K és L az AB szakasz F-től különböző negyedelőpontjai. Ezek azok a pontok, melyek egyenlő távol vannak a végpontok valamelyikétől és a felezőponttól. Ha egy P pont KL szakaszon belül van, akkor megfelel a feladat feltételének. 59. A méterrúd piros és fehér 10 cm-es szakaszokból áll, melyek egymást váltják és az első szakasz piros színű. A rúd 32 cm-nél kettétört. Ha rámászik egy hangya, akkor a két rész közül melyiken lesz nagyobb az esélye, hogy piros színű szakaszon telepszik le? Újabb remek valószínűségszámítás feladatok | mateking. Mérgünkben a hosszabb szakaszt félbetörjük. Most a három rész közül melyiken találjuk legnagyobb valószínűséggel piros színű részen a hangyát? Rajzoljuk le a méterrudat: Az első rész 32cm hosszú és ebből 20 cm a piros szakasz hossza. Itt a hangya 20/32 = 62. 5%-os valószínűséggel lesz piros részen. A rúd másik fele 68cm-es, és ebből 30cm piros, így ezen a szakaszon csak 30/68=44% a piros részen tartózkodás valószínűsége. Tehát az első részen nagyobb a keresett valószínűség. A hosszabb szakaszon a törés a 66cm-nél lesz.
1 b. 1/3 c. 1 d. 1/n Tudjuk, hogy hasonló síkidomoknál a területek aránya megegyezik a hasonlóság arányának a négyzetével, ezért a kis háromszögek területei az eredeti háromszög területének a a. 1/4-ed b. 1/9-ed c. 1/16-od d. része. Innen a keresett valószínűségek: 66. 67. Egy 6 cm sugarú kör köré és bele is szabályos háromszöget írunk. Mekkora a valószínűsége annak, ha véletlenszerűen kiválasztunk az ábrán egy pontot, akkor az a külső háromszög és a kör közé; a kör és a belső háromszög közé; a belső háromszögbe esik? A kérdéses területek meghatározásánál az ábra jelöléseit használjuk. A kör középpontja az ABC háromszög súlypontja, ezért a CT=3r=18 cm. Az ATK háromszög egy szabályos háromszög fele, ezért AT=6. Az ABC háromszög területe: 108 cm 2 (187, 06cm 2) A kör területe: A külső háromszög és a kör közötti terület: A belső háromszög területe: A kör és a belső háromszög közötti terület: Annak a valószínűsége, hogy a kiválasztott pont a belső háromszögbe esik: \(\displaystyle P_{EFG}={T_{EFG}\over T_{ABC}}={46, 77\over187, 06}=25\%\) 68.
Csatár Katalin - Harró Ágota - Hegyi Györgyné - Lövey Éva - Morvai Éva - Széplaki Györgyné - Ratkó Éva: 6. rész 1. rész 2. rész 3 rész 4. rész 5. rész 7. rész A valószínűség geometriai kiszámítási módja A valószínűség-számítási feladatok egy részében az elemi eseményeket egy geometriai alakzat pontjaihoz rendeljük hozzá, és feltételezzük, hogy egy eseményhez tartozó ponthalmaz mértéke (hossza, területe, térfogata) arányos az esemény valószínűségével. Most erre mutatunk néhány feladatot. 57. Pistike életében először mászott föl testnevelés órán a 4, 2m magas mászórúdra. Mennyi annak a valószínűsége, hogy az utolsó 1 méteren ment a kezébe a szálka? Megoldás: A 4, 2m magas mászórudat először 1, 6m magasan fogta meg, ezért csak a maradék 4, 2m-1, 6m=2, 6m-es rúddarabbal foglalkozunk. Megjegyzés: A feladat nem volt pontosan megfogalmazva: az 1, 6 métert önkényesen választottuk. 58. Egy intervallum belsejében véletlenszerűen kiválasztok egy P pontot. Mennyi a valószínűsége annak, hogy a P pont közelebb van a felezőponthoz, mint bármelyik végponthoz?
Semjén dolgozata azonban nyomokban sem tartalmaz önálló kutatásokat és új tudományos eredményt, másrészt forrásul használt munkák (amelyekből a politikus jelöletlenül vett át nagy terjedelmű idézeteket) nagyrészt az ismeretterjesztő irodalom kategóriájába tartoznak - mutat rá a Népszabadság.
Semjén 1997-ben doktorijának átminősítésével szerzett PhD tudományos fokozatot. A Népszabadság utal saját, december 22-én megjelent cikkére, amely szerint Semjén Zsolt az átminősítési irányelvek szerint nem kaphatott volna PhD-t, mivel az átminősítés idején nem tudott felmutatni érdemi tudományos munkásságot és publikációkat, továbbá megfelelően dokumentált nyelvtudást, holott a PPKE doktori szabályzata mindezeket előírja. Örülnek a tavirózsák – Nem lesz gokart-, és ralikrosszpálya Szadán – Egyszer már láttam autót. © Túry Gergely A napilap szerint az egyetem hittudományi doktori szabályzata ellentmond a rektor azon állításának, hogy "nem kérhetők számon a katolikus teológia tudományának művelésén sem a humán-, sem a reáltudományok területén alkalmazott kritériumok, hiszen a szabályzat a tudományos publikációk bemutatását és értékelését felvételi követelményként említi. Ráadásul - írják - amennyiben Semjén nem hittudományi, hanem vallástudományi (bölcsész) PhD-fokozatot kapott, akkor a minősítésénél a teológiai tudományok művelésére vonatkozó speciális előírások kevéssé lehettek mérvadók.