(később: Pustý Fedýmeš, ma: Pusté Úľany) 183, 5 Réte 53 sz. őrház (később Réte mh., ma: Reca) 187, 0 Szenc (Szempcz, ma: Senec) 190, 9 Magyarbél 47. Budapest–Érsekújvár–Pozsony–Marchegg-vasútvonal - Wikiwand. őrház, [5] ma: Veľký Biel) magyar-szlovák határ 1939 - 1945 között 195, 3 Cseklész (később: Čeklís, ma:Bernolákovo) 198, 8 Pozsonyivánka 41. őrház (Ivánka, Pozsonyivánka mh. ma: Ivanka pri Dunaji) Šurský kanál 202, 8 Pozsonyszőlős (Szöllős, ma: Bratislava-Vajnory) Pozsony-Rendező (ma:) Zsolna felől / Pozsonyligetfalu felé 208, 2 Pozsony dynamit-gyár megálló 1. őrház (később: Bratislava dynamitka zastávka) 208, 8 Bratislava-Vinohrady Dynamit gyár iparvágány Pozsonyligetfalu felé 212, 5 Pozsony (ma: Bratislava hlavná stanica) 213, 2-213, 8 Lamacs-alagút 215, 5 Vörös híd 215, 7 Vöröshíd mh. ( [6] ma: Bratislava-Železná studienka) 217, 7 Lamacs (ma: Bratislava-Lamač) Devínska Nová Ves zastávka 225, 38 Dévényújfalu (ma: Devínska Nová Ves) Szakolca – Břeclav felé 229, 0 szlovák (történelmi magyar)- osztrák határ Morva -viadukt 231, 3 Marchegg 146 Gänserndorf / Bécs -Südbahnhof felé A Budapest–Érsekújvár–Pozsony–Marchegg-vasútvonal a történelmi Magyarország legfontosabb vasúti fővonala volt, mely ma is az európai törzshálózat része és jelentős forgalmat bonyolít le az utódállamok területén.
Megkezdődik a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét közötti, 142-es számú vasútvonal teljes körű felújításához szükséges tervek elkészítése - jelentették be Kecskeméten. Kutnyánszky Zsolt, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára a kecskeméti Neumann János Egyetemen elmondta: a vasútvonalon tervezett fejlesztések eredményeként gyorsabban és sűrűbben közlekedhetnek majd a vonatok, illetve az állomások is sokkal korszerűbbek lesznek a teljes Budapest-Kecskemét vonalon. Hangsúlyozta: a kormány az ország minden részében a közlekedési hálózatok és szolgáltatások gyors ütemű fejlesztésével erősíti a vállalkozások versenyképességét és javítja a családok életminőségét. Emlékeztetett: a villamosított vasúti vonalszakaszok hossza mára meghaladja a 3200 kilométert, és tavaly álltak forgalomba az emeletes motorvonatok Cegléd és Vác között, amelyek idén nyártól már a Balatonnál is közlekednek. A nagykapacitású, hatszáz férőhelyes járművekből 2022 év végéig negyven darabot szállít le a gyártó.
A 150 férõhelyes nyitott szín kiválóan alkalmas szabadtéri rendezvények, majálisok lebonyolítására. Az erdészeti erdei iskola keretében folyó természeti oktatás kiegészíti és bõvíti az iskolai ismereteket, elõsegíti a természet fokozatos megismerését, az erdõgazdálkodási ismeretek bõvítését, személyes erdei élményt és széleskörû tapasztalatokat nyújt. Pákozd-Sukorói Arborétum és Vadaspark - Csodahelyek. Az arborétumi tanösvényen tájékoztató táblák segítik az erdõ életközösségének, valamint az ember erdei tevékenységének megismerését. Témakörök: Az erdõ, az élõlények otthona A fa, mint nyersanyag Vizek, vízpartok életközössége, ökológiája Felszíni formák, tájékozódás a természeti környezetben Hangok az erdei éjszakában Megközelíthető: a 70-es úton Sukoró és Pákozd között félúton tábla jelzi az utat az Arborétum felé. Látványosságok, szolgáltatások: - Vadaspark (szarvasok, őzek, vaddisznó, muflon) - Madárröpde (fácánok, vadpulykák) - Interaktív tájékoztató táblák - Panoráma Kilátó - Interaktív Tájmúzeum (növények, állatok, gombák preparátumai, képei) - Halászati kiállítás (korhű halász eszközök) - Kalandjátszótér (kicsiknek és nagyobbaknak külön játszótér) - Erdészeti Tanösvény (9 állomás, 1, 3 km) - Fedett esőbeálló (kb.
