– Milyennek látja a katonák megítélését a mai Magyarországon? – Sok kolléga meséli, hogy amikor a boltban meglátják az egyenruhát, a sorban állók szólnak, hogy jöjjön előre. Az árvízi védekezésnél hajnali kettőkor hozták termoszban a kávét. Személyes tapasztalat, hogy néha szinte celebnek érzem magam, amikor arra kérnek, hogy hadd készítsenek egy szelfit a tábornok úrral. – A megítélésük tehát jó, de ami a haditechnikát illeti, még van hová fejlődni. A haderőfejlesztési program 2016-os indulásáig a Gripeneket leszámítva nyomokban volt csak korszerű haditechnika a honvédségnél. Tüzérként, gondolom, nagyra értékeli, hogy e haderőnem fegyverzete is korszerűsödik. – Természetesen, hiszen nagyon időszerű volt már, hogy minden fegyvernem megújuljon. Ruszin romulus szarmazasa. Megtisztelő, hogy ennek részese lehetek. Ilyen átfogó fejlesztés nem volt emberemlékezet óta! Még a Gripenek képességeit is tovább tudjuk növelni, de az új, merevszárnyas szállítókapacitások mellé kétféle korszerű helikopterrel is bővül a forgószárnyas flottánk.
Ugyanitt 2010-ben megszerezte a hadtudomány doktora címet. 2014-ben az Amerikai Egyesült Államokban elvégezte a US Army War College stratégiai tudományok mestere szakát is. Katonai pályafutását 1995-ben Tapolcán, az MH 5. Csobánc Sorozatvető Tüzérezrednél kezdte, ahol szakaszparancsnoki posztokon szolgált. Később Pécsen, Székesfehérváron, Tatán, Szolnokon, Debrecenben és Budapesten is látott el beosztásokat. 2014-től 2016-ig a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökségénél szolgált, 2015 augusztusától megbízott csoportfőnökként. 2016-ban a debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokává nevezték ki. A Magyar Honvédségnél utoljára 2019 elején töltött be beosztást, az MH Hadkiegészítő Felkészítő és Kiképző Parancsnokság vezetőjeként. 2019-ben a Honvédelmi Minisztériumban folytatta karrierjét, ahol kezdetben titkárságvezetőként, 2020. Ruszin-Szendi Romulusz | Szeged Ma. április elsejétől 2021. május végéig pedig humánpolitikai ügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgozott. Vissza a kezdőlapra
Sok bajtársamhoz hasonlóan én is jeles tanuló voltam az általánosban, válogathattam a középiskolák között, és nem dicsekvésképpen mondom, de a főiskolai és egyetemi diplomám is kitüntetéses oklevél, sőt büszke vagyok PhD-fokozatomra és az USA-ban szerzett mesterdiplomámra is. Tény, hogy nem hátrány ezen a pályán, ha valakinek jó fizikai adottságai vannak, de ami nincs meg, az is fejleszthető. Én sem voltam élsportoló, de a csapatsportokat mindig is szerettem. A foci, de főleg a kézilabda egész jól ment, idővel pedig az ejtőernyőzés vált a szenvedélyemmé. Ruszin romulusz származása. – Fiatalon gondolt-e arra, hogy egyszer majd a honvédség parancsnoka lehet? Mégiscsak nagy dolog, hogy például olyan történelmi nagysággal került közös platformra, mint Dobó István egykori felső-magyarországi főkapitány! – Hazudnék, ha azt mondanám, hogy sosem fordult meg a fejemben, hogy milyen döntést hoznék tábornokként adott helyzetben. De álmodozás helyett inkább világéletemben az éppen közvetlenül előttem álló feladat végrehajtására koncentráltam.
