk fel az elmúlást, más vallások természetesnek veszik. Minden vallás egyik alapdilemmája, hogy mi van a halál után, milyen az átmenet, van-e reinkarnáció... Versek a halálról e. Foglalj Orvost Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Versek, Idézetek Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
József Attila Vas-öltönyben előttem áll A szomorú, néma halál. Hideg csókja Nem izgatja Sóhajtó kebelem. Dörrenés s nem él az élet, Futó ábránd, a multé lett. Nem marasztja, Már eladta Hevítő szerelem. Előttem áll s torkon ragad! - Életmentő hát nem akad? - Tovább nem vár, S én? - megyek már Siratva életem. 1921. ápr. 11. Írd meg a véleményed József Attila A HALÁLRÓL című verséről!
Hirdetés Jöjjön József Attila – A halálról verse. Vas-öltönyben előttem áll A szomorú, néma halál. Hideg csókja Nem izgatja Sóhajtó kebelem. Dörrenés s nem él az élet, Futó ábránd, a multé lett. Nem marasztja, Már eladta Hevítő szerelem. Előttem áll s torkon ragad! – Életmentő hát nem akad? – Tovább nem vár, S én? – megyek már Siratva életem. Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
Lap-Top-On: a digitális hulladékból összeállított vándorkiállítás Leányfalura látogat, a megnyitón köszöntik az új évet is. Az Aba-Novák Galériában szombaton nyílik Zeisel Magdaléna tárlata. 2013-as Szent István Emlékév keretében Aba-Novák Sétával folytatódik a neves festő tiszteletére szervezett programsorozat március 9-én, szombaton, Székesfehérváron. Ismét látható Aba-Novák Vilmos pannója Székesfehérváron | Híradó. A 2013-as Szent István Emlékév programsorozat keretében emléknapot szervez Székesfehérvár Aba Novák Vilmos festő, grafikus tiszteletére március 8-án, pénteken. Ismét látható az Aba-Novák pannó a Csók István Képtárban.
A baljában tartott papírlapon az 1920-as varsói csata hadi térképe látható; a csata során a magyar segítség lehetővé tette a lengyelek győzelmét a bolsevik támadók felett. Jobbjával ő is a középkép katonáira mutat. A Wawelben temették el. Bem József (Józef Bem, 1794–1850) lengyel származású tüzértiszt, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc népszerű tábornoka zsinóros kabátban, kócsagtollas kalapban áll, amelyet magyar trikolór és a Kossuth-címer díszít. 5. Sobieski János (Jan III. Aba novák pannó panno nano sparkle. Sobieski, 1629–1696) az egyik legjelentősebb lengyel uralkodó (1674–1696), Európa török uralom alóli felszabadításának fontos hadvezére. A korabeli ábrázolásokról ismert, prémmel szegélyezett vörös köpenyt és szőrmekucsmát visel, baljában gazdagon díszített kardot, jobbjában drágakövekkel kirakott buzogányt tart. Sírja a Wawel-székesegyházban található. I. Ulászló (Władysław III. Warneńczyk, 1424–1444) a magyar és a lengyel trónt egyszerre birtokló, páncélos lovagkirály Hunyadi János mellett harcolva, húszévesen vesztette életét a török ellen vívott várnai csatában.
Supka Magdolna: A pannó. Aba-Novák Vilmos monumentális alkotása 2009. 02. 10. A művészettörténész halála után három évvel megjelent, "küllemében […] a pannó alapszíneire utaló" album elsősorban Supka Magdolna Aba-Novák Vilmos művészetéhez fűződő viszonyáról szól, s csak másodsorban magáról a műről, az 1937-ben készült óriási méretű pannóról. DÉKEI KRISZTA ÍRÁSA. A könyv egy szenvedélyesen és pozitívan elfogult magánbeszélgetés lenyomata, melyben a szerző által deklaráltan nincs helye a "szakmai szigorral vezérelt művészettörténeti nézőpontnak és hangvételnek". A száraz leírások helyett "lelki-szellemi élményt nyújtó" esszét a szerző lánya, Bényi Eszter állította össze oly módon, hogy a gazdag képanyag mellett a magyar, francia és angol nyelvű szövegeket kiegészítette Supka Magdolna korábbi, Aba-Novákról írt munkáinak részleteivel. A monumentális alkotás az 1937-es Párizsi Világkiállításra készült – a magyar kultúrpolitika ekkor szánta el magát Trianon után először arra, hogy a Szent István államából megmaradt "Csonkaországot" külföldön is reprezentálja.