Látnivalók GYERE KI A PAGONYBA! A Pákozdi Pagony a Velencei-hegység és a Velencei-tó között, a Mészeg-hegy oldalában található közel 100 hektáros kirándulóhely. Célunk az, hogy a hozzánk ellátogatók részére minél színesebben, érdekesebben, élményszerűbben mutassuk be a terület élővilágát. A program lírása: EGY KIS PAGONY TÖRTÉNELEM A terület a bronzkor óta lakott. A korabeli elbeszélések szerint a honfoglaló magyar nép Veszprém felé haladva Pákozdnál ütött tábort Árpád egyik "költött" vezére, Ösbő vezetésével, majd a terület később Buda – Fehérvár – Veszprém útvonal egyik állomásaként szolgált. Pákozd -Sukorói Arborétum és Vadaspark - Szabadidős tevékenységek - Pákozd - Velencei-tó Portál - www.velenceitonal.hu. Történelmünk jelentős csatái (1543., 1848., 1944-1945. tél) zajlottak itt, melyek történetét a szomszédos Katonai Emlékhely őrzi. A vidék népességének megélhetését évszázadokon át az állattartás, halászat és mezőgazdaság adta. A mai Pagony területén egykor kopár, kiégett legelők voltak, majd a tó és környezetét érintő nagyszabású fejlesztéseknek köszönhetően kiemelt üdülőövezet és kulturált ismeretterjesztő, oktatási és sport lehetőségeket szolgáló bázis jött létre.
A több mint 7 hektáros területet felölelő vadasparkban testközelből figyelhetjük meg az emukat, a szarvasokat és a muflonokat, de madárröpdékre és a vízi világ feltérképezésére kialakított megfigyelőpontokra is bukkanhatunk. A terület a bronzkor óta lakott. A korabeli elbeszélések szerint a honfoglaló magyar nép Veszprém felé haladva Pákozdnál ütött tábort Árpád egyik "költött" vezére, Ösbő vezetésével. Később Buda – Fehérvár – Veszprém útvonal egyik állomásaként szolgált. Történelmünk jelentős csatái (1543., 1848., 1944-1945. Pákozdi Pagony Arborétum és Vadaspark - Pákozd, Sukoró, Látnivalók - - - Látnivalók. tél) zajlottak e területen, amelyek történetét a szomszédos Katonai Emlékhely őrzi méltón. A vidék népességének megélhetését évszázadokon át az állattartás, halászat és mezőgazdaság adta. A mai arborétum területén kopár, kiégett legelők voltak, amikor a tó és környezetének nagyszabású fejlesztése elindult. A létesítés célja az volt, hogy a kiemelt üdülőövezet és a nagyvárosok közönsége részére kulturált üdülő, ismeretterjesztő, oktatási és sport lehetőségeket szolgáló bázis jöjjön létre, a látogatók megismerhessék a táj értékeit.
A legnagyobb részen a természetes erdőtársulással közel azonos cseres állományok fordulnak elő, zömében virágos kőris, kislevelű hárs, mezei juhar eleggyel. A Pákozdi Pagony területén található vadaspark 2017. szeptember 22-én került átadásra. A 7, 25 ha területen a bemutató jellegű vadaskert az öt, hazai erdőkben is megtalálható nagyvadfajt hivatott megismertetni. Természetes környezetükben figyelhetők meg az erdei nagyvad fajok, a gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó, muflon és az őz. A Magyar Természettudományi Múzeummal közösen berendezett, interaktív eszközökkel felszerelt Tájmúzeum bemutatja a vidék természeti képét, nyomon követi földtörténeti kialakulását, éghajlati, geológiai és talajviszonyait, vízrajzát; betekintést nyújt a környék kultúrtörténetébe, valamint megismerkedhetünk a Velencei-tóhoz kötődő népi mesterségekkel is. A Halászati kiállítás a régi, helyi halászok, nádvágók életét mutatja be, mesterségét meséli el. A látogatók különböző halászati eszközöket, nádvágó-nádfeldolgozó szerszámokat és egyéb helytörténeti érdekességeket ismerhetnek meg itt.
