Például egy 1980-ban szerzett pár ezer forintos havi fizetés ma már nyilvánvalóan kevés lenne- írja a A szabályok Minden év elején, így a 2021. január és március közötti időszakban benyújtott nyugdíjigények esetén is, csak nyugdíjelőleget állapítanak meg, hiszen a nyugdíj összegének végleges kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámokat a harmadik hónapban teszik közzé - ez történt meg szerda este. A nyugdíj összegét az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítás napjáig elért keresetekből kell meghatározni. Ez az időszak a 2021-es kezdőidőponttal megállapított nyugellátásoknál már harminchárom évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba. Aki elég felkészültnek érzi magát, hogy elvégezze a számításokat, ITT letöltheti a szorzókat bemutató kormányrendeletet. A lényeg az 1999. oldalon kezdődik, de nyugalom, a megnyitás után csak alig néhányat kell görgetni a táblázathoz, mert a Magyar Közlöny folyamatos lapszámozással készül.
A valorizálás fő oka, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek nagy változáson mentek keresztül. Nem lehet egy az egyben beszámítani a nyugellátásba például egy 1998-ban kifizetett munkabért egy 2021-ben elért jövedelemmel. A szintre hozás az úgynevezett valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente határoznak meg. Az új nyugdíjvalorizációs szorzók Év Szorzószám 1950 411, 364 1960 180, 288 1970 131, 004 1980 71, 294 1990 26, 867 2000 4, 830 2008 2, 204 2009 2, 164 2010 2, 026 2011 1, 904 2012 1, 866 2013 1, 778 2014 1, 726 2015 1, 655 2016 1, 536 2017 1, 360 2018 1, 222 2019 1, 097 Forrás: Magyar Közlöny A friss valorizációs szorzót Farkas András nyugdíjszakértő még e hónap elején pontosan eltalálta, azt írta ugyanis, hogy 9, 7 százalékkal nőhetnek a 2021-es nyugdíj-megállapítások esetén. A nyugdíj-megállapítás évében hatályos valorizációs szorzókat az adott év márciusában megjelenő kormányrendelet határozza meg. Emiatt a 2021. első negyedévében nyugdíjat igénylők részére a végleges nyugdíjösszegük meghatározására nyitva álló ügyintézési határidő csak 2021. április 15-én jár le, addig csak nyugdíjelőleget állapíthatnak meg a részükre.
Mint kitért rá, a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése alulról fogja felhajtani a béreket, így a nemzetgazdasági átlagkereset emelkedése jóval jelentősebb mértékű lesz a szokásosnál, emiatt aztán aki 2023-ban megy nyugdíjba, az élvezni fogja a valorizációs szorzókban beálló pozitív változást, viszont újra lemaradhatnak a nyugdíjasok az olló nyílása miatt. "Az elszegényedési csúszda meredeksége most sokkal enyhébb lett a 13. havi nyugdíjnak is köszönhetően, de igazán mindaddig nem lehet zárni ezt az ollót, amíg a nyugdíjemelés módszere nem változik meg, és kizárólag az inflációt követi" – tette hozzá. Nyitókép: MTI Fotó: Balogh Zoltán
A valorizációs szorzókra azért van szükség, mert ezekkel lehet hozzáigazítani a nyugdíjazás előtti évek, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez. Az érintettek munkával töltött évei alatt nemcsak a béreket meghatározó tényezők változnak, de összegszerűen sem lehet direkt beszámítani a nyugdíjba a régi járandóságot. Például egy 1980-ban szerzett pár ezer forintos havi fizetés ma már nyilvánvalóan kevés lenne. Minden év elején, így a 2021. január és március közötti időszakban benyújtott nyugdíjigények esetén is, csak nyugdíjelőleget állapítanak meg, hiszen a nyugdíj összegének végleges kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámokat a harmadik hónapban teszik közzé - ez történt meg szerda este. A nyugdíj összegét az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítás napjáig elért keresetekből kell meghatározni. Ez az időszak a 2021-es kezdőidőponttal megállapított nyugellátásoknál már harminchárom évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba.
A kormány a szerda esti Magyar Közlönyben közzétette a nyugdíjszámításhoz használatos friss valorizációs szorzókat, vette észre a Ez a szorzó azért kell, hogy hozzá tudják igazítani a nyugdíjazás előtti évek, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez. Logikus, hogy egy évtizedekkel ezelőtti fizetést összhangba kell hozni egy maival, ennek a számításához kell az a szorzótábla, amit minden márciusban frissítenek. A mostani így néz ki: év - szorzószám 1950 411, 364 1960 180, 288 1970 131, 004 1980 71, 294 1990 26, 867 2000 4, 830 2008 2, 204 2009 2, 164 2010 2, 026 2011 1, 904 2012 1, 866 2013 1, 778 2014 1, 726 2015 1, 655 2016 1, 536 2017 1, 360 2018 1, 222 2019 1, 097 A korábbi jogszabályban szereplő szorzók alacsonyabbak voltak. A szorzók 9, 7 százalékkal nőttek a 2021-es nyugdíj-megállapítások esetén. Mivel a friss táblát a hagyományoknak megfelelően csak most tették közzé, a 2021. első negyedévében nyugdíjat igénylők részére a végleges nyugdíjösszegük meghatározására nyitva álló ügyintézési határidő csak 2021. április 15-én jár le, addig csak nyugdíjelőleget állapíthatnak meg a részükre.
