Ha van valami jó az elmúlt években, akkor az egyik az, hogy Kuncze Gábor önelégült, gőgös arcát nem kell néznünk a közéletben. Az egykori SZDSZ vezető politikusát 2014-ben szavazták ki végleg a választók a politikából és hála a jó istennek a korábbi belügyminiszter úgy tűnt, végleg lelépett a színről. Erre egy békés márciusi napon Jószai Teodóra, az ellenzék egyik jelöltje előrángatta ezt a visszataszító figurát a színfalak mögül. Nem is akárhogy! Jószainé (erre a megnevezésre még visszatérünk) gondolt egy nagyot és vitát kezdeményezett a Pest megyei 8-as választókörzetben, kihívta Bóna Zoltán t, a kormánypártok képviselőjét egy diskurzusra. Márki-Zay már azt sem tudja, hány gyermeke van, segítsünk neki… – videó – Jobboldali Médiahírek. Már ez önmagában furcsa – erről is később – ám a stílus igazán egoista, nagyképű, arrogáns volt. A haladókra jellemző nagyképűséggel közölte Jószainé, hogy majd ő megmondja, mikor lesz a vita, azt is ő közli, hogy hol lesz és azt is ő dönti el, hogy ki lesz a független(!!! ) moderátor. Ez a baloldali demokrácia netovábbja! Jószainé nem sokkal később előállt a nagy ötlettel: Kuncze Gábor, a pufajkás korábbi miniszterelnök, Horn Gyula helyettese lenne a független moderátor!
Csak néha jelenik meg valahol, hétvégén Egerben járt, és nagyon visszafogott volt. Szerinte "van vesztenivalónk és van mit megvédenünk", hiszen – állítása szerint – a kormány válságok egész sorát tudta jól kezelni a gazdaságitól a világjárványon át a vörösiszap-katasztrófáig. A másik oldal pedig "gyakorlatilag a háborús uszítók sorába állt". Nem ilyen visszafogott a párt a plakátrongálás kiszervezésével. Putyin kórházat bombáz, de Orbán még mindig pávatáncot jár. Teodóra szerint káosz uralkodik. Dorosz Dávid párbeszédes politikusnak több száz plakátját rongálták meg a dunakeszi központú, Pest 5-ös választókerületben. Vasárnap a DK is azt közölte, Százhalombattán, hogy " airsoftfegyverrel lőhették szitává" Jószai Teodóra plakátjait. Még lehet menni szavazatszámlálónak A Telex összeadta a hivatalos kampányidőszak első harminc napjának Facebook-költéseit. A pártok hivatalosan közel háromszázmillió forintot költöttek, abból bő 120 millió az ellenzéké, 82 a kormányoldalé, 56 Gattyán Györgyé és 28 a Mi Hazánké. Ennél nagyságrenddel nagyobbak azok a kötések, amelyeket az egyes politikai erők nem vettek a nevükre, de attól még az ő üzeneteiket közvetítik.
A borivás és a vizet prédikálás minősített esete.
Itt az átlagosnál lényegesen több szavazólap hiányzik az urnákból, és kiemelkedő a rontott szavazatok aránya. Négy éve ezeken a helyeken mindenhol hatvan százalék feletti eredményt ért el a Fidesz–KDNP jelöltje – mondta el Bódi Mátyás adatelemző az RTL Híradónak.
Március 27-én kalapács alá kerül Bak Imre Festmény II. című alkotása, a hazai absztrakt festészet egyik ikonikus műve. A 30 millió forintos kikiáltási árról induló festmény minden eddigi rekordot megdönthet Bak életművében. Az idén 25 éves Virág Judit Galéria tavaszi aukcióján a hazai kortárs szcéna olyan alkotóinak műveit is elárverezik, mint Nádler István, Reigl Judit, Maurer Dóra, Keserü Ilona, de új tulajdonosát keresi a Szölke-gyűjtemény is. Az árverés teljes anyaga március 16-26. között ingyenesen megtekinthető a Falk Miksa utcai galériában. Bak Imre: Festmény II., Forrás: Virág Judit Galéria Mozgalmas időszak elé néz a Virág Judit Galéria: március végén két egymást követő napon tartanak árverést a kortárs festészet, majd a grafikai művek szerelmeseinek. Március 27-én a Kongresszusi Központban a Háború utáni és kortárs alkotások kerülnek kalapács alá, az árverésen többek között Nádler István, Reigl Judit, Maurer Dóra, Keserü Ilona művei is szerepelnek, a legnagyobb szenzáció azonban Bak Imre 1969-es Festmény II.
