A Magyar Úszószövetség vizsgálóbizottságot hozott létre Szilágyi Liliána ügye kapcsán. Szerdán délután sajtótájékoztatón számoltak be a Szilágyi Liliána ügyében felállított bizottság vizsgálatának eredményéről. Az úszónő december végén állt a nyilvánosság elé azzal, hogy édesapja, a korábban olimpikon úszó Szilágyi Zoltán éveken át rettegésben tartotta és bántalmazta. Ezt követően a Magyar Úszószövetség vizsgálóbizottságot hozott létre az ügy kapcsán. A bizottság elnöke, Papp Gábor ügyvéd bejelentette, hogy a bizottság által meghallgatott személyek egybehangzó állítása alapján meggyőződtek arról, hogy mindaz, amiket Szilágyi Liliána a nyilvánosság előtt állított, megfelel a valóságnak, Szilágyi Zoltán Szilágyi Liliána irányában agresszív viselkedést tanúsított - írja a Bors. A MÚSZ ennek alapján Szilágyi Zoltánt további intézkedésig "nem kívánatos személynek" nyilvánította a rendezvényein.
2022 március 31. A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) külön vizsgálóbizottságának megállapítása szerint megfelelnek a valóságnak Szilágyi Liliána azon nyilatkozatai, amelyekben az édesapájától, Szilágyi Zoltántól elszenvedett őt ért súlyos bántalmazásokról beszélt a múlt év végén. Fotó: MTI / archív A MÚSZ ennek alapján Szilágyi Zoltánt további intézkedésig "nemkívánatos személynek" nyilvánította a rendezvényein. Wladár Sándor, a szövetség elnöke hozzátette, további esetleges intézkedésekről később dönt a szervezet. Papp Gábor ügyvéd, a vizsgálóbizottság elnöke szerdán sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy erre a következtetésre az ügy főszereplőinek, illetve a történésekről ismerettel rendelkező személyeknek – sportolóknak, edzőknek, pszichológusnak – a meghallgatása után jutottak. Hozzátette, Szilágyi Liliána nyilatkozatainak tartalmát több, egymástól független személy erősítette meg, az úszónő szavaival megegyező pontossággal. Az eseményen elhangzott, hogy Szilágyi Zoltánt, illetve Szilágyi Liliána testvérét, Szilágyi Gerdát is meghallgatták, ők azonban minden vádat életszerűtlennek tartottak.
A vizsgálóbizottságban helyet foglaló Tausz Katalin szociológus a javaslatokat illetően azt mondta: az edzők a jövőben kísérjék figyelemmel a versenyzőket károsan érintő szülői magatartásokat, ehhez erőforrást is biztosítanak a szakembereknek, akiknek jelentési kötelezettségük lenne a gyermekvédelmi szervek felé. A trénereknek továbbképzést is javasolnak, hogy az intő jeleket felismerjék. A szakértő a túlzott szülői jelenlét káros hatásaira, illetve az akkreditációs szabályok szigorításának fontosságára is felhívta a figyelmet. Az ifjúsági olimpiai bajnok, felnőttek között Európa-bajnoki ezüstérmes Szilágyi Liliána a múlt év végén közösségi oldalain hosszú bejegyzésben írt arról, hogy édesapja gyerekkorától kezdve bántalmazta "testileg, lelkileg, szexuálisan". Szilágyi Zoltán egy nappal később reagált lánya vádjaira, és jelezte, hogy büntetőeljárást indít a kijelentések miatt, egyúttal arra kérte lányát, hogy a jövőben ne használja a Szilágyi családnevet. Borítókép és képek: Szilágyi Liliána/Facebook
