*Egy hallgató maximum 4 féléven keresztül részesülhet ösztöndíjban. Támogatottak listája: Domán István Richárd Selymes Gergő Szabó Stella Vivien Török Barbara Köpösdi József Márk Varga Róbert Baginé Gál Bianka Borbély Dávid Fazekas Edina Gődér Viktória Hornyák Levente Kovács Anita Náhóczki Donát Gődér Vivien Gődér Nikoletta Szabó Gyula Varga Anita Kapusi Dániel Poós Petra Gúth Petra Hillender Judit Orvosok támogatása: A humán közszolgáltatások területén meglévő humánerőforrás-hiány csökkentését célzó tevékenységként az orvosok (háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos) számára ösztönző rendszert alakítunk ki. A támogatás formája: 4 orvos (2 fő háziorvos, 1 fő házi gyermekorvos, 1 fő fogorvos) részére ösztönző nyújtása 24 hónapon keresztül annak érdekében, hogy a településen letelepedjenek és itt lássák el praxisukat. Dr. Polgár Anita fogorvos Fegyverneken, Jász-Nagykun-Szolnok megye - Telefonkönyv. Támogatottak listája: Dr. Polgár Anita
Szakrendelő Fegyvernek - Ü Üzleti szakrendelő szakrendelő Fegyvernek 1 céget talál szakrendelő keresésre Fegyverneken
(Termálfürdő) Belgyógyász, reumatológus, foglalkozás-egészségügyi szakorvos. Reumatológus főorvos Dr. Baranya Erzsébet Fül-orr-gégészet Rendelő: Jász-Nagykun-Szolnok megye 5000 Szolnok Széchenyi krt. 129. (Széchenyi Gyógyszertár) fül-orr-gégész szakorvos
Luca napján a fiúk elindultak meglátogatni az ismerős házakat és jókívánságaikért cserébe adományokat vártak. Ha ez elmaradt, akkor viszont átkokat szórtak a házra. Luca-búza Ismert szokás volt a következő évi termést is jelképező Luca-búza kelesztése. Az asszonyok egy lapos tálban búzát csíráztattak a kemence mellett, és ha az szentestére szépen kihajtott, bő termés volt várható. A zöld búzával aztán egyes tájakon a karácsonyi oltárt, máshol az ünnepi asztalt díszítették, de volt, ahol az állatokkal etették meg, tej és tojásrontás ellen. Advent Advent az eljövetel, a várakozás és reménykedés ideje, a karácsonyra való előkészület időszaka. A karácsony előtti negyedik vasárnapon kezdődik és december 24-ig tart. Újkeletű népszokás az adventi koszorú készítése erre az időszakra. Karácsony A karácsony Jézus születésének és a szeretetnek az ünnepe. Miért érdemes felvágni az almát szenteste a vacsora után? 4 csodaszép ünnepi hagyomány - Karácsony | Femina. A karácsonyt megelőző hétköznapokon, a hosszú téli estéken együtt volt a család. Beszélgettek, adventi, karácsonyi dalokat énekeltek, ezzel is készülve Jézus születésének ünnepére.
Ez a szokás idővel annyiban módosult, hogy a gyertyák száma négyre, az adventi vasárnapok számára csökkent. A rajta lévő gyertyák a karácsony előtti vasárnapok liturgikus színeiben jelennek meg a hagyománytisztelőknél. Az adventi koszorú mai is az ünnep nélkülözhetetlen szimbóluma, melynek rengeteg változata létezik. Magyarországon főleg a második világháborút követő időkben vált szokássá adventi koszorút készíteni. A hagyományos adventi koszorú általában örökzöldekből (fenyőágból) készített koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyákat vasárnaponként kell meggyújtani, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, a világosság eljöttének reményét hirdeti. Adventi naptár A karácsonyi várakozás izgalmát növelve, a családokban a gyermekeket advent kezdetekor adventi naptárral lepik meg. Ez a "naptár" lehet házikó 24 ablakocskával, de lehet akár 24 zsákocska vagy ajándékdobozka is. Karácsonyi szokások Magyarországon - Karácsonyi hagyományok. Ezek jelzik a napokat, amelyek karácsonyig hátra vannak.
