A város szülötte, Marton László szobrászművész születése 95. évfordulója alkalmából Németh István Péter művészettörténész, költő mutatta be a város Marton-emlékhelyeit és az alkotó helyi köztéri szobrait az érdeklődőknek, mondandóját szinte minden esetben saját, 2004-ben írt verseivel illusztrálva. A séta a Kossuth-díjas szobrász szülőházánál indult, ahol Décsey Sándor, a Wass Albert Könyvtár és Múzeum igazgatója elmondta, az intézmény és a város vezetése döntött úgy, hogy emléksétával tisztelegnek a művész munkássága előtt. Németh István Péter Marton László szülőházánál, a Pásztorfiú című alkotás előtt arról beszélt, hogy felsorolni sem lehet, a világban hány Marton-szobor gyönyörködtet – tudósít a. A magát egyetemes művésznek valló Marton e kis házból indult, itt már tízévesen hokedlin formázott. Öt évvel később elkészítette a Pásztorfiú című szobrát – emlékezett Németh István Péter. A Tamási Áron Művelődési Központ előtt álló Figurális rácskompozícióról elmondta, hogy az ismertebb nevén bányászemlékmű a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat egykori igazgatója, Kanizsai József megrendelésére készült.
Az alkotó a kimondhatatlan tolmácsa A Pásztorfiútól a Kiskirálylányig - Látogatóban a nyolcvanéves Marton László szobrászművésznél 2005. november 7. 01:00 Marton László szobrászművész életútja úgy kezdődött, mint a mesebeli legkisebb fiúé. A tapolcai kovácsmester fia nyolcvan esztendeje, 1925. november 5-én született. A legszebb királylány, a múzsa már szinte gyermekként mellé szegődött, és nem hagyta el hosszú életútjának kiemelkedő állomásain, amelyet remekművek fémjeleznek. Budai lakhelyét a Marton Galéria szabadtéri alkotásai messziről elárulják. A csikók násza című, lendületes szoborcsoport mellett jutunk a műterembe, amelynek felemelő összképét uralja a méltóságteljes Krisztus-szobor, az Ecce homo. Köztéren több mint száznyolcvanhat alkotása áll, köztük a legelső megőrzött munka, az 1941-es Pásztorfiú: ez ma Tapolcán, a szülői ház előtt áll. Ennek a gazdag, felsorolhatatlanul sok kiállításon is bemutatott életműnek az alkotója azt vallja: Ars longa, vita brevis – A művészet hosszú, az élet rövid.
Életének 83. évében, hosszú szenvedés után elhunyt Marton László szobrászművész, akinek száznál is több köztéri alkotása található országszerte. A Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművészt vasárnap késő este érte a halál. Búcsúztatásáról és temetéséről később intézkednek. Marton László 1925. november 5-én született Tapolcán. A budapesti képzőművészeti főiskolát 1952-ben végezte el Pátzay Pál és Ferenczy Béni tanítványaként. Alkotásai kezdettől fogva inkább a hagyományos figurális szobrászat tradíciójához, mintsem a progresszív irányzatokhoz kapcsolódnak. Az 1980-as évek elejétől mind nagyobb méretű, történelmi alakjait, mind zsánerszerű műveit az expresszivitás jegyeivel ruházza fel. Az újraalkotás és a rekonstruálás is szerepet kapott munkásságában, amelynek jelentős részét köztéri művei teszik ki. Budapesten több mint 40 szobor őrzi a keze munkáját. Mint azt az MTI-nek korábban elmondta, ezek közül is talán a Kiskirálylány című alkotására és a József Attila-szoborra a legbüszkébb. Összességében mintegy 150 köztéri alkotása található országszerte és a közgyűjtemények is jelentős számú művét őrzik.
A nyolcvanéves mester a fiataloknak, tanítványainak és az ismeretleneknek is azt üzeni: ne a divatjelenségeket kövessék, hanem próbáljanak önmaguk lenni. Alig tértek vissza művei a Római Magyar Akadémiáról, Marton László már a másik nagy európai metropolisba készül: november végén a Párizsi Magyar Intézetben mutatják be szobrait. Amikor azt kértük tőle, fogalmazzon meg valamiféle ars poeticát, így válaszolt: "A művészetet egy ponton túl nem lehet elemezni, mert úgy járunk, mint amikor kezünkbe veszünk egy pillangót, hogy közelről vizsgáljuk meg, közben ujjaink között szétporlad a lepke szépsége. A művészetet magyarázni lehet, de megmagyarázni lehetetlen. Goethe szerint a művészet a kimondhatatlan tolmácsa. "
Ezzel az általa gyakran idézett latin mondással kezdi curriculum vitae-jét, amelyet a közeljövőben szeretne sajtó alá rendezni. – Nem könnyű ez nekem – vallja be. – Aligha tudok művészetemről érdemlegesen szólni, mert ha képes lennék rá, akkor ugyan miért formáznám meg az agyagot – bocsánat anyagot. Az elszólás nem véletlen. Még beszélni is alig tudott, már buzgón gyúrta, formálta az agyagot, a vörös színű bauxitot, amely a Tapolcán és környékén élő gyerekeknek korlátlan mennyiségben hozzáférhető volt. Tizenhárom éves korában csodagyerekként fedezték fel, Tapolca egyik nevezetességének számított. Tizennégy esztendős fejjel, 1940-ben felvették a Budapesti Iparművészeti Főiskola díszítő szobrász tanszakára. Háborús viszontagságoktól megszakított tanulmányait 1945-ben folytatta, 1946-ban a Képzőművészeti Főiskolára került Pátzay Pál tanítványaként. Fiatalon komoly feladatokat kapott. A millenniumi emlékmű, majd Bocskai lovas szobra alapozta meg azt a hírnevet, amely kicsúcsosodott többek között a Kiskirálylány, a Cantata profana, a Fészekrakók, a Fürdőző kisfiú, A Dunánál, a Liszt Ferenc című, emblematikus szobrokban.