Szilágyi Liliána 2021 végén számolt be a nyilvánosság előtt arról, hogy ügyvéd édesapja, Szilágyi Zoltán éveken át bántalmazta őt testileg, lelkileg és szexuálisan is. A Magyar Úszó szövetség azóta vizsgálóbizottságot hozott létre, amely megállapított, hogy az úszónő története teljes mértékben igaznak tűnik. A Blikk most arról ír, hogy Szilágyi Liliána április végén egy kisoroszi traumafeldolgozó táborban tehet újabb lépést a lelki megrázkódtatások feloldása felé. A speciális tábor résztvevői írásaik által juthatnak túl a lelküket emésztő problémáikon. "Arra törekszünk, hogy az, aki átélte, pontosan le tudja írni, míg aki olvassa, át tudja érezni a történteket. Rengeteg kutatás bizonyítja, hogy ha valaki rendszeresen leírja a problémáit, az jó hatással van az egészségére. Csökken a stressz-szintje, ettől erősödik az immunrendszere, aminek következménye egy egészségesebb élet" – mondta a tábort szervező Péterfy Akadémia egyik alapítója, Péterfy-Novák Éva. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Papp Gábor kifejtette: az ügyhöz hozzátartozott egy korábbi, hasonló megállapításokat tartalmazó jogerős bírósági ítélet is, ebben a vizsgálatban pedig minden egyes meghallgatott személy önszántából vett részt. A vizsgálatot már csak azért is folytatta le a MÚSZ, mert a szervezet etikai és gyermekvédelmi kódexe a sportolókra és edzőkre is vonatkozik, márpedig Szilágyi Zoltán – bár ezt tagadta, de több "bizonyíték" is alátámasztotta – lánya versenyein aktív edzőként jelent meg. A vizsgálatból kiderült, hogy Szilágyi Zoltán például a 2012-es londoni olimpián a medenceparton tartózkodott, miközben igazi edzője csak a lelátón foglalt helyet. Szilágyi Liliánának a vádjai között szexuális bántalmazás is szerepelt, azonban ezzel kapcsolatban a vizsgálóbizottság nem foglalt állást, ugyanis nincs meg a megfelelő hatósági eszköze. Tornyossy Monika igazságügyi, klinikai, mentálhigiénés és sportpszichológus, a vizsgálóbizottság tagja arról beszélt, hogy a meghallgatásokon részt vevő szereplők többsége nagyon élményszerűen és megrendítőn mondta el az általa tapasztaltakat, ugyanakkor volt, aki kevésbé tűnt hitelesnek.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 2022-es országgyűlési választásokon szavazásra jogosult emberek 63, 87 százaléka élt állampolgári jogával, és ment el szavazni. Mostanra pedig – bár a hét választókerületből egyikben sem 100 százalékos a feldolgozottság – kijelenthető a végeredmény. Ahogy 2018-ban, úgy a 2022-es országgyűlési választásokon is Csöbör Katalin (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő győzött a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1-es számú választókerületben. Akkor nagyon szoros versenyben, mindössze 127 szavazattal győzött, a szavazatok 38, 96 százalékát bezsebelve. A kulturális antropológus végzettségű képviselőnek 2018-ban 25 kihívója volt, ezúttal 6-an voltak, és 47, 37 százalékon áll a mutatója a számlálás végéhez közeledve. Csöbör Katalin 2008-tól Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1-es számú választókerületének elnöke, aki a 2010., 2014. és 2018. évi országgyűlési választásokon egyéni mandátumot szerzett. A 2022-es választáson is a fideszes képviselő győzött, ezúttal Szilágyi Szabolcs (DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd) ellen.
