Emiatt az ( n –1) szabadsági fokú t -eloszlás ismeretében bármilyen 1> p >0 esetén meg lehet határozni azt a t p értéket, melyre. Ez azt jelenti, hogy ha igaz a nullhipotézis, akkor a t próbastatisztika értéke 1- p valószínűséggel a (- t p, t p) intervallumba esik. Megjegyzések [ szerkesztés] Az egymintás t -próba bizonyos tekintetben az egymintás u -próba párja. Az egymintás u -próba ugyanezt a nullhipotézist vizsgálja, csak a feltételei közt szerepel az szórás értékének előzetes ismerete, s nem a minta adataiból becsli azt. A próbastatisztika képlete is nagyon hasonló, csak benne az becsült s szórás helyett az eleve adott σ szórás szerepel. Természetesen a két próba matematikai háttere is nagyon hasonló. A szakirodalom nem teljesen egységes annak tekintetében, hogy a nullhipotézis elvetéséről vagy megtartásáról szóló döntésben az | t | és közötti két egyenlőtlenség közül melyiknél engedi meg az egyenlőséget. T eloszlás táblázat. Ennek gyakorlati jelentősége nem igazán van, az alkalmazások során nagyon ritkán adódik, hogy a kiszámított próbastatisztika pontosan egybe essék a táblázatbeli értékkel.
Legnagyobb bútor kínálat online Bútorok széles választékát kínáljuk nemcsak a házba, de a kertbe is. thumb_up Bárhol elérhető A vásárlást otthona kényelmében is megejtheti, gyorsan és egyszerűen. Több fizetési mód Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek.
account_balance_wallet Több fizetési mód Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek. shopping_basket Széles választék Több száz különféle összetételű és színű garnitúra, valamint különálló bútordarab közül választhat Egyszerű ügyintézés Vásároljon egyszerűen bútort online.
Az egymintás t-próba feltételezi, hogy az eloszlás elemei folytonos értékkészletű változók. Ezért értelmetlen a szignifikanciaszint emelése egészen a bizonyosságig. A próbát Student-féle t -próbának, vagy egymintás Student-féle t -próbának is szokták nevezni. T.ELOSZLÁS függvény. Az elnevezés mögött az áll, hogy a t próbastatisztika azt a t -eloszlást követi, melyet szoktak Student-eloszlásnak, vagy Student-féle t-eloszlásnak is nevezni. Lásd még [ szerkesztés] Kétmintás t-próba Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ A mérésügyben m a valódi érték, az átlag pedig annak lehető legjobb becslése; várható értéke ↑ Az, hogy az eloszlás elemeiből egy adatot elvettünk az átlag kiszámítása céljára, csökkentette az eloszlás szabadsági fokát eggyel ↑ A matematikai statisztika nem foglalkozik a változók mértékegységével; csakis a mérőszámával. Ezért ezt a számításokban nem szokás jelölni További információk [ szerkesztés] Student t táblázat (p=0, 05; 0, 01; 0, 001) ( tükör megszűnt weboldalról) Student t-eloszlás táblázata Általános Vállalkozási Főiskola Források [ szerkesztés] Fazekas I.
A számok egzakt módon a felszabaduló energiát mutatják, a melléjük írt megjegyzések csak tájékoztató jellegűek, és a földrengés helyi intenzitására utalnak (amelyre egy másik skálát lehet felállítani).
Ez jellemzően a Pannon-medence alpi-dinári-dél-kárpátoki peremén M max = 7. 3, míg belső részein M max = 6. 1-6. Legnagyobb földrengés magyarországon ksh. 7 intervallumban van. Végül ismernünk kell a földrengések hatásának távolság szerinti csillapodását, mely általában több évtizedes megfigyelési folyamat eredménye. A bizonytalanságok kezelése: Mivel a forrásterületek kijelölése meglehetősen szubjektív, ezért a vizsgálat során több lehetséges forrásterület-konfigurációt is használhatunk, amelyekhez valószínűségi súlyozást rendelünk Eredmények: A földrengésveszély meghatározás eredménye a veszélyeztetettségi görbe, mely a különböző gyorsulás (vagy intenzitás) értékek előfordulási valószínűségét (éves gyakoriságát) adja meg. Egy adott valószínűség mellett számított különböző periódusú (frekvenciájú) rezgések előfordulási valószínűsége adja a veszélyeztetettségi válaszspektrum ot. A fejlettebb országokban a különböző épületek földrengésbiztos tervezését és építését szabványok és előírások szabályozzák. Magyarországon a nukleáris létesítmények tervezése és telepítése, valamint a veszélyes hulladékok elhelyezésére szolgáló lerakótelepek helyének megválasztása folyamán kell kötelezően megállapítani és számításba venni a földrengésveszélyt.
Ez utóbbiakból évente legfeljebb egy következik be, a még ennél is nagyobb rengések gyakorisága 20 évenként egy. Elvileg lehetséges volna ennél még nagyobb földrengés is, de a civilizáció létezése óta ilyesmi még nem fordult elő. Komárom, 1763. június 28. A krónikák a Kárpát-medencében az elmúlt másfél ezer évben sok földrengést jegyeztek le, de kétségtelenül a legpusztítóbb a 18. század második felében, Komáromban történt és ezt tekintjük Magyarország eddigi történelmében a legnagyobbnak. A piros körökkel jelölt helyeken volt földrengés az elmúlt évszázadokban a Kárpát-medencében A város lakói 1763. A legnagyobb magyarországi földrengés | ma7.sk. június 28-án reggel 5 óra után egy nagy rengésre riadtak fel, de voltak olyanok is, akik már javában készülődtek a másnapi Péter-Pál-napi vásárra és őket az utcán érte a földmozgás. Egy korabeli feljegyzésben olvasható, hogy akik azon időkben, mellyben harmadnapja reggel hatod fél órakor a Dunán alúlis, felűlis jöttek, látták Komáromot mintegy három ölre meg emelkedni, s ismét le szállani, mellyre olly nagy por következett, hogy egészlen szemek elől el tűnt. "
A korábban történt elemi csapások nagyságáról a korabeli szemtanúk beszámolói és leírásai alapján tudunk képet alkotni és közvetett módon meghatározni a rengés erősségét, azaz a magnitúdóját. A híradásokban rendszerint a Richter-skála szerinti számokat emlegetik, amelyeket hallva egy tájékozottabb laikus is sejtheti, milyen nagy földmozgásról van szó. Az egyes fokok között logaritmikus különbségek vannak, tehát ha például egy 4, 0–4, 9 magnitúdójú rengésről van szó, azt általában gyengének nevezik, de az 5, 0–5, 9 magnitúdójú már közepes erősségű, a 6, 0-nál nagyobb már erős, a 7, 0-nél nagyobb igen erős, házakat, hidakat pusztít el, míg 8, 0-nál nagyobb már nagyon erős, több száz kilométeres térségben súlyos anyagi károkat okoz, hegyomlásokat idéz elő stb. Ez utóbbiakból évente legfeljebb egy következik be, a még ennél is nagyobb rengések gyakorisága 20 évenként egy. Legnagyobb földrengés magyarországon friss. Elvileg lehetséges volna ennél még nagyobb földrengés is, de a civilizáció létezése óta ilyesmi még nem fordult elő. A krónikák a Kárpát-medencében az elmúlt másfél ezer évben sok földrengést jegyeztek le, de kétségtelenül a legpusztítóbb a 18. század második felében, Komáromban történt és ezt tekintjük Magyarország eddigi történelmében a legnagyobbnak.