Erőszak, ellenállás és megtorlás a román katonai megszállás idején Tangl Balázs Iratok Bárdossy László népbírósági peréhez Kovács Szabolcs A nagysármási zsidók meggyilkolása (1944. szeptember 16–17. ) Magyarok, románok és zsidók a magyar katonai megszállás időszakában Végső István Garbai Sándor a Tanácsköztársaságról és a zsidóságról Válogatás a Forradalmi Kormányzótanács elnökének visszaemlékezéseiből Kóródi Máté Adattár a Magyar Nemzeti Hadsereg tiszti különítményes csoportjai és más fegyveres szervek által elkövetett gyilkosságokról 1919. augusztus 3. – 1921. október 23. Magyar Endre Lénárd "A rémuralom készséges szolgája kívánt lenni"? Perjessy Sándor és a Tanácsköztársaság elleni felkelés Szentendrén (1919. június 24–25. Már letölthető a védettséget igazoló mobilos alkalmazás. ) Farkas Péter recenziója. Hadtörténelmi Közlemények, 2021/3. impresszum Kiadó: Clio Intézet Felelős kiadó: Clio Intézet Nonprofit Kft. Sorozatszerkesztő: Fóris Ákos és Gellért Ádám Székhely: 1145 Budapest, Mexikói út 47/A. fszt. 2. E-mail: Honlap: ISSN 2677-1888 A kiadványsorozat a Miniszterelnökség támogatásával jelenik meg.
Az Index és az Indamedia budapesti irodájának homlokzata. Fotó: Ladányi András / Media1 Az Index vezető szerkesztője elmondta, hogyan akarnak egy nagyjából 60 fős tervezett stábbal olyan piacvezető pozíciót elérni, mint amit eddig egy több mint 90 fős stábbal tudott felmutatni az Index, de szó esett arról is, hogy milyen érzés volt beülni a távozó indexesek megüresedett székébe. Sztankóczy bírálta a sajtó baloldali szárnyát, amiért egyes tényeket elhallgatott a távozó indexesek kapcsán, például azt a fontos körülményt, amiről a Media1 számolt be a domén kapcsán. ( Lásd itt. ) Szerinte ez az információ nem illett bele egyes lapok narratívájába, azért elhallgatták. A műsor második felében Kárpáti Márton, a néven tervezett új lapot kiadó Van Másik Kft. tulajdonosa és ügyvezetője, az Index volt főszerkesztő-helyettese elmondta, hogy ő már Dull Szabolcs, az Index főszerkesztőjének elbocsátása előtt felmondott az Indexnél családi okokra hivatkozva. Telex. hu letöltés youtuberól. Szavaiból kiderült, hogy ő már ekkor úgy érezte, hogy az Index történetében hamarosan sötét időszak közeledik – elmondta, miből következtetett erre.
A fennsíkon szinte repülünk tehát a sík, Z jelzésű úton, de figyelni kell, mert hamarosan odaérünk a hetedik igazolóponthoz leágazó, Z▲ jelű turistaúthoz, amely kurta, 20 perces kitérőt téve vezet a Fekete-kő sziklakilátójához. A kilátóról a Pilis és a Visegrádi-hegység közé szorult Pilisszentlélek, valamint a két hegység számos környékbeli domborulata tanulmányozható. A Fekete-kőről lefelé a Pilis-nyeregben huppanunk egyet, de ez a nyereg eléggé féloldalas, mert egy csak alig észrevehető emelkedőben folytatódik, inkább szintben haladunk tovább. Különösebb megerőltetés nélkül érjük el a Kétágú-hegy déli ágát, keleti oldalában a Pilis talán legszebb sziklaszirtjével, az Öreg-szirttel. Természetesen itt, a szirten található a nyolcadik igazolópont, a szirtre pedig a Z jelzésű turistaútból ágazik le a mintegy 100 méter hosszú Z▲ út. Telex. hu letöltés ingyen. Az Öreg-szirtről a már törődött lábaknak kicsit kellemetlen ereszkedés következik a Kétágú-hegy két ága közötti nyergen, majd elbúcsúzunk a Z jelű túraúttól, és rátérünk az online turistatérképeken már berajzolt, de még tervezett útvonalként szereplő Z+ jelzésű útra.
A Julianus barát torony a Hegyes-tetőn Ott persze kisebb tömeg volt, úgyhogy helyezkedni kellett a kilátást megörökítő fotó elkészítése érdekében. Ha valaki idáig felmászik, ki ne hagyja a nézelődést. Kilátás a Dunakanyarra a toronyból Valóban szép látvány a Duna-kanyarra, a Visegrádi fellegvárra, a Prédikálószékre és úgy általában a Pilis vonulatára. Kis nézelődés után újra nekivágtunk a kéknek a Világos-tér felé. Erős lejtmenet kezdődött. Nem irigyeltem azokat, akik szemből jöttek felfelé. Jó kis kapaszkodás lehetett. A rét elején egy padon megpihentünk, és lejjebb apasztottuk a velünk kiránduló élelmiszerek súlyát, majd nekivágtunk a túra utolsó szakaszának Zebegény felé a sárga jelzésen. Sothy túranaplója: 2010.10.30. - BÖRZSÖNY II. ( Nagymaros - Remete-barlang - Szent Mihály-hegy - Hegyes-tető - Zebegény ). Ez egy szép laza emelkedővel indult majd süllyedt az általam úgy szeretett börzsönyi erdőben. Az S jelzés a Remetekereszt-bércen Zebegény felé Aztán a lejtő egy idő után megviselte a lábunkat és éreztük, hogy ha még sokáig tart, akkor méltán számíthatunk egy laza izomlázra. Ilyenkor jót tett azért a túrabot.