A Kia Sportage ára ötmilliótól indul, a tesztautó dízelével a belépõár 5 750 000 Ft. Kia sportage test 1. Ez utóbbi hét milla fölé tornázható extrák beszerelésével, de ez csak cégautó vásárlóknak ajánlott, a sok extra amúgy csak a biztos út a gyors értékcsökkenéshez. Persze abszolút értékben nem kevés pénz, a mai horror autóárakat tekintve viszont kategóriájában szimpatikus ára van a Kia Sportage-nek. Kapcsolódó cikk: Teszt: KIA Venga 1. 4 CRDI
Mindemellett a felszereltség nem idegesíti az embert: gondolok itt olyanokra, amik idegesíteni szoktak, mint az egyre hangosodó biztonsági öv jelzés (én becsatolom, de a táskám elfelejtette a jobb ülésen, vagy az utas leveszi a kabátot, a csingiling gerjed, a gyerek felébred), az automata kézifékre, ami váratlanul nem kapcsol be, vagy hirtelen old, és csak a gondviselés menti meg a szomszéd szuzukiját, a hüjén programozott automata kondit, amely beülve üvöltve fújja le az ember fejét télen hideggel, nyáron forró levegõvel). Szóval a Kia békés terep. Vezetésileg is barátságos jármû. A futómû hangolás úgy gondolom egyre inkább tudatosan sikerül jól, kirugózza az úthibákat, de nem lengedezik kanyarban, elég feszes, de nem ráz ótvaros úton. A kormányzás is a kategóriában jól érezhetõ és pontos. Kia sportage 1.6 gdi teszt. Minden egyszerûen, egyértelmûen kezelhetõ, a pedálrend is kényelmes. A kocsira nézve azt gondolná az ember, hogy a haránt-hátralátás korlátozottsága a legnyûgösebb a kocsi vezetése közben, de mégsem.
A teret nyitható panorámatető teszi világossá. A motorkínálat négytagú, két benzines és két dízelmotorral rendelhető a Sportage. Az 1, 6 literes, 132 lóerős, közvetlen befecskendezéses benzines szívómotor az elődből került át, és leginkább kiforrottságával szerezhet híveket. Ennél jóval vehemensebb az új 1, 6 literes, turbós benzinmotor, amely már 177 lóerőre és 265 Nm nyomaték leadására képes, összkerékhajtás és duplakuplungos sebességváltó is elérhető hozzá. A takarékos vevőknek az 1, 7 literes, 116 lóerős dízel ajánlott, amely 280 Nm nyomatékával kellően rugalmas, de megelégszik 4, 6 liter gázolajjal száz kilométeren. Kia sportage test.html. A kétliteres dízel 136 és 185 lóerős kivitelben érhető el, az utóbbival már igazi csúcsmodellről beszélünk. Az útfekvése aszfalton tökéletes, a széles abroncsok masszívan fogják az utat, a kormányzás is egészen közvetlen, míg a lejtmenet-szabályzó és az automatikusan kapcsolódó, de gombnyomásra fixre zárható összkerékhajtás könnyebb terepezésre is alkalmassá teszi a Kia szabadidő-autóját.
A motor papíron 135 lóerős, de azért nagy tűzijátékra nem kell számítani az elinduláskor, hiszen ezt a teljesítményt a motor a főtengely 6200-as percenkénti fordulatánál adja le, hétköznapokban eddig igen ritkán forgatjuk el a fordulatszámmérő mutatóját. A 166 Nm-es nyomatékát is viszonylag magasan 4200-nál adja le a motor. A váltó viszonylag rövid áttételezésének hála viszont ebből a gyakorlatban semmit nem érzünk, nagyon kellemesen autózható a Sportage. Minden szituációban könnyen felveszi a forgalom ritmusát, soha rosszabb belépő szintű motort. Családi használatra is kiváló - galéria Ha a szükség úgy hozza, ne habozzunk a váltóhoz nyúlni és ha szükséges akár két fokozatot is váltsunk vissza, bár kipróbáltam, ha kell, még 70 km/h-ról is elég szépen indult meg hatodikban, de nem egy modern dízel vehemenciájával. Országúton 100 km/h-nál ötödikben valamivel 3000 felett, hatodikban pontosan 2750-et fordul, tehát még a hatodik fokozat sem túlzottan hosszú. Az említett sebességig meglehetősen fürge, tehát országúti használatnál még nem jelentkezik a nagy homlokfelület és tömeg hátránya, de autópályán egy-egy előzésnél érdemes lehet előrelátón előzni, mert ekkor már szerényebb a dinamika.
