A szultán azonban bég helyett csak egy köntöst küld nekik, amiről - az első meghökkenés után - hamarosan kiderül: hatalommal rendelkezik. Ha egy török megpillantja, leborul előtte, s minden kérést teljesít. Természetesen gyorsan híre kerekedik a dolognak, s egy másik város tanácsa Cinnával, a cigánylánnyal elküldi a köntöst, hogy Lesták szabómester készítse el annak a pontos másolatát. A hiú szabó azonban büszke a tudására, így elcseréli a köntösöket, mert úgy gondolja, munkája olyan jól sikerült, hogy senki nem veszi észre köztük a különbséget. Tettéért életével fizet, mert a köntösről hiányzik a titkos jel, minek következtében a bűvös hatás is elmarad. A kétségbeesett városi tanács halálra ítéli Cinnát, a cigánylányt, Miska szerelmét, amiért elkótyavetyélte a gondjaira bízott köntöst. A kuruc csapatok élén azonban épp jókor megjelenik Miska, és megmenti. A beszélő köntös filmtechnikai szempontból is fontos mérföldkő a magyar filmtörténetben, mely a korabeli szaksajtó szerint nemcsak itthon, hanem európai viszonylatban is úttörő vállalkozásnak számított.
Fekete-fehér, magyar történelmi film, 89 perc. Az 1600-as években Magyarországot a törökök és labancok fosztogatják. Nem mentes ez alól Kecskemét, a szabad királyi város sem. Miska, Lestyák szabómester csavaros eszű fia azt javasolja a városi tanácsnak, hogy állandó béget kérjenek Budáról, ezzel óvva meg Kecskemétet a portyázó csapatok zaklatásaitól. A város összeállítja ajándékát, ékszert, kelmét, egy gyönyörű lányt, és Miska elindul Budára. Útközben a fiatal cigánylány beleszeret Miskába, aki fiú ruhában megszökteti. Ezt azért is teheti meg, mert a remélt bégség helyett csak egy díszes köntöst kapnak a város védelmére. Akkor még nem is sejtik, hogy a köntös mekkora kincset ér. Viselője előtt minden igazhitű porba omlik és minden parancsát teljesíti. (A beszélő köntös az első magyar film, amelyben egyes jelenetek színesben láthatók. ) rendező: Radványi Géza író: Mikszáth Kálmán forgatókönyvíró: Nóti Károly, Asztalos Miklós, Palásthy Géza, Pacséry Ágoston operatőr: Hegyi Barnabás zene: Vincze Ottó látványtervező: Básthy István, Iliszi Sándor vágó: Vincze Ottó Szereplők: Jávor Pál (Ifjabb Lestyák Mihály) Kiss Ferenc (Lestyák Mihály) Tasnády-Fekete Mária (Cinna) Csortos Gyula (Budai pasa) Bilicsi Tivadar (Putnoky) Lehotay Árpád (Szűcs Mihály) Bihari József (Pintyö)
Az addig lélektani drámák rendezőjeként ismert Radványi Géza ezúttal új oldaláról mutatkozott be, s kiváló akciófilmet készített, amihez nemcsak a minden addiginál magasabb, 350 000 pengős költségvetés járult hozzá, hanem a külső forgatási helyszín és a nagy számú kosztümös statisztéria, valamint a dekoratív díszletek is. A beszélő köntös Magyarországon az első, egész Európában pedig a második színes film volt. Bár 1941 májusában fekete-fehér nyersanyagon kezdték forgatni, s csak mikor a reklámcélokra készített színes diákat nézték, akkor vetődött fel a színes nyersanyagra forgatás ötlete. Egyik alkalommal a Magyar Filmiroda keskenyfilmvetítőjében kisebb társaság nézte a film színes diapozitíveinek vetítését, amikor Pálházy Gyula, a kitűnő állófényképész gyönyörűségében így sóhajtott fel: "De szép lenne, ha a film hátralévő külső felvételeit színes mozgóképnyersanyagra lehetne fényképezni! " - Hát majd megcsináljuk! -vágta rá hirtelen a jelenlévő producer, mely kijelentést abban a pillanatban talán még ő maga sem vette túlságosan komolyan.
