Egyszóval, együttesen kalauzolják végig a vendégeket a hatalmas erősségben, sorra magyarázva annak nevezetességeit. A tisztek nagy élvezettel gyönyörködtek a festői kilátásban, mely a vár ablakaiból eléjük tárult. Gesztessy így emlékezik: "… Megtekintvén a várnak minden részét, ott láttuk az egykori díszteremben a dicső Hunyadiak hollós címerét, és csodáltuk a műnek még akkor meglehetős épségben fennálló nagyszerűségét. Marosi Barna: „Petőfi egy igen boldog napot élt át” – Új Hét. " A várudvaron összegyűlt néhány tisztviselő és szakember az altábornagy kíséretéhez tartozó költőről vajmi keveset hallhatott, egy volt ő a többi tiszt közül – itt még csak százados, majd két hét múlva Temesvárnál, a freidorfi táborban lépteti elő őrnaggyá tábornoka. Petőfi mögött már a hadjáratnak hat csatája van. Vers őrzi azoknak a napoknak is az emlékét: "Négy nap dörgött az ágyú – Vízakna s Déva közt, – Ott minden talpalatnyi – Földet vér öntözött". Az utolsó csatatérről, a hetedikről tudunk a legtöbbet és mégis a legkevesebbet: Segesvárról. A várnézés végeztével a vendégeket meginvitálták a László-családhoz ebédre, az északnyugati szárnyba, a régi számtartó pitvar fölött, a Németek házába.
1929 szeptemberében rákot diagnosztizáltak nála, a végtelenül szerény, puritán orvos saját szenvedését is hatalmas lelkierővel, Isten akaratában megnyugodva viselte. Novemberben megoperálták, de nem tudták megmenteni, 1931. január 22-án meghalt. Holttestét az ausztriai Németújváron (Güssing) a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. "Életem egyik fő feladatának tűztem ki, hogy orvosi működésemmel a szenvedő emberiségnek szolgálatot tegyek, és ezáltal a jó Istennek tetsző dolgokat cselekedjem" – fogalmazott végrendeletében. A már életében szentként tisztelt Batthyány-Strattmann László boldoggá avatási eljárását 1944-ben a bécsi érsek és a szombathelyi püspök egyidejűleg indították el. A hosszabb időre megszakadt eljárás 1987-től folytatódott, s 2003. március 23-án Szent II. Boldog vagyok (dalszöveg és kotta) - Ez az a nap! Kottatár. János Pál pápa boldoggá avatta. Dr. Batthyány-Strattmann László sebész és szemorvos emléktáblája a Budai Ciszterci Szent Imre Plébániatemplom róla elnevezett kápolnájában Fotó: Nagy Zoltán / MTVA / Bizományosi Batthyány-Strattmann László emlékére 1992-ben díjat alapítottak, tiszteletére Körmenden emlékkápolnát, Szombathelyen templomot avattak.
Ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor az úgy nem is igazi nap. És az áldozás a nap legszebb pillanata! " Papja így ír róla: " A herceg számára az eukarisztia nem csupán áhítatgyakorlat volt, hanem Jézus tényleges jelenléte, akihez fordulhat, aki lát és hall, akit teljes boldogsággal imád. Pénzügyeit és minden családi problémát Szent József kegyelmébe ajánl. Így például a háborús évek nyomorúságában Szent József kis képére imát ír, majd szeretetteljesen "pénzügyminiszterré" nevezi ki. Boldog lászló napot képek. 60 évesen rákban betegszik meg. A bécsi Löw Szanatóriumban (ma magánklinika) töltött 14 szenvedéssel teli hónap azonban csak érettebbé teszi. Egy életrajzát író hölgy így fogalmaz: "Kórterme zarándokhellyé vált, ahonnan az emberek megrázkódtatva, könnyes szemmel, de megerősödött hittel távoznak. " Batthyány-Strattmann László 1931. január 22-én hal meg, szinte szentként. Halála előtt egy nappal családját arra kéri: "Vigyetek ki az erkélyre, hogy onnan kiálthassam a világba, milyen jó is az Isten! " Schioppa nuncius akkor ezt írja a Szentatyának: "Az emberek szentnek tartják a herceget, s higgye el Őszentsége, tényleg az. "
Megemlíteném még, mint turisztikai vonzerőt a barokk stílusban épült műemlék templomunkat, amelyet Grassalkovich Antalné grófnő építtetett 1779-től 1781-ig. Évente visszatérő kultúrális turisztikai rendezvényeket is tartunk. Ilyen például április 1-2-án az 1848-as Hatvani Csata emlékére megrendezett toborzó és csata imitáció, amely nem csak saját településünk lakóit mozgatja meg. A "Boldogi Búcsú" keretében délelőtt szabadtéri szentmisét tartanak a kápolnánál. Igen nagy látványosság, hiszen az emberek ilyenkor népviseletbe öltöznek, viselik a szép díszes ruhákat. Augusztus végén a "Paprikafesztivál" kerül megrendezésre. Bemutatásra kerülnek a boldogi termékek, a paprika és a káposzta. Szeptember végi rendezvényünk: Mihály Napi Vásár és Vigalom. Kérem amennyiben felkeltettük érdeklődését a településünk iránt, úgy személyesen is látogasson el hozzánk! Boldog Batthány-Strattmann László (január 22.) – Amerikai Magyar Múzeum. Szeretettel várjuk! Laczkó Roland Polgármester
"A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak" – írja a Wikipédia. "A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. " De vajon elfogadható-e még egyáltalán a nőnap? Vajon pc-e még? Belefér-e a politikai korrektség keretei közé egy ilyen ünnep? Nem kirekesztő? Végül is túl fehér eredetű, és túl cisz ünnep. Ki dönti el, hogy ki a nő? Mi lesz a transzokkal? "A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt. " Értjük. Szóval a nők egyenjogúsága. Vajon ünnepeljük-e azt március 8-án, hogy a haladó Nyugaton a nőket kiszorítják a sportban és a munka területén a nőnek hazudott nem nők? Hogy egy távfutó hiába tesz bele egy fél életet abba, hogy elérjen valamit, ha jön egy biológiailag férfi, és ugyanolyan eséllyel indulhat, mint egy valódi nő?