– Ezt nem vitatom, ugyanakkor az életrajzából egy tudatosan felépített tábornoki karrier képe rajzolódik ki. Nem volt ebben némi stratégia? – Az egyéni stratégiám központi része a hitelesség. Egy professzionális haderőben könnyebb úgy motiválni az embereket, hogy a feladat élére állsz bizonyítva, nem fotelgenerális vagy, aki azt se tudja, mi az, amit megkövetel. Törekedtem arra, hogy minél többféle beosztásban próbáljam ki magam, a harcászati, hadműveleti és stratégiai szinteken egyaránt, itthon és külföldön is. Hasonlóképpen, amikor fizikai teljesítményt követelek a katonától, akkor meg kell tudnom mutatni, hogy én is képes vagyok rá. [origo] Hírmondó. Amikor a szolnoki 88-asoktól átvéve bevezettem az általam irányított alakulatoknál a dandárfutást, nem volt mese, mindenki együtt futott, amitől persze nem minden kolléga úszott örömmámorban – számomra természetes volt, hogy én fussak elöl. Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnoka Fotó: Kurucz Árpád Tüzérből ejtőernyős is – Amikor 1988-ban sorkatona voltam, hervasztóan nézett ki a Magyar Néphadsereg.
019 Berzsenyi Dániel A magyarokhoz Mácsai Pál - YouTube
", mondja. Bár sokat levon a költemény értékéből, hogy amiben bízott, az I. Ferenc nevével fémjelzett osztrák császárság, legkevésbé sem volt e költői odaadásra – mégis örök érvényűvé teszi a vers hitvallását a két alapérték megnevezése: a léleké (erkölcsisége) s a szabadságé: "Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat. " A két óda a mai magyar nemzethez, és a mai magyar emberekhez is szól, mert nem kéne engedni, hogy a nagyhatalmak elnyomjanak minket és fejlődésünket. A magyarokhoz I. A mű első változata 1796-ban keletkezett, végső formáját 1810-ben nyerte el. A témát illetően kaphatott ösztönzést Horatiustól, tőle kölcsönözte a strófaszerkezetet is (alkaioszi). A vers szervezőelve: két idősíkot szembesít egymással – – múlt és jelen képei sorjáznak. Kulcsszava: az erkölcs – a régi (tiszta) és a mostani (megromlott). Ez az oka a nemzet hanyatlásának. Berzsenyi dániel a magyarokhoz 1.1. I. Már az első sor megszólítása ("Romlásnak indult hajdan erős magyar") kijelöli a témát: most és jelen szembeállítását. A szemrehányó két kérdés figyelmeztet a jelen magyarjainak felelősségére.
Költői képek közül A magyarokhoz I. tölgyhasonlatra épül, a II - be hajóallegória, vagyis Napóleon közeledése az egész magyarságot összefogásra készteti, és Magyarország hajója áll a bölcs tanács által irányítva. Mindkét óda antik, romantikus nyelvezetű, és időmértékes verselésű. Idősíkjait tekintve az I. a múlt és a jelen keveredése, a II - be az első három versszak a múlt, a következő három versszak a jelenre épül. A magyarokhoz I. nem belenyugvó elégia, hanem felháborodott, szenvedélyes óda - erről az indulatról árulkodnak az egymásra torlódó retorikai alakzatok is. A megszólító verskezdet - "magyar! " - utána rögtön két kérdés következik - "Nem látod...? Berzsenyi dániel a magyarokhoz 1.6. Nem látod...? " -, melyek már csak az ismétlő nyomatékosítás révén is dühös felkiáltásként hatnak Később aztán a felkiáltások is ismétlődnek: "Oh! más magyar kar mennyköve villogott... ", "Oh! más magyarral verte vissza nagy Hunyadink Mahomet hatalmát! " A magyarokhoz II - be fontos újdonság az, hogy itt derűlátó a költő: "Nem félek.
