Na de ha egy átlagos sznob is lehülyézi azt, aki nem tartja nagy színésznek Louis de Funes-t, akkor meg mi értelme a tiltakozásnak? Louis de Funes-nek van egy bűne, amit sok baloldali esztétaszerűség mind a mai napig nem tud neki megbocsátani. Louis de Funes ugyanis konzervatív ember volt. És egy döntő pillanatban erről beszélt is, ami a baloldal uralta francia filmes világban elítélendőnek számított. Az 1981-es elnökválasztás két fordulója között, amikor a jobboldali elnök, Giscard d'Estaing és a trónkövetelő szocialista Mitterrand harcolt egymással, a nagy színész megszólalt. Giscard d'Estaing mellett. Louis de funes halála 2. Ezt még annak ellenére sem tudták sokan elfelejteni neki, hogy végül Mitterrand nyert és alakított – a francia történelemben először, de messze nem utoljára – a kommunistákkal szövetségben kormányt. A Louis de Funes-t szidó cikk utolsó mondatához térjünk csak vissza! Ugyanis az nyilván nem véletlen, hogyha egy szerintük nevetségesen rossz színészt kell mondani, aki végképp méltatlan arra, hogy a filmtudomány figyelembe vegye, az éppen Chuck Norris – egy közismerten jobboldali mozisztár.
Alighogy megérkezik új állomáshelyére, a bűn paradicsomába, nekilát a rendcsinálásnak. Egy esztendővel később, 1965-ben nagy dicsőség éri Lütyő csendőrőrsét: ők képviselhetik Franciaországot a zsaruk nemzetközi konferenciáján. Reszkess, Amerika, jön a zsandárcsapat! (Csendőrök New Yorkban). Louis de funes halála chocolate. Louis de Funes és Michel Galabru (Fot:ó RAS-archív) Az újabb kalandra már három évet kellett várni. Mindenki Lütyőjére az ezredes csinos özvegye veti ki a hálóját, remélve, hogy kis ösztönzéssel és összeköttetéssel tisztet farag belőle. És kit ne szédítene meg a díszes egyenruha? (Csendőr nősül) Két évre rá hősünk már a nyugdíjasok unalmas életét éli. Szerencsére feltűnnek a színen a régi bajtársak, és rögvest elhatározzák, újra aktivizálják magukat, és megmutatják az "újoncoknak", milyen az igaz csendőr. (Csendőr nyugdíjban) A csapat azután 1979-ben újra összeállt a móka kedvéért, ezúttal a földön kívüliekkel gyűlik meg a bajuk. (Csendőr és a földönkívüliek) Látogasson el a Tvr-hét Facebook-oldalára!
Végül mégiscsak sikerült kisebb szerepekkel felhívnia magára a színházlátogató közönség figyelmét, és az ötvenes években már egyre-másra kapta a mozis lehetőségeket. Az 1958-as Horgász a pácban első sikerfilmje volt. Ettől kezdve aztán sikert sikerre halmozott: a közönség imádta a csendőrös vígjátékokban. A Fantomas ban pedig még Jean Marais-t, a sztárfőszereplőt is túlragyogta. De imádott színházát sem hagyta el: a hetvenes évek elején Claude Magnier Oscar című komédiájában brillírozott, majd a Jákob rabbi kalandjai nak leforgatása után visszatért a világot jelentő deszkákra. Talán a nagy hajtás volt az oka, mindenesetre 1975 márciusában szívinfarktust kapott. Itt a francia baloldal legújabb ellensége: Louis de Funes!. Bár felesége szigorú ellenőrzésének köszönhetően felépült, orvosai megtiltották, hogy folytassa mesterségét. Színpadra soha többé nem léphetett, de a filmezést nem tudta abbahagyni - igaz, az 1976-os Szárnyát vagy combját? című vígjátékot is csak úgy engedték neki leforgatni, hogy állandóan a közelében volt egy orvos. Hatvanöt felett, gyermekeim, már ferde szemmel nézik az embert, és igyekeznek kivonni őt a forgalomból.
