A népi öltözködés jellegzetes darabjai a juhbőrből készült subák, ködmönök, bundák és mellesek. Rátétes vagy hímzett ornamenseik a népi díszítőművészet nemes ízléséről és változásiról egyaránt hírt adnak Maga a szűcsművészet a népművészet rangos mesterségei közé tartozik: a bőr kikészítése, szabása és díszítése ugyanis nagy ügyességet és szakértelmet kíván. A népviseletes babák tengerentúli bemutatkozása | Felvidék.ma. Kresz Mária könyvében szűcsművészet múltjával éppúgy megismerteti az olvasót, mint a bőrruhákra kerülő gazdag díszítmények változatos típusaival. A szűcsmunkát tájegységek szerint mutatja be, elemezve az erdélyi, alföldi, felföldi, dunántúli szűcsmunkák egyéni karakterét és kiemelkedő remekeit, a budapesti Néprajzi Múzeum tulajdonában lévő tárgyak alapján. Összefoglalásában igen figyelemreméltó hipotézist vet fel. Mivel a honfoglalás kori tarsolyok eredetileg bőrből készültek, feltételezhető, hogy díszítésük visszavezethető a bőrmunkára, a népi szűcsmunka egyik fajtájában a népvándorlás kori ornamentika él tovább. A szöveget 35 fekete-fehér és 16 színes képtábla, valamint 32 szöveg közötti rajz illusztrálja.
A két legkiemelkedőbb ünnep a karácsony és a húsvét. Az előbbi azért is, mert ekkor jártak teljes téli pompában, az utóbbi pedig azért, mert ekkor vették fel először a nyári ruhákat. Az ünnep első napján sötét színekben jártak, a második napon pedig világosban. Az ünnep délelőttjének nagyobb jelentősége volt, mint a délutánjának, táncba egyszerű mosható ruhákban jártak. Az öltözködést befolyásoló kiemelkedő alkalom volt a lakodalom, a haláleset és az azt követő gyász. A lakodalomban a menyasszony és vőlegény egyaránt bemutatta legpompásabb öltözékét. Maga a viselet nemkülönbözött a nagyünneplőtől. Világhíres magyar népviseletek, melyekre mindenki büszke lehet!. Nem egy faluban még az I. világháború körül is feketében esküdtek a menyasszonyok. Az ünnepi alkalmat a fejdísz és a bokréták jelezték. A 19. században a felföldi és dél-dunántúli lakosságnál használták az esküvői mentét: ez egy kék posztó borítású prémes kabát, melyet panyókára vetve viselt a menyasszony. A matyó legények viszont külön esküvői szűrt viseltek. Országos szokás volt, hogy a menyasszonytánc alkalmával a menyasszony többször átöltözzön.
A széles, világos szoknya általában piros, kék, vagy zöld színű volt. A XX. század végére a nők egyre kevesebb alsószoknyát kezdtek hordani. A szoknyát mindig egy kötény fedte, amit gyakran virágminta díszített, és aminek fehér csipkés szegélyei voltak. A női ingeket gazdag díszek borították, amik először fekete vagy sötétkék hímzésben, majd az 1930-as évek után piros, halványlila, zöld, kék és sárga minták formájában jelent meg. A hagyományos magyar női ingek és blúzok csak a derékig értek, amit sok szláv népviseletben is megfigyelhetünk. Az alföldi nők általában fekete vagy sötétszínű mellényeket hordtak külső ruházat gyanánt. Nyáron inkább széles, díszített köpenyeket öltöttek magukra. Télen főként rövid báránybőr kabátokat ("kis bundákat") viseltek, vagy a férfiakéhoz hasonló hosszabb darabokat. Magyar népviseletek tájegységenként. A női külső öltözeteket szintén díszek borították, amit általában hímzéssel kertültek a ruhadarabokra, de nem voltak ritkák a szalagok és egyéb elemek sem. A nők télen csizmában, melegebb időben pedig cipőben jártak.
