– A levéltár térképeinek katalógusa: 73-82. Janka György, A Görög Katolikus Püspöki Levéltár utóbbi 10 éve, in "Hogy mindnyájan egyek legyenek…": Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete: Tíz év az egyházi levéltárak szolgálatában, szerk. Szabadi István, Debrecen, 2003., 31-32. A Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspöki Levéltár kiadványai Belme László, Az Istenszülő pócsi kegyképének csodatevő könnyezése, 1696. november 4. –december 8. : A 300 éves máriapócsi kegykép története a levéltári források tükrében: Történelmi és teológiai áttekintés, Budapest, 1997. Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete Konferenciája: Nyíregyháza, 1997. Janka György, Nyíregyháza, 1998. Miskolci Egyházmegye – Szikszói Görögkatolikus Parókia. A hajdúdorogi főesperesi levéltár iratainak lajstroma és mutatója 1562-1818, ford. Dudás László, Nyíregyháza, 1999. Útkeresők: Sója Miklós, szerk Szabó Irén, Juhász Éva, Nyírő András, előszó Böjte Csaba OFM, Nyíregyháza–Budapest, 2010. 2004.
Vidékünkön az Árpád-korban jelentős bizánci szertartású keresztény közösségek éltek. Számos régészeti és kulturális emlék őrzi elődeink nyomát. Az 1054-es keleti egyházszakadás az Árpád-ház erős és bölcs hatalma miatt nemigen éreztette hatását. Bizánc 1204-es elfoglalása után néhány évtizeddel viszont a keleti kereszténység szerepe erősen lecsökkent. A 14. században kezdett ugyanakkor megerősödni északkelet felől a ruszinok betelepedése a Kárpát-medencébe. Együttműködési megállapodást kötött a hajdúdorogi és a nagyváradi görögkatolikus egyházmegye | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Két évszázaddal később, a reformáció 16. századi elterjedése és az Erdély felől jövő vallási türelem és türelmetlenség gyakorlata egyaránt kifejtette hatását. A 17-18. században ‒ a Bocskai szabadságharc után, valamint a dombvidékes erdőségek meghódítása kapcsán – újra megélénkült a keleti szertartású keresztények betelepedése. 1646-49-ben a keleti szertartás papjainak és híveinek túlnyomó többsége egyesült Rómával, s kialakult a görögkatolikus egyház: megtartva szertartásunkat és egyházfegyelmi előírásainkat, de Róma püspökének főségét elismerve.
Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás > BL Religion / vallás B Philosophy. Religion / filozófia, pszichológia, vallás > BR Christianity / kereszténység D History General and Old World / történelem > D4 Modern History / új- és legújabb kor története D History General and Old World / történelem > DN Middle Europe / Közép-Európa > DN1 Hungary / Magyarország Depositing User: Csaba Endrédi Date Deposited: 23 Feb 2014 19:15 Last Modified: 25 Feb 2014 13:26 URI: Actions (login required) Edit Item
A Miskolci Egyházmegye története A Trianon utáni Magyarországon jórészt az Eperjesi Egyházmegyéből maradt parókiákból 1924-ben alakult apostoli exarchátus vezetésével a Szentszék a Munkácsról elűzött Papp Antal érseket bízta meg. Halála után 1945-46-ban Szántay-Szémán István követte konzultori helynökként, majd 1946-tól a Nyíregyházán székelő hajdúdorogi püspökök kapták feladatul az exarchátus kormányzását: 1975-ig Dudás Miklós, 1988-ig Timkó Imre, 2008-ig Keresztes Szilárd, 2011-ig Kocsis Fülöp irányították a jórészt kisebb parókiákból álló exarchátust. XVI. Benedek pápa 2011-ben püspök exarchává nevezte ki Orosz Atanáz szerzetespapot, és az Exarchátus területét a Zempléni főesperesség (huszonkilenc hajdúdorogi egyházmegyés parókia) idecsatolásával megnövelte. 2015. Hajdúdorogi görög katolikus egyhazmegye. március 19-én, a Görögkatolikus Metropólia megalakulásával Ferenc pápa a Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte. A Miskolci Egyházmegye ma Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye területén hirdeti és éli Krisztus örömhírét.
A nagyváradi görögkatolikus egyházmegye két parókiája viszont a Hajdúdorogi Egyházmegye része lett. Az egyházmegye második püspökévé Dudás Miklós (1939-1972) bazilitát nevezték ki, aki Hajdúdorogon népfőiskolát, Nyíregyházán diákotthont, Máriapócson pedig a bazilissza nővérek vezetésével zarándokházat és árvaházat létesített, majd 1950-ben – saját lakása egy részét föláldozva – megalapította a Görögkatolikus Papnevelő Intézetet és Hittudományi Főiskolát. Eközben 1946-ban a Szentszék a hajdúdorogi püspök joghatósága alá helyezte az eperjesi és munkácsi egyházmegye Magyarországon maradt parókiáit magában foglaló Miskolci Apostoli Exarchátust (Adminisztratúrát) is. Még az alapító pápai bulla intézkedése értelmében az egyházmegye hivatalos, liturgikus nyelve az "ógörög" lett. A papság legnagyobb része azonban a liturgia nyilvános részeit magyarul mondta. Ez a gyakorlat csak 1965-ben, II. Vatikáni Zsinattal, a latin szertartású népnyelvű liturgia bevezetésével együtt vált hivatalossá. 1968-tól a Szentszék – eleinte ideiglenesen, majd 1980-tól véglegesen – engedélyezte, hogy a püspökség lássa el az egyházmegye addigi parókiáin kívül élő magyarországi görögkatolikusok lelkipásztori gondozását is.
