Lenne pár kérdésem! Rossz a mosogatógép-tabletta? Candy CDP 4609 mosogatógépről mi a véleményetek, tapasztalatotok?
Kategóriák Vélemények VÉLEMÉNYEK ÉRTÉKELÉS SZERINT 3 napja József A termék kiválasztásának fő szempontjai: A 8kg kapacitás és a jó vélemények miatt választottuk. Sajnos csalódnunk kellett legfőképp mert az öblítőt az első perctől elfolyatta még a mosás elején. Szerviz rugalmatlan. Felkínáltam, hogy a valószínűleg fröccsöntési hibás mosószer tartályt és a papírjait beviszem hozzájuk és adjanak egy jót helyette. Candy vásárlás: Candy háztartási gép boltok, akciós Candy mosógép, mosogatógép árak. Mivel új típus és nincs nekik még alkatrész készleten, meg egyébkén sem így működik... Tovább » a szerelő mindenáron ki akart hozzánk jönni vidékre bevizsgálni, majd ha lerendelte és megérkezett az alkatrész (gondolom napok- esetleg hetek) újra visszajönne cserélni. Ez nekünk két nap szabi és addig is használhatatlan mosógép. Ezt nem tudtuk elfogadni egy új gépnél. Elálltunk a vásárlástól (online), visszavittük a boltba és visszakaptuk az árát. Egyébként jó lenne a mosógép kezelhetősége de a helyette választott hazai gyártású márka sokkal igényesebb kidolgozás és nem utolsó sorban minden körülmény közt sokkal csendesebb, praktikusabb és persze hibátlan.
A relatív gyakoriság fogalmának bevezetése A mindennapi életben is használjunk a valószínű szót. Néhány példa: - Nem tartotta valószínűnek, hogy megint ő felel történelemből. - Siessünk haza, mert valószínűleg nemsokára esni fog az eső. - Valószínűtlennek tűnik, hogy megnyerheti ezt a versenyt. Tapasztalatunk azt mondja, hogy bizonyos események valószínűbbek, mint mások. A fenti példák eseményei matematikai kereteink között nem tárgyalhatók, azok nem valószínűségi eseményekről szólnak: konkrét helyzetekre vonatkoznak, a hozzájuk tartozó kísérletek nem ismételhetők meg többször. Ennek ellenére érzéseink alapján a matematikai valószínűségek is mérhetők, összehasonlíthatók. A lottószámokat tartalmazó gömbből egy számot kihúzunk. Legyen A és B a következő esemény: A: a 90-es számot húzzuk ki, B: páros számot húzunk ki. Melyik a valószínűbb esemény? Azon kimenetelek esetén, amikor az A esemény bekövetkezik, a B esemény is automatikusan teljesül. A 44-es szám kihúzásával a B esemény bekövetkezik, míg az A esemény nem.
Amikor egy statisztikus vagy tudós összeállít egy adatkészletet, fontos jellemző az egyes mérések vagy a felmérési kérdésre adott válaszok gyakorisága. Ez egyszerűen az, hogy hányszor jelenik meg az elem a készletben. Ha az eredményeket rendezett táblában állítja össze, az egyes adatelemek halmozott gyakorisága az előtte lévő elemek összesített gyakoriságának összege. Egyes esetekben az adatok elemzése megkövetelheti az egyes adatelemek relatív gyakoriságának meghatározását, azaz az egyes elemek gyakorisága osztva a mérések vagy a válaszadók teljes számával. Az egyes adatelemek halmozott relatív gyakorisága ekkor az azt megelőző összes elem relatív gyakoriságának összege az elem relatív gyakoriságához hozzáadva. TL; DR (túl hosszú; nem olvastam) Az elemzés során az egyes elemek gyakorisága az előfordulások száma, a relatív gyakoriság pedig a frekvencia és a mérések teljes száma között. Az adatok táblázatos formázása esetén az egyes elemek halmozott relatív gyakorisága az adott elem relatív gyakorisága, amelyet hozzáadtak az előtte lévő elemek relatív gyakoriságához.
