Az elkarikírozott csúzlis fiú figurája a Csúzli címet kapta. Ez a szobor lesz a későbbiekben a váci karikaturista kiállítások szimbóluma. Többféle téma és stílus figyelhető meg a Pannónia Ház gyűjteményében, mondta Matkovich Ilona. A felnőtteket talán a híres művészek portréinak karikatúrái, valamint a Vácról készült képek érdeklik majd, míg a gyerekeknek a jól ismert rajzfilmfigurák nyújthatnak élményt. Vác, Kecskéshegy utca, 72 m²-es eladó családi ház. Az egyik szobában éppen ezért rajzfilmeket is nézhetnek a kicsik és létrehoztunk egy foglalkoztató szobát is, amelyben majd játékos foglalkozásokat és akár múzeumpedagógiai előadásokat is megtekinthetnek az érdeklődők. A köszöntő végén Matkovich Ilona megköszönte a szervezők több hónapos megfeszített, alázatos munkáját, ami nélkül nem jöhetett volna létre ez a különleges közösségi tér. Sajdik Ferenc is szólt néhány szót a megjelentekhez. A maga sajátos humorával, egyszerűen és röviden mondta az alkotó, hogy ő azért rajzol, hogy ne kelljen beszélnie. Ha már humor, a program következő részében Janklovics Péter színész humorista következett, aki a kiállítást ünnepélyesen is megnyitotta.
Szécsényben is rengeteg pénzt tettek el annak a nyomdaipari céghálózatnak a tagjai, amelyek a momentumos Cseh Katalinék köré szerveződtek - írja a Magyar Nemzet. Az újabb botrányos ügyletre a lap egyik olvasója hívta fel a figyelmet. Az már korábban kiderült, hogy a Momentum európai parlamenti képviselőjének köréhez bőven jutott az uniós támogatásokból. Megnyitották a Sajdik Gyűjteményt | Váci Napló Online. Mint köztudott, a korábban általa vezetett Pannónia Nyomda Kft. és a társasággal azonos fióktelepeken, illetve székhelyeken működő további nyomdaipari cégek - szisztematikusan együttműködve - az elmúlt években összesen több mint 4, 8 milliárd forintnyi EU-s támogatással gazdagodtak. Az külön felháborító volt, hogy a Cseh Katalin által aláírt egyik pályázat szövege arra a budapesti olimpiai pályázatra hivatkozva kért támogatást, amelynek megfúrásában az EP-képviselőnek komoly szerepe volt. A cégcsoport tagjai elsősorban a Vác, Nádas utca és a Szirák, Jókai utca 41. – ez utóbbi egy családi ház – szám alatt folytatták tevékenységüket, legalábbis a pályázati anyagok és a cégiratok alapján.
Látnivalók a környéken Székesegyház Vác Magyarország első, klasszicizáló későbarokk ízlésű székesegyháza, tervezője a francia Isidor Canavale. Az építkezést 1761-ben kezdték el, 1772-ben szentelték fel a templomot, de a belső munkálatokat c... Hajótörténeti Gyűjtemény Magyarország legnagyobb hajókonstruktőre, hajótervező mérnöke, Szabadi Kálmán életmű kiállítása. XX. századi vitorlások, gőzösök, jachtok kicsinyített élethű másolatai keltik életre a tengeri, a balat... Diadalív Magyarország egyetlen Diadalíve. Mária Terézia látogatásának tiszteletére építtette Migazzi Kristóf 1764-ben. Március 15. Pannónia ház vacances. tér A Március 15. tér épületegyüttese, a város főtere, amely az észak-déli és a kelet-nyugati egykori főközlekedési útvonalak keresztezésénél alakult ki, nem véletlen tehát, hogy a kereskedelmi és a közig... Hegyes torony A tatárjárás után újjáépített középkori város egyetlen fennmaradt emléke a Duna-parton látható helyreállított torony és városfalrészlet, lakóépületbe foglalt, hengeres testű, kúpos tetővel fedett épít...