Romlásnak indult hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajúl? Nem látod a bosszús egeknek Ostorait nyomorúlt hazádon? Óda – Wikipédia. Nyolc századoknak vérzivatarja közt Rongált Budának tornyai állanak, Ámbár ezerszer vak tüzedben Véreidet, magadat tiportad. Elszórja, hidd el, mostani veszni tért Erkölcsöd: undok víperafajzatok Dúlják fel e várt, melly sok ádáz Ostromokat mosolyogva nézett. Nem ronthatott el tégedet egykoron A vad tatár khán xerxesi tábora S világot ostromló töröknek Napkeletet leverő hatalma; Nem fojthatott meg Zápolya öldöklő Századja s titkos gyilkosaid keze, A szent rokonvérbe feresztő Visszavonás tüze közt megálltál: Mert régi erkölcs s spártai férjfikar Küzdött s vezérlett fergetegid között; Birkózva győztél, s Herculesként Ércbuzogány rezegett kezedben. Most lassu méreg, lassu halál emészt. Nézd: a kevély tölgy, mellyet az éjszaki Szélvész le nem dönt, benne termő Férgek erős gyökerit megőrlik, S egy gyenge széltől földre teríttetik! Így minden ország támasza, talpköve A tiszta erkölcs, melly ha megvész: Róma ledűl, s rabigába görbed.
szakasz példázatát ("Róma ledül... ") is bevezeti: a tölgyfa az ókori Róma hatalmi szimbóluma. A kép egyben a 8. szakasz és az egész mű kulcsfogalmának – "tiszta erkölcs" – párhuzama is. TETŐPONT (9. ) A 9. versszak a vers tetőpontja. Berzsenyi dániel a magyarokhoz 1.3. A retorikai kérdésre (" Mi a magyar most? –") szentenciaszerű megállapítás felel. A megismétlődő " most" szó az előző szakasz ókori példájához kötődő mitologikus azonosítás. A "sybarita váz" a " rút" jelzővel fölerősítve a jelen állapotainak tarthatatlanságát nyomatékosítja, s rávilágít arra, hogy Berzsenyi számára múlt és jelen ellentétében a cselekvés és nem cselekvés a meghatározó. Elődeink cselekvő emberek voltak. A tatárjárás kora és Zápolya százada is tele van híres, nagy hősökkel, akik e nehéz időben is tenni próbáltak valamit – ezért értékelődnek fel vereségeik is. Ezzel szemben a jelen a tehetetlenség, a lustaság kora. A kérdő mondatban ismét elhangzó " magyar" szó egyértelműen a magyarságot, a nemzetet, a közösséget jelenti. Berzsenyi próféta-beszélője hangsúlyozza korának azon hibáját, melyet Kölcsey is megfogalmaz Zrínyi-verseiben: a múlttól való elfordulást, identitásvesztést (10. versszak).
(Nem látod… Nem látod…? ) II. Majd a múlt képei következnek 5 versszakon keresztül: A múltból dicső, értékes példákat sorol fel – kp. i motívuma Buda várának helytállása– A múlt vérzivataros volt, külső és belső harcoktól terhes, Budáért sok vér hullt, nem volt könnyű, de a vár ellenállt az ostromoknak, tatárnak, töröknek, belső pártviszályoknak, testvérharcoknak (ezerszer véreidet magad tiportad, sok ádáz ostrom, vad tatár, ostromló török, Zápolya öldöklő százada, szent rokonvérbe feresztő…) – mert az erkölcs még a régi volt. A témát a folytatja. Berzsenyi Dániel: A MAGYAROKHOZ | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Büszke öntudattal – patetikusan – sorolja a múlt dicső nagyjainak nevét: Attila, Árpád A múlt a kemény helytállás, a tiszta, nemes erkölcs, a harcra és tettre kész, serény magyarság szimbólumává válik. III. 7-10. vsz Mindezek ellenpólusaként hangzik fel a komor tölgy-hasonlat: a jelen a lassú halál, a pusztulás kora. Mindennek okaiként a következőket hozza fel: belső gyengeség a jelen elpuhult nemzedéke a tiszta erkölcs hiánya a henyeség a nyelv feledése, idegenek majmolása IV.
Fő hangnembeli változatok: patetikus (1-2. versszak), ironikus (9-10. versszak), elégikus (13-14. versszak). A beszélő lelkiállapota izgatott, indulatoktól fűtött (ez zaklatottá teszi az egyébként szabályos gondolatmenetet). Típus a: idő-és értékszembesítő költemény. Stílus a: klasszicista. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4