faliújság a nyelvművelés és a nyelvtudomány jeles alakjairól idézetek a magyar nyelvről térképek a tájnyelvekről népviseletek tájegységenként Nem csak a szemnek A látnivalókon kívül arra is érdemes odafigyelni, hogy a diákok személyes élményeket is szerezzenek, azaz valódi, aktív résztvevői legyenek a napnak. Ehhez leginkább nagy papírokra, filctollakra és némi kreativitásra van szükség. Az anyanyelvi juniális on nagy népszerűségnek örvendtek a látogatók körében a falakra kihelyezett nyelvi rejtvények. Más "interaktív falakat" is létrehozhatunk, nyithatunk gyűjteményt a különleges szavaknak és kifejezéseknek (például "Nyelvünk virágai" címmel), de sikeres lehet a közös vers- vagy meseíró fal is, ahol bárki hozzátehet egy sort a készülő műhöz. Egy-egy ilyen érdekes és feltűnő, játékos feladattal jó eséllyel sok diákot meg lehet mozgatni. nyelvi rejtvények a falakon közös vers- vagy meseírás szólánc megalkotása tájszavak összegyűjtése Versengés és játék Sok iskolában rendeznek a magyar nyelv napja körül anyanyelvi versenyeket, ekkor tartják például a nagy országos versenyek ( Szép magyar beszéd verseny, Édes anyanyelvünk verseny, helyesírási versenyek) iskolai fordulóit.
Külképviseletek Magyarországon: Horvátország Budapesti Nagykövetsége Cím: 1063 Budapest, Munkácsy Mihály u. 15. Előhívó: 06-1 Telefon: 354-1315 269 5657 Fax: 354-1319 354 1320 E-mail: zOSVybHY4jMmAdnJoYnBAbXZlcC5ocg== Honlap: Horvátország Pécsi Főkonzulátusa Cím: 7624 Pécs, Ifjúság útja 11. Előhívó: 06-72 Telefon: 210-840 210-498 210-509 210-556 Fax: 210-575 E-mail: ozILkNGRN4jVZNcGVjc0BtdmVwLmhy Horvátország tiszteletbeli konzulja Nagykanizsán Tiszteletbeli konzul: Dr. Koósz Attila Cím: 8800 Nagykanizsa Rozgonyi u. 1. Tel/fax: +36 93 314 171 E-mail: QORFO8NENxjEY4a29uenVsYXQubmtAZ21haWwuY29t
A horvát vámtörvény szerint a gépkocsivezető felel a vámzár állapotáért, a sértetlenségéért, a kísérő okmányok tartalmáért, a rakomány mennyiségéért és az áru vámkezeléséért. A vámszabálysértésért 10, 000-től 1, 5 millió kunáig terjedő büntetést szabhatnak ki. A vámhivatalok csak munkanapokon tartanak nyitva (9. 00-tól 16. 00-ig) a vámudvar pedig csak 13. 00-ig vámkezel, így a gépkocsivezetőknek többnapos várakozással kell számolniuk. A külföldi állampolgárok külön formális eljárás nélkül bevihetnek különböző személyes tárgyakat, beleértve a speciális és sportfelszereléseket, amelyekre szükségük van a Horvátországban való tartózkodásuk során, pihenés, szórakozás, egészségmegőrzés, stb. céljából. Kulturális javak (ritka gyűjtemények, archeológiai leletek, képek, szobrok, régi könyvek, stb. ) csak a kulturális örökség védelmét ellátó és ebben illetékes hatóság engedélye alapján vihetők be az országba, illetve ki az országból. A horvát vámigazgatóság hivatalos honlapján szereplő gyógyszerek és kábítószerek Horvátországba történő behozatalával kapcsolatban a következőket kell tudni: Gyógyszerek utasforgalomban történő behozatalakor, amennyiben olyan kész gyógyszerkészítmények kerülnek bevitelre, amelyek más államokban forgalomba helyezhetők, a Horvát Köztársaságban viszont nem, természetes személyek saját szükségletre ezeket a gyógyszereket recept alapján hozhatják be legfeljebb egy hónapi adagban.