Sántaõz Ezen a napon együtt túrázott: Balog Csaba, Balogh László, Börönde Tamás, Börönde Zsolt, Dani Dániel, Dorcsák Dávid, Dorcsák Tibor, Fábián László, Fekete Márk, Gerõcs Tamás, Joó Anita, Joó Kitti, Nagy Richárd, Nagy Zsolt, Orosz Norbert, Petõ Norbert, Petõ Roland, Sárdi Marianna, Seres Nándor és Takó Tibor. Hova megyünk? Nagymaroson Templom-völgy Fatörzsön Szent Mihály-nyereg Hegyes-tetõi panoráma Julianus gyermekei Elõdeink tisztelete Útcsomópontban Erdei játszótér Kilátás a Remete-barlang elõl Lazáink Kompon Visegrádon, a palotánál A gótikus kerengõ A díszkút Mátyás 500 éve figyel minket Kápolna a Duna-parton Az oldalon szereplõ írások, képek felhasználása csak írásbeli engedélyünkkel lehetséges.
Fiúgyermekes apukáknak kötelező kitérő! Magam állíthatom. Ezután nekiveselkedtünk és egy meredek lejtőn elkezdtünk ereszkedni a völgybe. Sziklák a Remete-völgyben Ezen a részen elég nagy volt a szembe forgalom, gondolom mindenki a barlangoktól jött. A völgyben elmentünk néhány beton rom mellett. Ki tudja mik voltak azok régen. Első elgondolásra valami katonai dolognak gondolnám. Aztán az ösvény meredeken kapaszkodni kezdett felfelé. A végén a megérdemelt jutalommal a Remete-barlanggal. A Remete-barlang Kilátás a barlangból Na itt jól körülnéztünk, sőt a barlangoktól lefelé egy kis ösvényen le is ereszkedtünk körülnézni. Ami jó ötletnek tűnt addig, amíg nem kellett megnézni hogy merre kell majd visszamászni. Kis pihenő után tehát visszakapaszkodtunk a barlang előtti kis tisztásra és kezdtük keresni a sárga háromszög jelzést. Amit természetesen – mármint a jelet – másodperceken belül fel is fedeztünk a sziklákon. Remete barlang nagymaros. Bár amikor nekiindultunk, hogy arra felé megyünk tovább nem igazán vettük észre merre kellene menni.
Felnõtt, gyerek egyaránt fáradni látszott. Nagymaros fölött A társaság egyik fele lemaradt, aztán elkeveredett, így csak a kompnál találkoztunk újra velük. A kompra egy keveset várni kellett, miután már kettõt lekéstünk, szóval elérkezett a gyerekek által már nagyon várt pillanat: a kompozás. A visegrádi Mátyás-palota rekonstrukciója összességében érdekes, helyenként még szép is volt. Mire ideértünk már nem nagyon volt kedvünk nézelõdni, emeletrõl emeletre járni, szobáról szobára menni, de kibírtuk. Végül nem maradt más, csak a visszaút a túlpartra, felszállás a pesti vonatra. Rákosrendezõnél a vonat megállt, mindenki leszállt, mi is, mivel a Nyugatiban bombariadót tartottak. Sebaj, volt fél óránk, hogy átérjünk Kõbánya-Kispestre, úgy, hogy azt sem tudtuk, hol vagyunk. De egy villamoson lógás és egy tizenhárom megállós metrózás után - két percen múlott! Remete-barlang (Nagymaros) - Salebook. - csak elértük a lajosmizsei vonatot. Így már kilenckor otthon is voltunk, ami a másnapi balatoni kiruccanás elõtt nem kecsegtetett nagy alvással... Minden rokonom!
Az oldalsó falon lévő gótikus – vagy legalábbis nekem annak tűnő – ablakokat egy újabb keletű hatalmas ablakkal erőteljesen átrendezték. Gondolom a régi ablakokat belső felüknél befalazták. Érdekes ablakozás... Ezt persze csak akkor tudtuk volna megállapítani, ha bemegyünk, de ezt nem tettük meg. Talán majd legközelebb. A nézelődés után továbbmentünk a nagymarosi utcákon. A belterület elhagyása után elég sokáig haladtunk a külterületi hétvégi házak között. Mint ne mondjak, szerettem már magam mögött tudni a házakat. Vártam az igazi erdei ösvényeket. Ez elég sokáig nem következett be. Utunkról visszafordulva megtekinthettük a magasban méltóságteljesen trónoló Fellegvárat. Úton az S jelzésen. Visszatekintve Visegrádra. Ahogy emelkedtünk, úgy nyílt ki a Duna-kanyar látképe előttünk. Sajnos az erős pára eléggé elrontotta a látványt, de így emlékezetes volt. Érdekes volt, hogy a hegyen sok olyan hétvégi házat láttunk, ami ránézésre vagy 15-20 év óta lakatlan lehetett. Börzsönyi túra: Nagymaros - Hegyes-tetõ - Remete-barlang - Nagymaros. Annyira körbenőtte némelyiket az erdő hogy elképzelni sem tudom hogy ezt a gazdája elnézné.