Visszatérve a negyedik generációs Sportage-ra, az is szembeötlő vonás, hogy a kompakt méretek ellenére az utastér már-már nagyautósan tágas, ami jórészt az elődmodellhez képest megnövelt tengelytávnak, így elöl-hátul a nagyobb fej- és lábtérnek köszönhető. Az áttervezett első ülésekben még a termetes emberek is kényelmesen elterpeszkedhetnek, a hátul ülők komfortját pedig az növeli, hogy a háttámla az üléssor alsó oldalán lévő karral több fokozatban billenthető, sőt extraként fűthető is az üléssor. Az 503 literes csomagtér egyik extra extrája, hogy ha kulccsal a zsebünkben megállunk az autó mögött, az elektromos mozgatású csomagtartó-ajtó magától kinyílik; e nyitóművelethez - több konkurens modellel szemben - már láblengetésre sincs szükség. Gyökeresen áttervezték a műszerpultot is. A kapcsolók, beleértve a 8 colos érintőképernyőt, áttekinthetően sorakoznak, bár a kijelző alatti gombsor némi odafigyelést kíván. A két ülés közötti váltókar konzoljába került a parkoló automata, az autó hold funkció, a lejtmenet-vezérlő, a sport fokozat, a 4x4 üzemmód, valamint az elektromos kézifék kapcsolója.
A 2009-ben megjelent típus egy fokozatosan bővülő piaci szegmensre érkezett és a tervezők mindent elkövettek annak érdekében, hogy a két évvel korábban megjelent Ceed-hez hasonlóan itt is látványos legyen a belépő. Az azóta eltelt 12 év bizonyította, hogy ez sikerült. Bár korábbi terepjáró modellek is megkapták a Sportage elnevezést, hiszen a Kia terminológiában a 2009-2015 között gyártott modell már a harmadik a Sportage-ek sorában, de mégis markánsan eltérő filózófiával készült az elődeihez képest. Azok inkább valódi terepjárók voltak, akár alvázzal és alapból hátsókerék hajtással, míg az akkori új jövevény már a divathullámot meglovagoló életmód autó lett, önhordó karosszériával, alapesetben elsőkerékhajtással és keresztmotorral. Jól sikerült forma - galéria Az évek alatt az utcakép részévé vált, de úgy igazán soha nem néztem meg, ezt most a fotózás során sikerült bepótolni. Azt kell mondanom, hogy a tervezők nagyon időtálló formatervet rajzoltak az autónak, még mai szemmel is teljesen vállalható, modern a forma.
A menés után a megállásra is kíváncsi voltam. A tesztautón vadonatúj féktárcsák voltak és négyévszakos gumik. Mérésre sajnos nem volt lehetőségem, de a lassulás bizony igen tisztességes volt. A fékerő pontosan adagolható, a nyomáspont határozott, a nyomtartás pontos volt. Ami viszont megszokást igényel, az a futómű, illetve annak hangolása. A kormányzás áttétele kellően direkt, normál tempójú kanyarvételnél semmi különös nem történik, de hirtelen irányváltáskor, átterhelésnél bizony okozhat kellemetlen meglepetést a megbillenő karosszéria, az ESP jelenléte indokolt. Talán ez az a pontja egyedül az autónak, ahol érezni a korát, a mai futómű tervezés előrébb tart. A kora tavasszal általam próbált és jóval nagyobb Kia Sorento sokkal komolyabb manőverezési tartalékokkal rendelkezett. Itt a tulajdonosnak kell majd ezt megszoknia, hogy a magas építésmód, nagy tömeggel bizony kompromisszumos manőverezést követel majd meg, szerpentinre kanyarra vadászni és pályanapozni ne ezzel menjen. Ahogy mindenből, úgy ebből is elég ritka az ennyire szép állapotú példány Egy használtautó cikk talán legfontosabb része, hogy az adott típus a több mint tíz év alatt milyen hibajelenségeket produkált, vannak-e jellemző típushibái?