Magyar Művészeti Akadémia tagja lett Cserhalmi György színész, rendező. Székfoglalójának kritikus hangneme több jelenlévőt vitára sarkallt, végül az MMA a szöveget sem adta ki. A Népszava beszámolója szerint a székfoglaló előadója a pulpitus szélén ült. Mosolygott, úgy cserhalmisan. Aztán belekezdett az "Állj ki vagy" címet viselő székfoglaló dolgozatának felolvasásába. Előtte elmondta, egy éve kellett volna, hogy elhangozzon ez a szöveg, de a járvány miatt erre nem volt mód. Már az elején veszélyesnek titulálta magát, és ezt minél tovább olvasott, a mondandója nyíltságával meg is erősítette. Szó esett a rendszerváltás előtti kulturális fénykorról, amely "kiforgatta a létminimum neszeszereket és megtöltötte igénnyel", illetve Cserhalmi szerint humorral sokkal többet tehettünk a rendszer kritikájához, mint az árvalányhajas székely himnusszal. Aztán Cserhalmi hosszas szubjektív színháztörténeti értekezésbe bocsátkozott. Elmondta, hogy Szolnokot és Kaposvárt a "szülőszobájának" tekintette, felelevenítette, hogy az akkori színházvezetők miként viszonyultak a hatalomhoz.
1989. június 16-ára, amikorra Orbán beszéde elhangzott, már 10 400 szovjet katona (a Magyarországon állomásozók több mint 20 százaléka), közel 300 harckocsi, 150 páncélozott harcjármű, valamint a szárazföldi tüzérségi technika 90 százaléka elhagyta az országot. Három hónappal a későbbi miniszterelnök elhíresült beszéde előtt Cserhalmi György színművész a Magyar Televízió épülete előtt már felolvasta azt a tizenkét pontot, amelynek egyike az volt, hogy "Vonják ki a szovjet csapatokat hazánk területéről! ". Cserhalmi György: Felejtsük el az elmúlt harminc évet! | Magyar Hang A mai hivatalos állampropaganda szerint ezek mintha meg sem történtek volna. Csak Orbán és az ő beszéde. Ami révén Orbán Viktor azzá az infantilis vendéglátóvá vált, aki még akkor is lökdösi kifelé a nemkívánatos vendéget, amikor az már átlépte a küszöböt: "Mennyémá! De hiszen megyek! De akkor is mennyémá! ". 1989 március 15 - Cserhalmi György - 12 pont Ehhez a történelemhekkeléshez asszisztált az én kiskamaszkori idolom, Nagy Feró is ahelyett, hogy az első sorból üvöltötte volna: "Hazudtok!
műegyetem rakpart • 1989. március 15-én Cserhalmi György is beszédet mondott a budapesti megemlékezésen, ennek felvételét játszották le az ellenzéki nagygyűlés résztvevőinek a rendezvény elején. Ezt itt: Cserhalmi beszéde során a következő követeléseket fogalmazta meg, az 1848-as 12 ponthoz hasonlóan 12 pontba foglalva: Mit kíván a magyar nemzet? Szabad, független, demokratikus Magyarországot. Valódi népképviseletet és többpártrendszert. Biztosítsák a választások szabadságát és tisztaságát. Rendőrállam helyébe jogállamot. Érvényesüljenek az emberi jogok, legyen bírói függetlenség. Szólás-, sajtó-, lelkiismereti és oktatási szabadságot. Számolják föl a hírközlés állami monopóliumát. Oszlassák föl az Állami Egyházügyi Hivatalt. Jogot a sztrájkra. Ne korlátozzák az érdekvédelem, a követelés és a szolidaritás szabadságát. Méltányos közteherviselést, a közkiadások társadalmi ellenőrzését. Szüntessék meg az egyéni és csoportos kiváltságokat. Adják meg mindenkinek az emberhez méltó élet alapfeltételeit.
Cserhalmi elmeséli, hogy bár hazulról hozott egy jobboldali, konzervatív indíttatást, ő a maga részéről úgy utálja a Horthy-rendszert, ahogy van és az apja se szerette, bár ezt soha nem mondta ki. Bár 1956-ban még csak 8 éves volt, élénk emlékei maradtak meg az utcájukban sorban álló szovjet tankokról, a felgyújtott tankokból menekülő, égő emberekről, egy oldalkocsi motorbicikliről, amiről lőni kezdték őket, kenyérért sorba állókat. Innen kanyarodnak át az életének egy nem ismert fejezetére, és hogy 1957-ben nevelőintézetbe került, de azt, hogy pontosan hogyan került oda, nem árulja el, mert mint mondja, "ez az életemnek egy olyan pontja, amiről nem szívesen beszélek, semmi rosszat nem csináltam. " Cserhalmi György, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas színész, érdemes művész / Fotó. MTVA/Zih Zsolt Megtanultam, hogy nagyon kemény az élet már nyolcévesen, vagy kilencévesen. Úgy kezdődött a reggel, hogy az alsó ágy és a felső ágy egymással szemben, és egy-egy pofon egymásnak, tízig.