Piros és lila folt a kezén mi ez, Purpura: lila bevérzések a bőrön Figyelem: komoly betegségre is utalhatnak az ilyen foltok a bőrön Lilla foltok a bőrön - Egészségtüköfinezza. Mi lehet az oka? Életerő Stúdió Vörös-lila foltok a bőrön, Főoldal » Betegségek » Vérképzőrendszer » Véralvadási zavarok, alvadásgátlók, vérzékenység » Kék-zöld foltok — a korral járnak? Ha gyakran alakul ki véraláfutás a lábunkon, karunkon, fontos kideríteni az okokat, és előfordulhat, hogy fel kell keresni az orvost. Foltok a bőrön: milyen betegséget jeleznek? - EgészségKalauz A kor előrehaladtával egyre gyakoribbak lesznek a rejtélyes véraláfutások. Ezek általában veszélytelenek, és mindenféle kezelés nélkül elmúlnak, de néha betegség jele lehet. Ezeket a foltokat rendszerint ekcémánakilletve egyéb bőrbetegségnek tudják be. Ám ha kiderül, mégsem bőrgyógyászati a probléma, úgy érdemes ellenőriztetni a vérlemezke számot. A témáról vörös- lila foltok a bőrön dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosnőjét kérdeztük.
Kék-zöld foltok a bőrön — Ezekről piros és lila folt a kezén mi ez Hétköznapi balesetek után ez normális, ugyanakkor előfordulhat, hogy úgy jelentkeznek a tünetek, hogy nem is sejtjük a kiváltó okot. Ilyen estekben, illetve a tünetek rendszeres visszatérése esetén érdemes elgondolkodnunk, hogy egy alternatív probléma vagy betegség áll a háttérben. AZT ESSZÜK, AMI A TALÁLT BLOKKON VAN! VILLÁSKULCS?? A nyári forróságban gyakran tölt az ember hosszabb időt erős napsütésben, ez pedig hatással van a testünkre. Ha sokat napozunk, ráadásul nem védekezünk megfelelően a napsugarak ellen, az meggyengítheti az ereink falát, ilyenkor pedig sokkal gyakrabban és könnyebben alakulnak ki a bőrön kékeszöld vagy barna foltok. Emiatt is nagyon fontos, hogy erős napsugárzás esetén ne tegyük ki magunkat direkt napfénynek, illetve mindig használjuk napvédő szereket. Az erek ezen felül a kor előrehaladtával egyre sérülékenyebbé válnak. A testünk kollagént és elasztint veszít, emiatt már a kisebb ütések, nyomások is könnyebben hagynak nyomot a testünkön.
). A fehérvérűségben szenvedő gyermek a rossz fehérvérsejt-funkció következtében hajlamosabb a fertőzésekre, mivel nem tud ellenük védekezni. Alkalmanként szembetűnő lehet a nyaki nyirokcsomók, máj, lép (has) megnagyobbodása is. Gyakran kezdődik a betegség lábfájdalommal. A fenti tünetek azonban lehetnek csupán az egyoldalú, vasszegény táplálkozás, vírusfertőzés, serdülőkori gyors csontnövekedés következményei is. Ezért mindenki megnyugtatására forduljunk orvoshoz, mert egy vérkép eldöntheti, hogy szükségese a további kivizsgálás vagy csak átmeneti panaszokról van szó. A kezelés és szövődményei Mivel a kezelésnek a gyorsan osztódó fehérvérsejteket kell elpusztítania, amíg nincs szelektív gyógyszer, sok más sejt is áldozatául esik a terápiának. Ilyenek a hajhagymák (ezért veszítik el a hajukat a citosztatikus kezelésben részesülők), a bélnyálkahártya sejtjei (hasmenés jelentkezhet, romlik a tápanyagok felszívódása), a többi vérsejt (vörösvértestek – vérszegénység; vérlemezkék – apróbb bevérzések; fehérvérsejtek – fokozódik a fertőzésekre való hajlam).
