Ezt követően összeismertették Berki Zsolttal, aki – a felvételen beszélő férfi elmondása szerint – a főváros vagyonkezelőjének "intézi az ügyeit". Berki adott a férfinek egy listát eladó ingatlanokról, majd elintézte, hogy a férfinak sikerüljön megszereznie a kinézett ingatlant. Az ügyletről a papírokat Barts J. Balázs írta alá, aki a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az ingatlan A videón bemutatott ingatlan egy több mint 7400 négyzetméteres telek a Nagytétényi úton, ami a földhivatali nyilvántartás szerint tavaly október végén került a Fővárostól az új tulajdonosához, a Grébics Ingatlan Zrt. -hez, amely a korábbi Synergonból és az újraalakuló GANZ-ból ismert Szabó Gergely érdekeltsége. Ha a felvételen hallható beszélgetés valódi, akkor az nemcsak azt bizonyíthatja, hogy Berki Zsolt összeköttetéseivel üzérkedve pénzért intézte a fővárosi ingatlannal kapcsolatos nyertes pályázat lebonyolítását, hanem arra is választ ad, hogy – a főpolgármester heves tiltakozása ellenére – mégis van valós üzleti kapcsolat a Northern Rock Kft.
Karácsony kijelentése kapcsán a Magyar Nemzet megkereste a Főpolgármesteri Hivatalt, azt szerették volna megtudni: "Mennyi jutalmat kapott Barts Balázs, a vagyonkezelő vezetője? Így fizetik-e ki a jutalékát, amit az Anonymous által a sajtóhoz eljuttatott hangfelvételeken hallunk? Nem tartják-e ellentmondásosnak, hogy egy olyan ember kapjon jutalmat az év végén, aki fegyelmit kapott? " A hivatal másnap, szerda reggel röviden annyit közölt: Barts J. Balázs 2021-ben nem kapott jutalmat. Az ellentétes fővárosi kommüniké teljes fejetlenségre utal a városháza berkein belül, ugyanis a jutalmak kifizetését a főpolgármester engedélyezi és írja alá, ezért Karácsony Gergelynek tudnia kell azt, hogy a vagyonkezelő vezetője kapott-e év végi bónuszt vagy sem. Az egymásnak ellentmondó hivatalos nyilatkozatokkal újabb hazugságspirálba került Karácsony Gergely és a Főpolgármesteri Hivatal. A hivatal rendre titkolózik a számukra kényelmetlen kérdésekben, a lap január első napjaiban közérdekű adatigényléssel fordult hozzájuk, hogy megtudják, tavaly év végén milyen összegben osztottak ki jutalmat a fővárosban.
Mindezekre figyelemmel a főpolgármester – az igazgatóság elnökének javaslatát elfogadva – adott írásbeli fegyelmit Barts J. Balázsnak, egyúttal megtiltva, hogy a jövőben a Városháza ingatlanának közép- és hosszú távú hasznosítása koncepciójáról külső személyekkel hivatali minőségében beszéljen. * * * Ingatlanvásárláson gondolkodik? A teljes futamidő alatt több millió forintot spórolhat egy 10 millió forintos, 20 éves futamidejű lakáshitelen, ha jól választ bankot. Hasonlítsa össze különböző pénzintézetek fix és változó kamatozású ajánlatait a és a Bank360 közös hitelkalkulátorával!
Nem csak a BKK-vezér Vitézy Dávidot váltja le szerdán a fővárosi közgyűlés, mennie kell a főváros vagyonkezelő cége, a BFVK Zrt. vezetőjének is. Az új főnök a Fővárosi Vízművek egyik igazgatója lesz. Az Origo birtokába jutott előterjesztés szerint a 2010 óta a BFVK-t vezető Nagyunyomi-Sényi Gábor munkaviszonyát csütörtöki hatállyal szüntetnék meg; egyhavi végkielégítést kapna. A fővárosi vagyonkezelő cég élére a Vízművek ingatlangazdálkodási igazgatóját, Barts J. Balázst csábítanák át. Az angolul, németül és oroszul beszélő szakember építészmérnök és okleveles mérnök-közgazdász. A '80-as években építész volt, majd 1992-1999 között két cégnél is vezérigazgatói posztot töltött be. Ezután egy évig a Danubius Hotels vezérigazgató-helyetteseként dolgozott, ezután 2000-ben került a Molhoz, ahol hét évig az állami olajtársaság létesítményigazgatói, majd újabb két évig eszköz- és szolgáltatásgazdálkodási igazgatója volt. Barts J. Balázs ezután három évig a Magyar Nemzeti Banknál a működési szolgáltatások vezetőjeként dolgozott, ahonnét 2013-ban került a Fővárosi Vízművekhez – az önkormányzati cégnél jelenleg ingatlangazdálkodási igazgató.