15. 1980 • Tihanyi Múzeum, Tihany 1981 • Szilády Galéria, Kiskunhalas 1983 • Galerie Marktschlösschen, Halle • Senlis 1984 • Balatoni Múzeum, Keszthely 1986 • Budapest Galéria, Budapest, Budapest 1988 • Hevesi Sándor Művelődési Központ, Nagykanizsa • Marton Galéria, Tapolca 1993 • Thermál Szálló, Hévíz 1994 • Marton Galéria, Szigliget (állandó) • Hévíz • Sümeg 1995 • Hilton Szálló, Dominikánus kerengő • Ockley, Surrey (GB) • Mestermű Galéria, Veszprém 1996 • Bank Center Galéria, Budapest • Városi Könyvtár, Balassagyarmat • Bank of Ireland, Dublin. 2000 • Japán vándorkiállítás Tokió; Niigata; Tochigi; Naganó; Shizuoka; Gunma 2001 • Pforzheim, Németország 2002 • Klovicevi Galéria, Horvátország Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1950 • Ifjúsági képző- és iparművészeti kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest 1951 • Fiatal művészek diplomamunkái, Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest 1951-1955, 1959, 1960, 1962, 1966 • 2-6., 7., 8., 9., 10. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1952 • Tavaszi tárlat a Műcsarnokban, Műcsarnok, Budapest 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest 1957 • Ifjúsági kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest • III.
A közelében álló szobron Szent Borbála alakját líraian, pálmaággal formázta meg Marton. A bányászok védőszentje szoborhoz Németh István Péter a Könyörgés című versét írta. A templomdombon a Múltunk című szoborról kiderült, hogy az alkotás azért a város legrégebben lakott területén kapott helyet, mert ott találták meg a település legrégebb, neolit kori leletét. A szobor fiúalakja egy összetört agyagkorsó darabjait, sok ezer évvel ezelőtt élt ősök üzenetét illeszti össze. A séta a Négy évszak című szoborcsoportnál folytatódott, amely a szónok szerint jelképezi az alkotó ars poeticáját is. – A szépség nála a legnagyobb kategória, amely hódolatot érdemel. Számára ez a női test volt, így egy női alak életkori változásain mutatja be az évszakok változásait, megjelenítve az időt is a zseniális szobron. A körbejárható alkotást a művész halála után helyezték el és avatták fel. A Kiskirálylány című szobor pedig Marton élete fő műve is lehetett akár – derült ki a séta során.
Esküszöm az egy élő ____ hogy ____ és ____ a ____ és királyért, az ____ vár védelmére szentelem. Sem ____, sem fortély meg nem ____. Sem pénz, sem ígéret meg nem ____. A vár ____ sem szót nem ____, sem szót nem ____. Magamat ____ sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem ____. A vár ____ elejétől végéig ____ akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Várvédők esküje Archívum - Olvasónaplopó. Isten engem úgy ____! Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
Az egri vár légi felvételen (Fotó: MTI/Komka Péter) A Dobó István parancsnoksága alatt álló vár elfoglalása elsősorban azért volt fontos, mert a Felvidék magas csúcsainak előterében ez volt az egyedüli jelentős erőd, amely az észak-magyarországi bányavárosokat őrizte. Egri Csillagok Várvédők Jellemzése – Madeelousi. Eleste nemcsak azért lett volna súlyos csapás, mert az oszmánok így megszerezhették volna a magyarországi érclelőhelyeket, hanem azért is, mert Eger mögött jószerével erődítetlen városok feküdtek. Sem Kassa, sem a bányavárosok nem készültek fel egy török támadásra, így aztán a hevesi püspöki székhely elfoglalásával Ali pasáéknak esélyük nyílt volna az egész Felvidék meghódítására. Ezzel a vár kapitánya, Dobó István is tisztában volt, ezért számos – hatástalan – segélykérő levelet intézett az udvarhoz, és már hetekkel a törökök érkezése előtt felkészült a várható támadásra: munkára fogta a falak mögé menekült környékbelieket, besorozta a parasztokat, de így is alig több mint kétezer katonával rendelkezett. A várvédők létszámáról egy 1552-ben készült számadás tudósít, ahol a katonaságot pontosan felsorolták.