A transzplantáció előtt a leukémiás betegnek gyakorlatilag az összes vérsejtjét elpusztítják, hogy beteg sejt ne maradhasson a szervezetében, s az idegen csontvelőt befecskendezik a keringésébe. Sajnos előfordul, hogy ilyenkor a csontvelői sejtek megtámadják a szervezetet, mert idegenként ismerik fel a beteg sejtjeit, ami akár a páciens halálát is okozhatja. Csontvelő-transzplantációt csak különlegesen steril körülmények között lehet elvégezni. Ne rontsuk az esélyt! Ha a diagnózist mihamarabb sikerül felállítani, és az erélyes kezelés azonnal elkezdődik, a leukémiás betegnek egyre jobb esélye van a túlélésre. A kezelés végeztével a mellékhatások megszűnnek, a haj ismét kinő. A tapasztalat szerint azok, akik természetgyógyászhoz fordulnak, sajnos mind rontják a gyógyulási esélyüket! Esetleg kiegészítő szerepe lehet a fehérvérűség kezelésében a természetgyógyászok által ajánlott "immunerősítőknek", de az alapvető kezelést szakképzett onkológus-hematológus végezze! A betegnek, szüleinek, hozzátartozóinak nagy lelki megrázkódtatást jelent a betegség felismerése, hosszadalmas gyógyítási folyamata, ezért sokszor pszichés támogatást is igényelnek.
Tóth Árpád (Körúti hajnal) Szimbolizmus (jelkép, szimbólum) A szimbolisták az élet mélységét összefüggései jelképek segítségével kívánják felszínre hozni, feltárni. Azt gondolván, hogy a racionális kifejezésekkel nem érthetők el, a lélek mélyének titkait, azokat csak érzelemre ható szimbólumokkal lehet érzékelteni. A szimbolista költészetet Franciaországból indul ki, az első alakja Boudeloire (Bodler), Verlaine (verlen), Bimbaid (rembó) aképviselői. Ők hatottak Ady Endrére. A nyugat, mint folyóirat program és szellemi közeg bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
A Nyugat mindvégig az alkotói szabadság elvét érvényesítette, és ez a két szempont a magyar irodalom fejlődésének adott szakaszában egyet jelentett a polgári átalakulás, a haladás, a szociális reformok programjának vállalásával is. A Nyugat rendkívül széles és változatos szellemi mezőnyt képviselt. A magyar irodalomban ismét a líra került előtérbe, a példakép a francia szimbolizmus, mellette helyet kapnak a szecessziós, impresszionista és naturalista törekvések is. A folyóirat folyamatosan megjelent a világháború éveiben, túlélte a háborút követő zűrzavarokat, az egymásnak ellentmondó politikai rendszereket. Osvát 1929-ben bekövetkezett halála után Babits Mihály határozza meg a Nyugat szellemét, arculatát, irányvonalát. 1929-1933-ig Móricz Zsigmonddal együtt szerkesztette a lapot, 1933-tól pedig Gellért Oszkár volt a segítségére. Babits halála a Nyugat halálát is jelentette, de csak részben, mert az Illyés Gyula által szerkesztett Magyar Csillag külsőleg változatlan formában, a Mikes-emblémát is megőrizve a nagy előd folytatásának tekinthető.
Folyton új, fiatal írókat szervezett a Nyugat köré, ám ezzel kihívta a mecénás, Hatvany haragját. Hatvany a régi, már befutott írógárdával szerette volna továbbvinni a lapot. Osvát ezt mereven elutasította. A vita párbajjal végződött. A Nyugat első nemzedékének írói közül Ady kivételével a legtöbben – így Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Karinthy és Móricz is – Osvát mellé álltak. A második nemzedék írói, például Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Márai Sándor és Tamási Áron, továbbvitték a folyóirat szellemiségét és színvonalát. A szerkesztést Osvát halála után, 1929-ben Babits vette át. Ekkor jelentkezett a Nyugat harmadik nemzedéke, köztük Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Ottlik Géza és Szerb Antal. 1941-ben Babits halálával a Nyugat megszűnt, de Illyés Gyula még ugyanabban az évben újraindította Magyar Csillag néven. A folyóiratnak csak a címe változott meg, a címlapja és a szellemisége ugyanaz maradt. Ezt a szellemiséget szüntette meg Magyarország német megszállása. A Magyar Csillag, a Nyugat méltó utóda 1944-ben jelent meg utoljára.