Törvényesen követelik tőlem az összeget? mit tehetek? lajcsó 2012. 15. 10:06 Bárki lehet tanú akinek tudomása van a bizonyítandó tényről. 2012. 08:52 Tisztelt Szakértő! Élettársi kapcsolat bizonyításához ki lehet tanú? 10 éve élünk együtt, volt mikor a párom lakásában, volt mikor az én lakásomban, attól függően, hogy hol találtunk munkát. Hiteltérdemlően ki bizonyíthatja ennek valódiságát? Talán mindkét lakóhelynél a szomszéd, mivel nincs közös lakcímünk? várom válaszát, köszönöm! 2012. 08:19 Az ápolási díj folyósításának ideje nem minősül munkaviszonynak (nem is vonatkozik rá a Munka törvénykönyve). Viszont, a nyugdíj megállapítása során szolgálati időként veszik figyelembe. Eü. járulékot nem kell fizetned mert azt az önkormányzat fizeti. 2012. 14. 21:24 Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő, az ápolási díj munkaviszonynak számít, /napi hány órás/? Nyugdíj megállapításánál szolgálati időnek veszik számításba? Ápolási díj alatt biztosított vagyok, vagy fizetni kell a NAV-hoz az eg. járulékot, hogy orvosi ellátásra jogosult legyek?
Annak a hozzátartozónak, aki a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi, emelt összegű ápolási díj állapítható meg. Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni, feltéve, hogy esetében a fentiek közül legalább három feltétel egyidejűleg fennáll. Alzheimer-kórban szenvedő betegeket ápolók számára alanyi ápolási díjat tehát akkor lehet megállapítani, ha a beteg állapota olyan súlyos, hogy megfelel a súlyos fogyatékosság valamely kategóriájának. A méltányosságból megállapított ápolási díj összege legalább a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (29 500 forint) 80 százaléka, vagyis minimum 23 600 forint. A méltányossági ápolási díjat pedig a települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, és arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.
Várom válaszát! 2012. 10:29 pazs 2012. 04. 13:51 Igen. 2012. 12:35 Tisztelt Szakértő! Előző kérdésemnél lemaradt, hogyha bekövetkezne a legrosszabb, hogy elhunyna, akkor én 10 évi élettársi kapcsolata után jogosult lennék özvegyi nyugdíjra? Köszönöm válaszát. 2012. 12:32 Nem. Nem. Például tanúkkal. 2012. 12:31 Tisztelt Szakértő! Élettársi kapcsolatban élünk a párommal 10 éve, de lakcímünk különbözik, mivel mindkettőnknek van saját lakása. Párom rokkantnyugdíjas lett 2007-től, azóta kapja az özvegyi nyugdíjat/felesége elhunyt/. Most betegsége miatt ápolásra szorul, ha én igénylem az ápolási díjat, akkor az özvegyi nyugdíj elveszik? Élettársi kapcsolatot ebben az esetben úgy tekintik, mintha újra házasságot kötött volna? Élettársi kapcsolatot hogyan tudom igazolni /10 évet/, ha soha nem volt közös lakcímünk? Köszönöm válaszát!
"És az is megkönnyíti a helyzetet, hogy nem közeli hozzátartozó igényelheti csak ezt. Ausztriában már évekkel ezelőtt a minimálbér kétszerese volt ez a díj. " Az elnök szerint ráadásul nálunk állami intézeteknél a várakozási idő akár 18 év is lehet, ami szintén az otthon ápolás irányába tolja a rendszert. Hogy mi a kormány szándéka a kérdésben, egyelőre homályos. Orbán Viktor múlt héten azt mondta, a legfőbb célkitűzése, hogy elérje, 5 millió ember dolgozzon hazánkban. Halász János pedig tavaly egy szocialista kérdésre azt válaszolta, "a kormány senkit nem fog magára hagyni, főként nem a szociálisan rászorulókat. E gondolat jegyében a következő évben már emeljük az ápolási díj összegét is". Ezzel ellentétben ugyanakkor a Magyar Közlöny március 9-i számában megjelent kormányhatározat szerint a szaktárcának az év végéig ki kell dolgoznia, hogyan akarják a fogyatékossággal élő személyeket gondozó családtagok munkaerőpiacra történő visszatérését elérni. Szerettük volna megkérdezni a részletekről az illetékes Emberi Erőforrás Minisztériumát, ott azonban írásban annyit közöltek lapunkkal: kormánydöntést követően tudnak információval szolgálni.