A pályázatot a vagyonkezelő a saját honlapján, illetve a legnagyobb ingatlanhirdetési portálokon, jellemzően 60 vagy 90 napra teszi közzé. Amennyiben több érvényes pályázat is érkezik egy meghirdetett ingatlanra, anonim elektronikus licitre kerül sor. Az ingatlan értékesítéséről – értékhatártól függően – a Fővárosi Közgyűlés vagy feladatkörrel rendelkező bizottsága nyilvános ülésen hoz döntést. A Budapest XXII. alatt felvett, Nagytétényi út 347-351. alatt található ingatlan értékesítésére is ilyen transzparens eljárásban került sor. A Fővárosi Közgyűlés 2019. március 27-én, még az előző önkormányzati ciklusban döntött arról, hogy az ingatlant értékesítésre kijelöli. Az erről szóló közgyűlési előterjesztés elérhető itt: Az előterjesztés II. 4. mellékletét képezi az ingatlanértékesítési terv, így már 2019 márciusa óta nyilvánosan elérhető információ volt, hogy a kérdéses ingatlant a Fővárosi Önkormányzat értékesíteni kívánja. Az ingatlan a 2020. évi tervbe is értékesítendő ingatlanként került be.
Mégpedig azért, mert ha valaki kiszagol egy üzletet vagy egy dealt közülük, akkor be akar ékelődni a folyamatba, hogy a maga jutalékát megszerezze. Bajnai ehhez hozzáteszi, hogy sok cápa kering a tóban. Beszélgetőpartnere leszögezi: nem akar hatfelé " beszélgetni ", ez egy óvatos jelzés lehet arra, hogy nem akar hatfelé fizetni a Városháza körül formálódó ügyletben. Majd megállapodnak abban, hogy ezt Tordai Csabának, Karácsony jogi bizalmasának kellene intéznie, hogy ne így legyen. Anonymus videóján a fővárosi korrupciós szisztéma Anonymus új videójában ismerteti Gansperger Gyula a fővárosi korrupciós láncolat szereplőit és az ingatlanüzletek köré szőtt "jutalékos" mechanizmust. Elmondja, kik frontolnak vezető városházi politikusokat, beszél a jutalékos (visszaosztásos) rendszerről, Karácsony helyetteséről, Kiss Ambrusról és Bajnai Gordonról is. A volt kormányfő a Gansperger által megnevezett Kiss Ambrust és Tordai Csabát kérte Karácsony stábjába, de Gansperger elmondása szerint Tordai felé nem kell elszámolni anyagi értelemben, csak jogi dolgokkal van elfoglalva.
1/2017. (01. 13. ) sz. MÉK elnökségi határozat A MÉK Elnöksége 6 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett, az alábbi szakmai állásfoglalást hozza: A 482/2016. (XII. 28. rendelet módosította – többek között - a 191/ 2009. Korm. rendeletet, amely szerint 2017. I. 1-től hatályon kívül helyezte a 20. §-ával az eredeti rendelet 1. mellékletének II. pontját és kiegészítette a melléklet I. Kiterjesztették az egyszerű bejelentések körét az építkezéseknél. pontját – a 18. §-ával - az alábbiak szerint: "7. A kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg. " Átmeneti rendelkezést a felkészülésre a kamaráknak nem adott. ( Szabályzat alkotására a kamarák országos küldött gyűlése jogosult! ). Fentiek figyelembe vételével a MÉK elnöksége úgy dönt, hogy a vonatkozó szabályzat elkészültéig szakmai állásfoglalásával felhívja tagjainak, a jogalkotóknak és a jogszabályok megtartását ellenőrzőknek a figyelmét, hogy a szabályzat küldöttgyűlés általi jóváhagyásáig a 191/2009.
(A hivatkozott 6/D. § szerint: "6/D. § A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania. Magyar Közlöny Online. A szerződésnek fenn kell állnia a) tervező esetében legalább az elektronikus építési főnapló megnyitását követő 2 évig, b) fővállalkozó kivitelező esetében legalább a lakóépület teljes műszaki átadás-átvételének lezárásáig. ") A rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba. Az Étv. módosítás, valamint a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével kapcsolatos ndelet szövege az alábbi linken érhető el.
A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. rendelet kiegészül 6/A-6/E szakaszokkal. E szakaszok szerint az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló építész vagy más szakági tervező az általa vállalt tervezési és tervezői művezetési tevékenység, a fővállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, illetve azt meghatározott ideig fenntartani. A felelősségbiztosítással a tervezőnek legkésőbb a tervezési szerződés megkötésekor, a fővállalkozó kivitelezőnek legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkeznie kell. A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a biztosított tevékenység körében felmerülő dologi és személyben történő károkozás esetére is. A tervezői felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt a tervező és alvállalkozója által a tervezési tevékenységgel, a tervező, vagy az általa bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott másik tervező által végzett tervezői művezetéssel okozott károkra.
Fontos kiemelni, hogy a fent hivatkozott 6/C § (1) bekezdés b) pontja a rendelet módosításának okán az alábbi szöveggel hatályosul: "b. a fővállalkozó kivitelező esetében". A rendelet nem tartalmazza tehát a teljes körű felelősségbiztosítás-kötési kötelezettséget a "fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által az építőipari kivitelezési tevékenységgel érintett lakóépület hibás építési tevékenységével okozott dologi károkra" vonatkozóan. A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania. A szerződésnek fenn kell állnia, tervező esetében legalább az elektronikus építési főnapló megnyitását követő 2 évig, fővállalkozó kivitelező esetében legalább a lakóépület teljes műszaki átadás-átvételének lezárásáig. A rendelet, "egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról" szóló 482/2016 (XII. )