Az első színes film természetesen kasszasiker lett, s minden addigi bevételi rekordot megdöntött, ami által a gyártási költség rövid idő alatt megtérült. Majd telt-múlt az idő, s "Az első magyar színes világfilm", A beszélő köntös sok más korabeli filmmel együtt elveszett. A negyvenes évek szuperprodukciója csak a nyolcvanas évek elején került elő Németországból. 1984-től ismét játszani kezdték itthon, de a film csak fekete-fehérben pereghetett újra, mert színei csaknem teljes mértékben elvesztek. Ugyanis a korai filmek nitrocelluloid anyagra készültek, amely elkészülése pillanatától kezdve folyamatosan bomlik. Ez a folyamat megfelelő tárolással lassítható, de idővel mégis a film pusztulásához vezet. A digitális restaurálás terve legelőször 2000-ben merült fel. Még az év októberében el is készültek az első biztató próbák, majd 2002-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával megteremtődtek a munka anyagi feltételei is. 2003 májusa óta az első magyar színes felvételek újra színesben láthatók.
Mohamed szultán) Orsolya Erzsi (Sára, a cigány asszony) Juhász József (Olaj bég) Vaszary Piri (Fábiánné) Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés A beszélő köntös az Internet Movie Database oldalon (angolul) A beszélő köntös a -n (magyarul)
De az elgondolást tett követte. Hamarosan Berlinből rendeltek 2100 méter akkoriban "platinaértékű ritkaságnak számító" agfacolor nyersanyagot, amiből csak 1200 métert tudtak rendelkezésükre bocsátani. S mivel akkoriban Németországban is még kísérleti stádiumban volt a színes nyersanyaggyártás, senki nem vállalt felelősséget a felvételek sikeréért. Ezért - a biztonság kedvéért - a színes nyersanyagra leforgatott jeleneteket fekete-fehérre is felvették. Az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a film férfi főszereplője, Jávor Pál, nemcsak az első színes film elkészítésekor volt jelen, hanem a magyar filmtörténet előző fordulópontjának, a hangosfilm megszületésének is aktív résztvevője volt. De nemcsak ő, hanem a többi szereplő sem törődött a kétszeres forgatás fáradságával, és a sok izgalommal sem, mert be akarták bizonyítani, hogy úgy idehaza, mint külföldön, a magyarok szintén tudnak színes filmet készíteni. Az 1200 méter színes nyersanyagból végül 1080 métert használtak fel, s ebből 280 méter került a filmbe.
Várólistára tette 12 Kiemelt értékelések Sonnenschein 2020. július 11., 12:53 Jó kis történet ez még ma is. Kicsit kiragadja az embert a mai pörgős világból és visszarepíti egy egész más léptékű és értékrendű történelmi korba. Az viszont fura volt, hogy most 2020-ban e filmnek egyes filmjei már kiszínezettek, míg a többség továbbra is fekete-fehér (és gondolom digitalizált is már a film), és bár külön-külön elmegy e kétféleség, de így egyben nagyon fura. Hasonló filmek címkék alapján
Vasúti közlekedés Szerkesztés Münster szülöttei Szerkesztés 1811. december 25. Wilhelm Emmanuel von Ketteler († 1877) mainzi püspök 1885. november 26. Heinrich Brüning († 1970), Németország kancellárja 1930–1932 1956. július 13. Günther Jauch televíziós műsorvezető 1963. július 4. Ute Lemper színésznő 1964. július 11. Andreas von Holst, a Die Toten Hosen német zenekar gitárosa és zeneszerzője 1969. augusztus 12. Tanita Tikaram brit pop- és folkénekesnő 1974. július 22. Franka Potente színésznő Galéria Szerkesztés Jegyzetek Szerkesztés
A hosszú szárazságot követő eső hatására Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megye kivételével megszűnt a tűzgyújtási tilalom. Ez nem azt jelenti, hogy kontrollálatlanul lehet égetni, hanem azt, hogy mostantól nem tilos az erdőkben, facsoportokban, fasorokban és ezek kétszáz méteres körzetében tüzet rakni a kijelölt tűzrakóhelyeken – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Továbbra is tilos ugyanakkor az egész országban nádast, tarlót, kommunális hulladékot égetni. Budapesten pedig a kerti zöldhulladék égetése is szigorúan tilos! A tűzoltókat idén 7560 alkalommal riasztották szabadban keletkezett tűzhöz. Húsz ember megsérült, ketten pedig életüket vesztették olyan tüzek miatt, amelyek kerti gazégetésnek indultak. A leégett terület összesen 31100 focipályát tesz ki. A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
Münster ma Vesztfália kulturális és művelődési központja. Gazdaságában a kereskedelemé és a szolgáltató ágazatoké a legnagyobb szerep, de van nehézipara, vegyipara és könnyűipara is. Bár patinás óvárosa a második világháborúban szinte teljesen megsemmisült, a hagyománytisztelő münsteriek ma is zártnak ható városképét eredeti formájában és szépségében építették újjá. A város műemlékeinek nagy része az egykori erődítési gyűrűn belül található. Nevezetességek Szerkesztés Szent Pál-székesegyház (Dom St. Paul) Servatius-templom (Servatii-kirche) Dominikánus-templom (Dominikanerkirche) Lambert-templom (Lambertkirche) Márton-templom (Martinikirche) Krameramtshaus - a város egykori céheinek legszebb és legrégibb, 1588-ból való háza Patríciusházak - reneszánsz oromzattal Városháza (Rathaus) - 14. századi homlokzattal épült, az épület a gótika egyik mesterműve. Az épület Béke-termében (Friedensaal) kötötték meg 1648. május 15-én a vesztfáliai béke egyik szerződését. Politika Szerkesztés Mandátumok a münsteri városi tanácsban (Stadtrat) 2014 72 képviselő az alábbiak szerint: ÖDP: 1 UWG-MS: 1 Közlekedés Szerkesztés Közúti közlekedés Szerkesztés A várost érinti az A1-es, és az A43-as autópálya.