Gyávább voltam és még ma is jobban szeretem az életet egy-két negyedóráig valaminek látni, mintsem elengedjem magam a mámor turista-kötele nélkül a meredélyen. " (Ady Endre: A magyar Pimodán) Célja, amely címadásában is megjelent, a magyar irodalom nyugati szintre emelése volt, legfőbb szempontjának az irodalmi értéket tekintette, szellemiségében a politikai, kulturális progressziót támogatta. A 19. század végének új stílusirányzatait és a nyugati irodalom legfrissebb törekvéseit egyaránt segítette az érvényesülésben. Ignotus és Osvát tehetségfelismerő képességének és következetességének köszönhetően a régiek mellett számos fiatal szerző kapott publikálási lehetőséget. Az első nemzedékhez Ady, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Karinthy, Kaffka Margit, Móricz, Csáth Géza tartozott, a húszas években lépett fel a második nemzedék, Szabó Lőrinc, Németh László, Tamási Áron, Gelléri Andor Endre, a harmadik nemzedékhez tartozott Radnóti, Weöres, Vas István. Kritikusok és esszéisták új csoportja is innen indult, Bölöni, Schöpflin Aladár, Gyergyai, Szerb Antal, Cs.
BEVEZETŐ ALKOTÓK GALÉRIÁK............ fotók............ címlapok............ kéziratok............ első kiadások............ egyéb HANGANYAGOK............ szerzők hangjai............ mondott vers............ zenés vers SZAKIRODALOM............ a Nyugatról............ monográfiák............ tanulmányok............ kronológia NYUGAT 100 események............ PIM............ OSZK............ MTV............ egyéb ÚJDONSÁGOK
A költészet igazi birodalmának a szépséget tartották. Erős vágy élt bennük a teljes világkultúra iránt. Úgy gondolták, ki kell tágítani a poézis határait. 1903 és 1905 között tervezve a jövőt új irodalmat akartak teremteni. A magyar költészet történetében az új korszakot azonban nem ők nyitották meg. 1908. január 1-jén megindult a Nyugat, 1906-ban megjelent Ady Endre kötete, az Új versek. Az 1908 és 1941 között kiadott folyóirat szerkesztőségében azok léptek fel, akik már évek óta a magyar irodalom megújítását kívánták. Főszerkesztőként Ignotus (Veigelsberg Hugó; 1869-1949), a Kiss József-féle irodalmi hetilap, A Hét (1890-1924) munkatársa jegyezte a Nyugat ot. A lap valódi irányítója – haláláig – a korábbi Magyar Géniusz, majd a Figyelő szervezője, Osvát Ernő (1876-1929) lett. A másik szerkesztő, az esszéista és kritikus Fenyő Miksa (1879-1972), a Gyáriparosok Országos Egyesületének titkára, a pénzügyi háttérről gondoskodott. Hatvany Lajos (1880-1961), író és kritikus, az egyik leggazdagabb iparbáró fia, anyagi felelősséget vállalt a Nyugat ért.
A lap eleinte pár száz példányban jelent meg, jelentős anyagi támogatást Hatvany Lajostól kapott. "Mondom: Csokonai Vitéz Mihály unokájának érzem és tudom magam: veszettül európaiatlan magyarnak, aki kacagtató fanatizmussal és komolysággal él-hal Európáért. Csokonaiban, Csokonai egy-egy versében babonásan megérzem azokat a szavakat, amelyek csak dőzsölés után pattanhattak ki egy lázas és meggyötört idegrendszer pörölymunkájából. Óh, ez nagy és titkos tudományom nekem: szavakon, agyakon, szellemességeken, régi embereken és írásokon is megérezni és megismerni a hajnali, elillant ital-mámort. Embereket, írókat, magyarokat, nemrég meghaltakat s ma is élőket ismerek, akiket talán később, ha folytatom ez írást, meg is nevezek s akik valamennyien érdekes, bús rokon-példák. A németek hírhedt alkoholisták s Hartlebennél különb Hartleben is ért már náluk hartlebeni sorsot, de a művész-temperamentumok alkoholizmusa nálunk a legkiabálóbb és legtipikusabb. A magyar fajtában öntudatlanul és rettenetesen él egy átok sejtése, azé a kielégülhetetlenségé, mely a féllelkek átka.