Hazánkban is sokan élnek élettársi kapcsolatban. Mégis gyakran csak az élettárs halála esetén merül fel a kérdés, hogy a túlélő élettárs örökölhet-e az elhunyt után. Az élettársnak szűkebb lehetőségei vannak az öröklésre, mint a túlélő házastársnak. Hogyan örökölhet az élettárs? Ági vagyon | Dr. Szász ügyvédi iroda. Öröklés végintézkedés alapján Az elhunyt után örökölni végintézkedés alapján vagy a törvény rendelkezései alapján lehet. Végintézkedésre többféle formában is sor kerülhet. Az örökhagyó általi végintézkedés legismertebb formája a végrendelet. A végrendeleten túl az örökhagyó végintézkedései közé tartozik az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás. Amennyiben az örökhagyó után érvényes végintézkedés maradt, akkor a végintézkedés tartalma szabja meg, hogy az örökhagyó vagyonából ki és milyen vagyonrészt örököl. Amennyiben a végintézkedés csak az örökhagyó vagyonának egy részére terjed ki, akkor csak e vagyontárgyak tekintetében érvényesül a végintézkedésben megszabott öröklési rend. A törvényes öröklés Ha az örökhagyó után érvényes végintézkedés nem maradt, akkor az öröklés rendjét a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szabják meg.
A haszonélvezeti jog általános szabályai A Ptk. alapján a haszonélvezeti jog jogosultja a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti, és amely jog a dolog tulajdonosának személyében bekövetkezett változástól függetlenül is fennmarad. Lényeges szabály továbbá, hogy a haszonélvező a haszonélvezeti jog gyakorlását ellenérték fejében csupán akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára vagy hasznosítására nem tart igényt. Amennyiben tehát a túlélő házastárs az örökhagyóval közösen lakott és haszonélvezeti joggal terhelt lakást jövedelemszerzési céllal bérbe kívánja adni, elsőként fel kell ajánlania azt azonos feltételek mellett a lakás tulajdonosának. Amennyiben a lakás tulajdonosa nem él a bérlési lehetőséggel, úgy a túlélő házastárs jogosult a lakás bérbeadására és az abból befolyó bérleti díj is a haszonélvezőt illeti meg. A túlélő házastárs öröklése A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: a túlélő házastárs öröklésére vonatkozó szabályokhoz visszatérve, az új Ptk.
Aszalós Andrea hangsúlyozta: az öröklést az illeték kiszabása miatt be kell jelenteni az illetékes megyei adóhatósághoz, ez főszabály szerint továbbra is a közjegyző dolga. Forrás: Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
A nóniusz mezőhegyesi fajta. Angol félvér fajta, a fajtán belüli szelekció során a nehezebb, hámos típusú egyedeket helyezték előtérbe. Mezőhegyesi fajta. Angol félvér fajta, a fajtán belüli szelekció során a nehezebb, hámos típusú egyedeket helyezték előtérbe. Kifejezetten nagy rámájú, tömeges kocsiló, színe pej, sötétpej vagy fekete, általában kevés jeggyel. Kissé nehezebb, félkos fej jellemzi, erős, izmos, középmagasan vagy magasan illesztett nyakkal, mely barokkos külsőt kölcsönöz neki (spanyol nápolyi jelleg). Mellkasa mély és dongás. Mezőhegyesi nóniusz eladó ház. Fara izmos. Természetesen hobbi használata fogatlóként a kézenfekvő, de akadnak hátaslónak is alkalma egyedei. Fotó: Nóniusz Egyesület A fajtaalapító mén, az anglo-normann Nonius senior 1816-ban került a ménesbe. Elsősorban spanyol-nápolyi fajtájú kancákkal adott kiváló utódokat, aminek köszönhetően, unokáira való rokontenyésztéssel, fajtává alakult a populáció. A nóniusz nemesítésére is angol telivéreket használtak, de után a megszületett F1 kancákat visszazárták nóniusz ménekkel.
24355 megtekintés 16. 10. 14 14:30:03 Leírás: Nézd meg, hogyan telnek a mezőhegyesi nóniuszok mindennapjai, pillants be a ménesudvarba és a kocsimúzeumba.
A dolgok menete végül úgy alakult, hogy 1991-ben az állattenyésztési kar keretében működő marócpusztai gidrán ménes tenyésztésszervezési szempontból betagozódott a Kisbéri-félvér Lótenyésztő Országos Egyesületbe. A fajtának önálló tenyésztési szabályzatot alkottak, önálló tenyésztői bizottsággal és törzskönyvvel rendelkezett, illetve rendelkezik. Ugyancsak a társadalompolitikai változásokból következett, hogy lehetőség nyiladozott Romániából (a Radautzi Gidrán Ménesből), az egykor elrabolt és genetikai tisztaságában megőrzött fajta leszármazottjaiból tenyészállatok beszerzésére. Így került magyarországi tenyészetbe a Gidran XVI néven honosított Gidran XXXV-26, a Gidran XII-nek honosított Gidran XXXII-15. Mezőhegyesi nóniusz eladó nyaraló. Ezek a mének sokat segítettek a fajtatisztaságon, talán a tömegességen és a kedvező vérmérsékleten is, feloldották a fajtatiszta mének hiányának nyomasztó hatását. A gidrán fajta tenyésztésben a konszolidáció első jelei 1994-ben mutatkoztak meg. Az állami ménesen kívül már 13 tenyésztő birtokába került gidrán ló és a tenyészkanca állomány túllépett a 100 egyeden.
Történt ugyanis, hogy a fajta iránt elkötelezett tenyésztők, jeles szakemberek hozzákezdtek az 1920-ban elkerült, végül Radautzban megnyugvásra találó gidránok fajtatisztaságukban megőrzött mai leszármazottai visszavásárlására. Az import jelentősége túl mutat a számszerűségen, s legfőbb előnye, hogy genetikai anyagával együtt visszakerült a 4-es, a 12-es, a 13-as, a 14-es, a 15-ös, sőt magyar arab kancából Radautzon kialakult 17-es kancacsalád is. A 61 import kanca nem csak kiterjedtebb tenyésztést teremtett meg, hanem a fajta hazai állományának genetikai diverzitása nőtt, helyreállt a fajtán belüli genetikai sokféleség, velük és az itthon meglévőkkel új életre kelt a gidrán. A fajta valós genetikai diverzitásának visszaállításához kellettek a nagy tenyészhatású mének is. A jelentős genetikai értéket képviselő kancákkal együtt érkezett Radautzból a Gidran XVIII néven honosított Gidran XXXVI-19 mén. Fajtatörténet - Gidrán Lótenyésztők Magyarországi Egyesülete. Ez a ló nem az okvetlenül kiváló mozgása, imponáló munkakészsége miatt érdemel említést, hanem a "C" genealógiai vonalba tartozás miatt, ugyanis ezt a genealógiai vonalat az 1937-ben született Gidran "C" III képviselte utoljára Magyarországon.