A német főváros szabad szellemisége, dinamikus, forrongó, valamint az új kezdeményezésekre nyitott légköre Európa minden városából, így Budapestről is vonzotta az erre fogékony művészeket, mint Berény Róbertet, Czóbel Bélát, Kádár Bélát, Scheiber Hugót, Kassák Lajost vagy éppen Moholy-Nagy Lászlót. A Virág Judit Galéria művészettörténészei Kaszás Gábor és Szeredi Merse Pál, egyedülálló mélységű kutatást végeztek a korszak berlini magyar vonatkozásairól. A 148 darab festményt, szobrot, plakátot, kollázst, valamint korabeli folyóiratokat és újságokat bemutató kiállítás egyben könyvbemutató is; a berlini korszakot feltáró kutatásból különleges művészettörténeti album készült. Az ingyenesen megtekinthető interaktív kiállításon több alkalommal lesz tárlatvezetés, de filmvetítéseket is rendeznek az alkalomra átalakított, különleges enteriőrben. 6/10 Kádár Béla: Trió, 1926. A Berlin - Budapest 1919-1933 kiállítás egy három részes sorozat első állomása, amelynek keretében azokat a magyar festőművészeket mutatják be, akik aktív részesei és alakítói voltak Berlin, Róma és Párizs művészeti életének a huszadik század első felében.
Szölke László több száz művet számláló kollekciója nemcsak festményeket, hanem szobrokat, grafikákat, érméket is magában foglal, ez a sokszínűség ritka a magyar magángyűjtők körében. Március 28-án Grafikai Aukcióval folytatódik a Virág Judit Galéria tavaszi árverés-sorozata. A válogatott, kiemelkedő kvalitású alkotások teljes keresztmetszetét nyújtják a huszadik századi magyar művészetnek. A századfordulót Munkácsy Mihály, Mednyánszky László, Rippl-Rónai József és Vaszary János alkotásai reprezentálják. Kalapács alá kerülnek még többek közt Patkó Károly, Kádár Béla, Victor Vasarely, valamint Nádler István, Konok Tamás és Maurer Dóra munkái. A kortárs aukció színhelye a Kongresszusi Központ, a grafikai aukció helyszíne a Virág Judit Galéria lesz. Kádár Béla: Akt, Forrás: Virág Judit Galéria Az érdeklődők a két árverés anyagát személyesen is megtekinthetik március 16-26. között a galériában, online, valamint virtuális túra formájában az alábbi linkek alatt:
Nem Csontváry festménye lesz az egyetlen, amellyel az idén 25 éves Virág Judit Galéria részt vesz az Art&Antique művészeti vásáron. Március 3-6. között többek között Bak Imre, Rippl-Rónai József, Moholy-Nagy László, Taubert László és Szinyei Merse Pál alkotásai is feltűnnek a galéria standján a Bálnában. Fejléckép: Csontváry Kosztka Tivadar Pirosruhás gyermek (részlet) / fotó: Virág Judit Galéria
Legfrissebb munkáin a tájképek mellett a változatos belső terek válnak hangsúlyossá. Radák új festményein a megszokott tág, végtelen horizontok összezsúfolódnak, a képek perspektívája beszűkül és a néző fotószerű kivágatokkal találkozik – a világjárvány okozta kényszerű bezártság nem múlik el nyomtalanul. A tárlaton új műfaji kísérletként digitális festmények is helyet kaptak. A frappáns címekkel ellátott képek, amelyekből árad a szellemi és festői szabadság, egyszerre hordoznak drámai és könnyed tartalmakat. Radák Eszter: Ha meg egy kicsit kesnek, oda a hangulat, leég az összes gyertya (2020) Demény Miklós (1939-2010) életműve teljesen egységes, folyamatos és azonos tőről fakadó. Már a legkorábbi, az 1960-as évek első felében született művek is arról tanúskodnak, hogy Demény művészete a kezdetektől pontosan meghatározott irányban, a kubizmus és a geometrikus konstruktivizmus eredményeit forrásnak tekintő úton haladt. Első nyilvános szereplését erős kritika fogadta, mivel az általa választott konstruktív-kubisztikus formaképzés nem illeszkedett a művészektől központilag elvárt irányvonalhoz.