A héten megérkező 13. havi nyugdíj olyan erejű pluszjuttatás, mintha 8 százalékos emelést kapnának az idősek – mondta kérdésünkre Farkas András. A nyugdíjszakértő azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek ellenére is tovább nyílik az olló a nettó bérek és a nyugdíjak között. "A nyugdíjakat úgy állapítják meg, hogy a megállapítás éve előtti év nettó nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez igazítják az 1988 óta évente keresett, nettósított pénzeket, és így lesz egy számított, havi nettó életpályakereset-összeg, ami alapján aztán meg lehet állapítani a nyugdíjat. Hogy a mindenkori megállapítás előtti év nemzetgazdasági átlagkereseti szintje a referenciaérték, ezért 2015 óta minden évben sokkal jobban járt az a nyugdíjba menő, aki egy későbbi évben kérte a nyugdíja megállapítását. Ennek olyan óriási a jelentősége, hogy gyakorlatilag ugyanolyan erejű meghatározó jelentősége van annak, hogy melyik évben kéri valaki a nyugdíjat, mint annak, amitől egyébként függ a nyugdíj, a ledolgozott évek száma és az említett bizonyos átlagkereset" – részletezte Farkas András.
törvénycikk: nemzeti fegyveres erőről Jobbágyfelszabadítás. A III. törvénycikk: nemzeti fegyveres erőről Jobbágyfelszabadítás. Jobbágyfelszabadítás. IV. törvénycikk: Az úrbériségen feküdt úri szolgálat (robot) dézma és pénzbeli kifizetések kisajátításáról. V. törvénycikk: Az úrbéri kisajátított magánúri javadalmak státusadósággá változtatásáról. Tanácskozás Erdélyről Kolozsvárt és Innsbruckban 1848. Utolsó rendi országgyűlés helye. május 10-ér Az uniótörvény királyi megerősítése Törvény a közös teherViselésről, a vallásokról Tanácskozás Erdélyről Kolozsvárt és Innsbruckban 1848. május 10-ér Az uniótörvény királyi megerősítése Törvény a közös teherViselésről, a vallásokról Az uniótörvény királyi megerősítése Törvény a közös teherViselésről, a vallásokról Törvény a közös teherViselésről, a vallásokról sajtószabadságról és más törvényékről A tarvények jóváhagyása és alkalmazása. A beadványok tárgyalása: ajánlások a közös hongyűléshez. A tarvények jóváhagyása és alkalmazása. A beadványok tárgyalása: ajánlások a közös hongyűléshez.. A beadványok tárgyalása: ajánlások a közös hongyűléshez.
06/05 2019. június 05. 17:00 Országház, Kossuth terem (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3., félemelet) 2019. 17:00 - Dobszay Tamás A rendi országgyűlés utolsó évtizedei (1790-1848) című könyvét mutatják be június 5-én az Országházban. A kötetet méltatja: Erdődy Gábor, Poór János Dobszay Tamás, az ELTE BTK habilitált egyetemi docense, az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék, továbbá a Történeti Intézet oktatója. Unió Erdéllyel » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A rendi országgyűlés utolsó évtizedei (1790–1848) című kötetben részletező alapossággal mutatja be a kései magyar rendi országgyűlések szerveződésének elveit, összetételét és működési mechanizmusait. A korszak sajátosságait figyelembe véve felhívja a figyelmet az öröklött formákban bekövetkezett változásokra, amelyek már a modern parlamentarizmus irányába módosították a törvényhozó hatalom munkáját. A kötetnek a tartalomhoz szorosan illeszkedő gazdag képanyaga is segít eligazodni a változások iránt fogékony több mint fél évszázad eseményeiben. Regisztráció Borítókép: A. J. Groitsch rézmetszete saját rajza után
Még megélhette a Petőfi-szobor 1911-es leleplezését, ami akkor még a Sétatéren állt. A kultuszt bizonyítja az is, hogy ideiglenes szállását emléktábla díszíti. Petőfi szobrára visszatérve, egy meglehetősen hányatott sorsú alkotásról van szó. Többször áthelyezték, megrongálták, szétszedték, de 2003 óta renovált állapotában a Medikus-kertben találkozhatunk a forradalmárt ábrázoló szoborral. Nem csak Pet ő fi… A reformkor idején sok-sok jelentős személy fordult meg a mai Pozsonyban. Számos legenda, jelentős személy kapcsolódik Pozsony városához. Az utolsó rendi országgyűlés helye. A dokumentumvideó szórakoztató és érdekes módon mesél a sokszor feledésbe merülő pozsonyi időszakról. Ki gondolta volna, hogy Jókai Mór cseregyerekként élt két évig a városban, vagy, hogy a szabadságharc után Madách Imre a mai Szlovák Nemzeti Galéria épületében ült börtönben? Itt van egyébként Közép-Európa egyik legrégibb parkja is: a ma Janko Kráľ nevét viselő zöld terület szépítésébe maga Széchenyi is beszállt, hiszen szívesen töltötte itt az idejét.