2009. május 21-én hatályba lépett a horvát Mezőgazdasági, Halászati és Vidékfejlesztési Minisztérium "Állati eredetű termékeket tartalmazó személyes küldemények behozatala feltételeiről szóló Szabályzata". A Szabályzat értelmében az Európai Unió tagállamainak állampolgárai Horvátországba szabadon hozhatnak be az Európai Unió tagállamainak területén gyártott, vagy onnan származó (pl. számlával igazolható) húst, hústermékeket és tej, tejtermékeket, személyenként legfeljebb 10 kg mennyiségben. Csecsemők részére tejpor, bébiétel és más külön szükségleteket kielégítő étel abban az esetben hozható be, ha azokat felbontás előtt nem szükséges hűtőben tárolni, illetve azok csomagolása sértetlen. Továbbá, friss, szárított, főtt, pácolt vagy füstölt hal, rák, homár abban az esetben hozható be, ha a friss hal hasürege el lett távolítva, és a halászati termékek mennyisége személyenként a 20 kilogrammot nem haladja meg. A mennyiség a Feröer-szigetekről vagy Izlandról származó halászati termékekre nem vonatkozik.
Külképviseletek:
Külföldi utasforgalomban, természetes személyek által kábítószer anyagok behozatala vagy kivitele tiltott. Kivételt képez azon kábítószereket tartalmazó gyógyszer birtoklása, amelyet a Horvát Köztársaság vámterületére bevinni, vagy onnan kivinni kizárólag a személyes szükségletre szükséges mennyiségben, legfeljebb 5 napra és orvosi dokumentáció mellett lehet, amelyből látható az adott gyógyszer beszedésének szükségessége. Amennyiben függőségi betegségek szubsztitúciós terápiáján lévő, illetve rosszindulatú betegségek kezelése alatt álló személyekről van szó, a gyógyszer legfeljebb 15 napra elegendő mennyiségű lehet. A vámhatár átlépésekor azok a természetes személyek, akiknek kábítószer anyagokat tartalmazó gyógyszer van birtokukban, kötelesek azt az orvosi dokumentáció bemutatása mellett a határ vámhivatalnál bejelenteni. A kábítószer anyagot tartalmazó gyógyszer megengedettnél nagyobb mennyiségben történő, vagy a megfelelő orvosi dokumentáció nélküli birtoklása, illetve annak be nem jelentése szabálysértést jelent, és a vonatkozó gyógyszer elkobzásra és külön őrzés alá kerül.
Annak ellenére, hogy a hús, hústermékek és tej, tejtermékek tekintetében a megengedett mennyiség meglehetősen nagy, bármilyen élelmiszert, italt, ajándéktárgyat személyenként összesen 1000 kuna (mintegy 35 ezer forint) értékben lehet vámmentesen bevinni. Tojás bevitele továbbra sem megengedett. A vámszabálysértések elkerülése érdekében, a fuvarozók minden esetben figyeljenek arra, hogy a teherszállításnál a vámzár ne legyen megsértve, a szállítmányt kísérő okmány minden esetben egyezzen a szállított áruval. A horvát törvények alapján (a vámhatóságok a német vámtörvényt és vám gyakorlatot alkalmazzák) a vámszabálysértésért minden esetben a gépkocsivezető (és kizárólag) a gépkocsivezető a felelős. Ügyeljenek a gépkocsivezetők arra is, hogy a horvát vámhivatal nem veszi figyelembe a CMR (nemzetközi teherszállítási konvenció) által biztosított lehetőségeket, miszerint a teherszállító és a fuvarozó nem köteles jelen lenni és megszámolni a rakományt, illetve a gépkocsivezető joga a CMR 18. pontjába beírni megjegyzését, hogy nem vett részt a rakodásnál!