A látogatók megismerkedhetnek az erdő és az arborétumot létrehozó erdészek szerepével. A belső kis tó mentén található színvonalas fa játszótéren és füves sportpályákon lehetőség nyílik szabadtéri játékra és sportolásra. A látogatók kényelmét fedett pihenőhelyek, kiépített ivóvíz és tűzrakó helyek szolgálják. A 150 férőhelyes nyitott szín kiválóan alkalmas szabadtéri rendezvények, majálisok lebonyolítására. Kiváló piknikező hely baráti társaságok részére is. Az erdészeti erdei iskola keretében folyó természeti oktatás segíti a tanulókat a természet megismerésében és az erdőgazdálkodás megismerésében. Az arborétumi tanösvényen tájékoztató táblák segítik az erdő életközösségének, valamint az ember erdei tevékenységének megismerését. Témakörök: Az erdő, az élőlények otthona A fa, mint nyersanyag Vizek, vízpartok életközössége, ökológiája Felszíni formák, tájékozódás a természeti környezetben Hangok az erdei éjszakában Igazán kellemes hétvégi program lehet az arborétum felkeresése, melyet kiegészíthetünk a szomszédos Katonai Emlék Park a KEMPP felkeresésével.
A út mellett balra nagy parkoló várja a látogatókat, innen 150 méterre, egy kis sétával érjük el az Arborétum bejáratát. Közvetlenül a bejáratnál is lehet parkolni, de itt csak néhány autónyi hely van, érdemes a nagy parkolóban parkolni. A Városliget határában fekvő patinás épületek rejtik a budapesti gyerekek egyik kedvenc helyi úti célját, amely több száz állatnak ad otthont, többek között kenguruknak, majmoknak, tigriseknek és krokodiloknak. Az állatkert programok tucatjaival várja a látogatókat minden nap, a különféle állatbemutatóktól a 4D-s moziélményig. Május 12-ig pedig azt is megszavazhatjuk, mi legyen az április végén született (a lenti videón is látható) kiselefánt neve. 1146 Budapest, Állatkerti körút 6-12. Funzine Pákozd-Sukorói Arborétum és Vadaspark A fővárostól 50 kilométerre fekvő Pákozd-Sukorói Arborétum és Vadaspark a Velencei-hegység és a Velencei-tó északi partja között, a 160 méter magas Mészeg-hegy oldalában terül el. A pákozdi pagony először 1990-ben nyitott meg, az azóta végbement fejlesztéseknek hála pedig ma többfunkciós családi kirándulóhelyként várja a kicsiket és nagyokat egyaránt.
A nagyszerű fekvés, a sokféle funkció miatt a térség kedvelt kirándulóhelye. Székesfehérvár – egy karnyújtásnyira! link: Növény- és állatvilág: Az Arborétum 96 hektáros területét részben a termőhelynek megfelelő erdő borítja, részben a mintegy 250 fa - és cserjefaj foglalja el. Az 1960-as évektől a terület fásítása során a VADEX Mezőföldi Zrt. több, mint 1500 ha erdőt telepített a Velencei-tó vízvédelme, a klíma javítása és közjóléti célok érdekében. Az erdő számára rendkívül kedvezőtlen, pár cm vastag termőrétegű kopárokon az úttörő szerepet játszó erdei és feketefenyvesek után a valamikor őshonos – molyhos tölgy, virágos kőris és egyéb fa - és cserjefajokból álló – elegyes erdők segítik a célok elérését. A hegy és különösen a tó élővilága rendkívül gazdag. A növények közül kiemelkedő a vetővirág, az apró nőszirom, a fekete kökörcsin, a madarak közül a darázsölyv és a kabasólyom. A vadasparkban és a madárröpdékben, t illetve a Vízi világ megfigyelőponton testközelből figyelhetők meg a nagyvad- és szárnyasvadfajok.