Érdekesség, hogy az 1552-es év ősze már a korai időkben fagyokat hozott, így az éhségtől szenvedő és járványoktól roskadozó oszmán sereg kénytelen volt versenyt futni az idővel. Október 12-én és 13-án Ali és Ahmed pasa két ízben is általános támadást indított a falak ellen, de a hajnaltól éjszakáig tartó küzdelem ismételten kudarccal zárult. Az újbóli sikertelenség miatt a török katonák elkeseredettsége csak még tovább fokozódott. Bornemissza Gergely híres bombái, a falaknál forró vizet és szurkot öntő, azóta legendássá vált egri asszonyok, az ostromlétráknál elszántan küzdő vitézek egy gigantikus küzdelem képét idézik fel, amelyet Gárdonyi Gézán és Tinódi Lantos Sebestyénen kívül Székely Bertalan festményen is megörökített. Székely Bertalan Egri nők című olajfestménye hűen ábrázolja a várvédők hősies történetét. A mű központi alakja a török katonák fölé magasodó Dobó Katica. (Forrás: Wikipédia) Ahmed pasa és Szokoli Mohamed vezír a vert seregével 1552. Dobó István esküje: A haza nem eladó! - liliom.lapunk.hu. október 17-én végleg elvonult az egri vár alól.
15 Az ostrom 38 napja – stratégiai játék a Dobó-bástyában 12. 30 Pavane zászlóforgatók műsora a Gótikus Palota előtti téren 13. 00 Zene délidőben: Lázár Attila zenél Az egri vár története kiállításban 13. 30 Ibrahim baba, a tréfás dervis - vásári komédia a színpadon 14. 00 A latrok és a láda. Verses komédia a Mare Temporis Alapítvány előadásában a színpadon 14. 30 Reneszánsz táncműsor a Pavane táncegyüttes előadásában a színpadon 15. 00 Balassi Bálint emlékére: Egriek! vitézek, végeknek tüköri. Az Egri Vitézlő Oskola és a meghívott haditorna csapatok bemutatója 16. 00 Tüzérségi bemutató a Gótikus Palota előtt 16. 15 Pavane zászlóforgatók műsora a Gótikus Palota előtti téren 15. 00 VárMűhely: tűzzománcozás, nyomott anyag készítése és pajzsfestés 15. 30-17. 00 Történelmi játszóház a Szent László vitézeivel a Dobó-bástya melletti füves területen Kísérő programok Péntektől vasárnapig: 11. 05 – 15. 35 között félóránként a Faatimah Hastáncvilág műsora a Setét kapuban, a kazamata bejáratánál.
Dobó István és az életben maradt várvédők a püspöki bazilika romjai között még aznap hálaadó szentmisét, ún. Te Deumot tartottak a hihetetlen győzelem megünneplésére. Nándorfehérvár 1456-os ostroma óta nem született ekkora magyar diadal az oszmán had felett. Eger hős védői meghiúsították Szulejmán tervét, és bő fél évszázadra elvették a törökök kedvét attól, hogy újabb hadjáratot indítsanak Magyarország ellen. A hősies harcosok története ma is népszerű, köszönhetően Gárdonyi Géza ismert regényének, az 1901-ben megjelent Egri csillagoknak, valamint az abból készült 1968-as filmnek Sinkovits Imrével a főszerepben. A címlapfotón Eger ostroma, Vízkelety Béla műve Franz Kollarz litográfiája alapján (Forrás: Wikipédia). Érdekes lehet számodra:
45 Hakawati – Keleti mesemondók. Barangolás az Ezeregyéjszaka világában. Meseolvasás gyerekeknek a Valide Szultána fürdő romjai között. (Eger, Tinódi Sebestyén tér 3., a vár Dobó utcai bejáratánál) 11. 00 "Amerre a vágyam száll... " – időutazás régi hangszereken, hangszerbemutató a színpadon 11. 30 Végvári históriák: Tájról tájra. Séta az Egri Képtárban H. Szilasi Ágota művészettörténész vezetésével. Találkozás a Képtár bejáratánál (étterem felett). 11. 45 Kincstáramban Kizil Elma – Eger a szultán Arany Almája. Időutazás a török kori Egerben. Tárlatvezetés a kazamatában. Jelentkezés a múzeumi sátornál. 12. 00 Solymászbemutató a Gótikus Palota udvarán 12. 30 Vitézzé avatási ceremónia a Gótikus Palota udvarán 13. 00 A Vaga Banda Gólyalábasok műsora a Gótikus Palota udvarán 13. 30 Végvári históriák: Gárdonyi titkos világa. Tárlatvezetés a Gárdonyi házban. (Karszalaggal ingyenes. ) A tárlatvezető: Sz. Király Júlia irodalomtörténész. Találkozó a Gárdonyi háznál. (Eger, Gárdonyi u. 28. ) 13.