A következő szakasz a relatív gyakoriság kiszámításának folyamatát írja le. Jegyezze fel a relatív gyakoriságot a harmadik oszlopba, miután befejezte az adatkészlet következő számának számítását. 2. rész: 3: A relatív gyakoriság kiszámítása Keresse meg a számok számát az adatkészletben. A relatív gyakoriság arra utal, hogy hányszor tartalmaz egy adott szám egy adott adatkészletben a számok teljes számához viszonyítva. A relatív gyakoriság megtalálásához meg kell számolni az adatkészlet összes számát. A számok teljes száma lesz annak a frakciónak a nevezője, amellyel a relatív gyakoriságot kiszámítják. Példánkban az adatkészlet 16 számot tartalmaz. Keresse meg egy adott szám összegét. Vagyis számolja meg, hogy egy adott szám hányszor fordul elő az adatkészletben. Ez megtehető egy adatra vagy az adatkészlet összes számára. Például példánkban a szám háromszor jelenik meg az adatkészletben. Osszuk el egy adott szám számát a számok teljes számával. Ez megtalálja egy adott szám relatív gyakoriságát.
Kumulatív gyakorisági eloszlás [ szerkesztés] A kumulatív gyakorisági eloszlás nem az intervallumokhoz tartozó gyakoriságot ábrázolja, hanem azoknak az értékeknek a gyakoriságát ábrázolja amelyek kevesebbek az adott intervallum felső határértékénél. Relatív kumulatív gyakorisági eloszlás. [ szerkesztés] A relatív kumulatív gyakorisági eloszlás az adott intervallum felső határértékénél kevesebb értékek gyakoriságát mutatja be az összes megfigyeléshez viszonyított százalékként. Mobiltelefon használat (perc) Gyakoriság Relatív gyakoriság (%) Mobiltelefon használat (Intervallum meghatározás kumulatív gyakoriságokhoz) (perc) Kumulatív gyakoriság Relatív kumulatív gyakoriság (%) 220-229 5 4, 5 <230 230-239 8 7, 3 <240 13 11, 8 240-249 <250 26 23, 6 250-259 22 20 <260 48 43, 6 260-269 32 29, 1 <270 80 72, 7 270-279 <280 93 84, 5 280-289 10 9, 1 <290 103 93, 6 290-299 7 6, 4 <300 110 100 Gyakorisági eloszlások grafikus ábrázolása [ szerkesztés] A hisztogram egy olyan diagram, amely a gyakoriságokat a vízszintes tengelyen elhelyezett függőleges oszlopokkal jelöli.
Az adatgyűjtés rendezése és átírása során ügyeljen arra, hogy minden pont helyesen legyen beillesztve. Számolja a tételek számát a készletben, hogy megbizonyosodjon arról, hogy egyik sem marad ki. Használjon egy adattáblát. Az adatgyűjtés eredményeit szintetizálhatja egy egyszerű adatsűrűség-táblázat létrehozásával. Ez egy egyszerű, három oszlopból álló táblázat, amelyet a relatív gyakoriság kiszámításához kell használni. Címkézze őket a következőképpen:. Ez az oszlop minden adatot tartalmaz, amely megjelenik az adatkészletben. Ne felejtse el semmilyen elemet megismételni. Például, ha a 4. érték többször megjelenik a listában, akkor csak az oszlopot tegye be. vagy A statisztikákban a változót általában egy adott érték számának ábrázolására használják. Írhat is, amelynek értéke "n of x", és megmutatja az egyes x értékek számát. A végső alternatíva az lenne, amely "x frekvenciáját" jelenti. Ebben az oszlopban adja meg, hányszor jelenik meg az érték. Például, ha a 4-es szám háromszor jelenik meg, akkor a 3-as számot a 4-es érték mellé helyezi.