Inotay Gergely kettős beszéde a kultúra terén. A Vácról szóló turisztikai filmben igen megindítóan, mint a város büszkeségeiről beszélt ezekről a közben megszüntetett kiállításokról. Ne felejtsük, a közben baloldali képviselőjelöltségre is pályázó városi alpolgármester "felel" Vácon a kultúráért. Iványi Károlyné, aki a Művelődési Központ igazgatója volt éveken keresztül, jelenleg a Polgármesteri Kabinet főnöke, tőle azt kérdezzük, hogy tulajdonképpen mit is csinál itt a városban, szakmabeliként hogy engedi meg az ilyen szintű kultúrarombolást Vácon? Legfőképpen kíváncsian várjuk, hogy a Gádor Gyűjtemény lebontása és a többi méltatlanul eltüntetett kincs után vajon milyen hasonló színvonalú és értékű kiállítással pótolják az elveszett értékeket! Pannónia ház vacaciones. *** A VácOnline tavaly júliusban már megkongatta a vészharangot, szinte minden kiállítást, amiért aggódtunk, eltüntetett azóta a városházi kultúrpolitika: Folytatódik a kultúrarombolás Vácon – hamarosan akár fele annyi állandó kiállítás lehet Vácon Meg is kapta a kioktatást akkoriban a lap: Olvasói levél – Zomborka Márta a váci kiállítások megszűntéről
Ha valaki garden-partyra volt hivatalos, kerülni illett a feketét, inkább könnyű, virágmintás ruhát illett felvenni. Az igazi felhajtást a délutáni alkalmakkor egyedül a lóversenypálya lelátójára kellett, ott is csak évente egyszer, a Királydíjon engedélyezték. Itt mindent be lehetett vetni. Ha valaki estélyre volt hivatalos, először is megnézte, hogy a meghívón frakkban vagy szmokingban kérik-e a megjelenést. Ez nemcsak az uraknak volt segítség: a nők is kiolvashatták ebből, hogy megjelenésük a "kis feketében" vagy nagy estélyiben kívánatos. Színházba, operába is illett kiöltözni: színházba elég volt a kisestélyi, operába nagyestélyi. Ha bálba mentek, egyértelműen nagyestélyi kellett hozzá, amely csupaszon hagyja a vállat hogy az ékszerek érvényesülhessenek. Az esti alkalmakra is selyemcipőt és selyemtáskát írt elő az illem. Divattörténelem: ilyen volt az 1930-as évek divatja - MrSale Öltönyház. A korszak férfidivatja nem hozott nagy újdonságokat. Az ünnepi alkalmakkor most is szokás volt a frakk vagy a szmoking viselete, egészen magas rangú személyek, egészen fontos alkalmakkor a díszmagyart is viselték, a hétköznapokon azonban egyeduralkodó lett a szürke, barna vagy sötétkék jacket, vagyis a zakó, amely máig nem változott.
Fekete miniruha, erős smink és tűsarkú, te is úgy gondolod, hogy ezek a legjellemzőbb elemei a húszas éveknek? Segítek, a válasz hamis. A járvány előtti időszakban rengeteg olyan céges bulit, farsangot és halloweent tartottak, melynek témája az 1920-as évek voltak. A charleston életérzés évei, a hosszú cigaretták és a kifinomult divat azonban teljesen másképp festett, mint amire most gondolunk. Ezeknek a partiknak és jó pár filmek köszönhetően tévesen vélekedünk az akkori időszak trendjéről, és bátran kijelenthetjük, hogy az egyik legsztereotipizáltabb évtized. Mi tagadás, a húszas évek divatja rengeteg változást hozott, bár leginkább a nők életébe. Így változott meg 100 év alatt a szoknyák hossza | szmo.hu. A hölgyek egyenesen sokkolták a férfiakat, ebben az időszakban. A szoknyák fokozatosan rövidebbek lettek – de nem comb felett –, a smink egyre elterjedtebbé vált, a hosszú hajviseletet pedig felváltotta a bubi frizura. Azt azonban tudni kell, hogy a történelmi divat és a trendek nem egyik napról a másikra változtak. Az, hogy a nők egyik nap még fűzőt, a másik nap pedig miniruhát viseltek téves gondolat.
A női ruhákról elmaradt az uszály, visszafogottabb let t a dekoltázs, ugyanakkor merészebb, mélyebb a hátkivágás. A szoknya szűkebb és rövidebb, tehát praktikusabb lett, de a fodrok teljesen nem maradtak el: több soros fodorcsíkkal díszítették a szoknyát. Az öveket, vagy széles szalagokat még mindig természetellenesen magasan, a mellek alatt helyezték el. A női viseletben a mellény is hangsúlyos szerephez jutott ebben az időszakban: nyakát gallérszerűen kihajtották, hosszú, buggyos ujjal együtt tervezték meg a szabóságokban. Az 1820-as évek elejétől kezdve a ruhák derékvonala fokozatosan visszakerült a természetes helyére, ezzel azonban visszavonzott a mindennapi viseletbe egy természetellenes darabot: a fűzőt. A századforduló éveinek divatját a formák és az anyagok sokfélesége jellemezte. Divatosak voltak a színes és a kockás mintájú textilek. Kedvelt anyag volt a selyem, a taft, a brokát, a krepp és a muszlin. A ruhaujjakat eleinte tollpárnákkal tömték ki, később pedig drótvázzal merevítették, hogy igazán puffos legyen.
A temetőre épült újpesti Szellemtelep paranormális legendája Budapest negyedik kerületében, a Pozsonyi úton található az ország legnagyobb lakótelepe, amely hátborzongató szellemhistóriák nyomán kapta ragadványnevét. Újpest régen önálló iparváros volt, csak 1950-ben csatolták Budapesthez, mivel elkezdték fejleszteni a régi munkáskerületeket. A rekonstrukciós terv részét képezte az Újpest Városközpont is, amelyhez a húszas évek előtt épült, avítt lakóházakat lerombolták vagy felújították. Ekkortájt számolták fel a legtöbb peremkerületi temetőt is, konkrétan 87-ből 75 sírkertet szüntettek meg. Mivel a hamvasztást csak 1968-tól engedélyezték Magyarországon, a temetők hamar zsúfolásig megteltek, és sok probléma akadt a holttestek elhelyezésével. Többek között a régi magdolnavárosi sírkertet is felszámolták 1964-ben (utódja a Megyeri temető lett), és elkezdtek építeni a helyén egy lakótelepet két évvel később. 1972-re már készen is lett a Pozsonyi utcai lakótömb közel 17 ezer panellakása, amely hatalmas méretével kiérdemelte Budapest, sőt, egész Magyarország legnagyobb lakótelepe címet.