város Észak-Rajna–Vesztfáliában Münster (régi magyar neve: Monostor) [ forrás? ] egyetemváros Németország legnépesebb tartományában, Észak-Rajna–Vesztfáliában. A város az azonos nevű járás fővárosa, a Münsteri egyházmegye püspöki székvárosa. Fekvése Szerkesztés A Dortmund-Ems-csatorna partján, Osnabrücktől délnyugatra fekvő település. Története Szerkesztés Münstert 780-ban alapították két kereskedelmi út kereszteződésében. A már meglévő kereskedőtelepülésen 800 körül Liudger fríz misszionárius monasterium ot (monostort) alapított az Aa folyó gázlójánál. (Ebből a monasteriu szóból származik a város mai neve. A 12. században a település városjogot kapott, majd a Hanza-szövetségnek is tagja lett. A münsteri kereskedők jó kapcsolataik voltak Angliától kezdve Skandináviáig, de még Oroszországig is. 1534-ben a fanatikus anabaptisták felállították "Sion királyságát", bevezették a vagyonközösséget és a többnejűséget, a másképp gondolkozókat pedig elhallgattatták. Az anabaptista királyságot 1535-ben verték le.
EVK Marschall Máté 2. EVK Varga Dániel 3. EVK Molnárka Gábor 4. EVK Gelencsér Ferenc 5. EVK Csobánczy Gábor 6. EVK Tölcsér Borbála 7. EVK Remenyik Ildikó 8. EVK Kovács László György 9. EVK dr. Kun János 10. EVK
Budavári Palota A Budavári Palota (németül Burgpalast, törökül Budin Kalesi vagy Budin Sarayi) Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja, egyben a volt királyi palota. A Budai Várnegyed részeként 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek. A gótikus stílusú királyi palota már az 1300-as évek közepétől épült és építése eltartott az 1400-as évek végéig, így Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink idején is mindvégig bővítették és díszítették a magyar uralkodók lakhelyét. 1541-től a tör…
Hírek 2022. április 6. 11:08 Régi és új a Budai Várban A Huszonkettesek Építészcsoport építészeti sétát szervez 2022. április 9-én, délelőtt 10 órátol. A séta a Bécsi Kaputól indúl és a... Tovább olvasom További hírek Polgármester Váradiné Naszályi Márta Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-Jobbik-Várunk Egyesület 1970-ben születtem Budapesten, az I. kerületben. Apám villamosmérnök, nyomdaipari szakember, főiskolai adjunktus volt és haláláig anyám volt a kerületi közjegyző. Férjemmel és három gyermekemmel a Vízivárosban élünk, és jól érezzük itt magunkat. A Kosciuszko Tádé utcai Általános Iskolába jártam, majd a Szentendrei Ferences Gimnáziumban érettségiztem. Okleveles táj- és kertépítész mérnöki végzettségemet a Kertészeti Egyetemen szereztem. Elvégeztem az építészmérnöki szakot az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán. Szeretek tanulni, ezért ezek mellett pszichodráma vezető, bibliodráma vezető, EU pályázatíró, igazságügyi mediátor végzettségem is van. Diplomám megszerzése után hat évig dolgoztam tervező mérnökként a Főkertnél, majd építésvezetőként és projektmenedzserként építőipari cégeknél.