Nevét viseli a körmendi kastélyban lévő múzeum, a körmendi és a köpcsényi kórház, valamint több iskola, 2002-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott. Születésének 140. évfordulóján, Bécsben a ferencesek templomában mutatták be az életéről szóló, Pelikán című oratóriumot, a cím a Batthyány család önfeláldozást jelképező címerállatára utal. Boldog Batthyány-Strattmann László születésének 150. évfordulóján a Magyar Batthyány Alapítvány elnöke, Batthyány-Schmidt Margit, szűk családi körben helyezett el díszkoszorút s tartott megemlékezést a szegények orvosaként is emlegetett herceg Budavári emléktáblája előtt. Batthyány-Schmidt Margit kifejtette: "Szegények orvosaként szolgálta a magyar nemzetet, mely örök érvényű tette példaként áll mindannyiunk előtt ma is, születésének 150. évfordulóján. Cselekedetei a bizonyíték arra, hogy érdemes és szükségszerű a történelmi családoknak, így a Batthyány-aknak is, a társadalmi felelősségvállalás a tradinnováció keretein belül. " Borítókép: Dr. Batthyány-Strattmann László szobra (Lesenyei Márta, bronz, 1990) két alakos szobor, a felesége a másik alak.
1929-ben rákban megbetegedett. 14 hónapi súlyos szenvedés után 1931. január 22 -én meghalt. Holttestét Körmendre szállították, és a kastély kápolnájában felravatalozták. Egykori betegei és szegényei három napon át, hosszú sorokban vonultak el koporsója előtt, és hangosan zokogva búcsúztak a szentnek tartott "herceg orvos" úrtól. Holttestét Németújváron (ma Güssing) a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Halála után egyre nőtt a tisztelete, és sokan imádkoztak a közbenjárásáért. A 2003. március 23-án II. János Pál pápa boldoggá avatta a "ferences herceget". "Életem egyik főfeladatának tűztem ki, hogy orvosi működésemmel a szenvedő emberiségnek szolgálatot tegyek és ezáltal a jó Istennek tetsző dolgokat cselekedjem. Az Úr Isten kegyelméből évek hosszú során át napról-napra dolgoztam kórházamban, tehetségemhez képest segítve beteg embertársaimon. E munkám volt forrása számtalan kegyelemnek és azon sok lelki örömnek, amely a magam és családom minden tagjának lelkében uralkodott. Azért, mint életemben mindig, e helyen is mély hálát adok a Teremtőnek, hogy az orvosi pályára hívott.
Ezeken kívül a szervezet más részeire és szerveihez is eljuthatnak egyes bakteriális kórokozók, ahol vérmérgezést válthatnak ki, de akár az agyhártyát, a középfület és a szívet is megtámadhatják. Ennek következtében szívburokgyulladás is kialakulhat és vérrögök keletkezhetnek, de a csontvelő- és ízületi gyulladások is a szövődmények közé tartoznak. Amennyiben 6 vagy 8 hét múlva is látszódnak a tüdőgyulladás jelei a röntgenen, akkor krónikussá vált a betegség. Ez leginkább azoknál fordul elő, akik krónikus betegek vagy gyenge az immunrendszerük. Az egyik legveszélyesebb szövődménye a tüdőgyulladásnak az akut respirációs distressz szindróma, mely egy olyan életveszélyes állapot, aminek során nem jut elegendő oxigénhez a szervezet. Ennek következtében más szervek, illetve a keringés is károsodik. Az ARDS-ként is ismert betegséget a leggyakrabban tüdőgyulladás váltja ki, azonban a hányadék lenyelése, káros gázok belégzése, trauma és vérmérgezés is okozhatják. A tüdőszövetek gyulladása következtében egyre több folyadék gyülemlik fel a tüdőben, aminek hatására tovább romlik a gázcsere, így már nem jut elegendő oxigénhez a szervezet.
A tüdőgyulladás a tüdő szöveteinek gyulladása, amelyet fertőzés, keringési rendellenesség, irritáció, illetve sérülés okozhat. A tüdőgyulladás súlyossága az enyhétől az életet veszélyeztető állapotig változhat. A tüdőgyulladás kezdődhet hirtelen, ekkor nagyfokú el-esettség és magas láz alakul ki. Kezdődhet fokozatosan is fáradtsággal, hőemelkedéssel, köhögéssel, például valamilyen légúti fertőzés folytatásaként. Később fulladás, köhögés (ha előtte nem volt) alakul ki. A fertőzés sokszor megfázás után, de más, a szervezetet megterhelő betegség után is jelentkezhet. Antibiotikumokkal általában jól kezelhető a baktériumok okozta tüdőgyulladás. Az antibiotikummal szemben rezisztens törzsek azonban fokozódó problémát jelentenek (lásd Rezisztencia).