A hívek minden nap más házhoz visznek egy a Szent Családot ábrázoló képet, és e képnél imákat mondanak, s kisebb szertartásokat mutatnak be. A népszokás arról a bibliai eseményről emlékszik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak. Karácsonyesti vacsoránkat ősrégi szokások határozzák meg. A paraszti kultúrában szinte minden ételnek mágikus jelentése volt. - Magyar Konyha. Böjt korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt tartani. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket, de az utóbbit az 1661. évi nagyszombati zsinat püspöki engedélytől tette függővé. A böjtölés hagyománya azonban a 20. század közepén eltűnt.
A regölés lényegében természetvarázsló énekmondás, köszöntés - bőségvarázsló, párokat összeboronáló, adománygyűjtő szokás volt. Karácsonyi szokások – Betlehemezés Karácsony napján a népszokások célja a gonosz ártó szellemek elűzése zaj keltéssel, állatbőrök, jelmezek, álarcok viselésével. Ekkor kerül sor a betlehemezésre is: ezt a játékot eredetileg templomokban, majd később házakhoz járva adták elő a gyerekek. Gyakran állatok is szerepeltek benne, a gyermek Jézust pedig élő kisbabával jelenítették meg. A szereplők - pásztorok, angyalok, Mária, József – ma is eljátszák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd átadják ajándékaikat, jókívánságaikat. Ezután a háziak megvendégelik őket. Karácsonyi szokások – Karácsonyi tizenketted Karácsony napjával egy újabb ünnepi szakasz veszi kezdetét, a karácsonyi tizenketted, amely január 6-ig, vízkereszt napjáig tart. Ez egyben a vizek megszentelésének és Jézus megkeresztelésének ünnepe is. Karácsonyi szokások – Aprószentek ünnepe December 28. az aprószentek ünnepe, amelyen egykor különös módon "gondoskodtak" arról, hogy a gyerekek egészség esek mar adjanak: megvesszőzték őket.
Luca-búza (lucabúza) A következő év termését próbálták megjósolni a Luca-búza (vagy lucabúza) keltetéssel. Luca napján búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára zöldültek ki. Később a kikelt búzával az adventi oltárt díszítették Lucázás A lucázás vagy kotyolás, a fiúgyermekek házról házra járó, termékenységvarázsló szokása Nyugat- és Dél-Dunántúlon. Többnyire hajnalban, kisebb csoportokban mentek. A házba betérve engedélyt kértek, s ha megengedték, akkor ráültek egy tuskóra vagy szalmára és elkezdték az éneküket. [8] Luca-tök Magyarországon, főként a Dunántúlon volt szokás a világító Luca-tök készítése. Hagyományos volt sok egyéb Luca napi tréfálkozás. Luca napján szemeket, orrot és vigyorgó szájat faragtak a kivájt sütőtökökbe, majd a házak ablakai elé tették, és azzal ijesztgették egymást. Az ijesztő hatás kedvéért sötétedéskor égő gyertyát tettek a Luca-tök belsejébe. Karácsonyi szokások – december 25: Tamás napja E naphoz néhol férjjósló praktikák kapcsolódnak.
A szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert, állatot gyógyítottak vele, öntöttek belőle a boroshordókba, hogy ne romoljon el a bor. Aprószentek napja (december 28. ) A Heródes parancsára tömegesen kivégzett betlehemi kisdedek emlékünnepe. Aprószent minden fiúcsecsemő, akit Heródes király a gyermek Krisztus keresésekor megöletett. Az Aprószentek-napi vesszőzés, az újesztendei szerencsekívánás különös fajtája. A gyanútlan gyermeket a szomszédba küldték, ahol megvesszőzték, hogy egészséges maradjon. Egyes helyeken a nőknek kellett bűnhődniük. Hozzászólás Powered by Facebook Comments
Kattintson a részletekért! A karácsony mint ünnep a IV. századtól jelenik meg Ezért a karácsony mint ünnep csak Nicea után értékelődött fel. Bő egy évtizeddel a püspökök tanácskozása után, Kr. 336-ban ünnepelték meg először a karácsonyt Jézus Krisztus születésnapjaként Rómában. Manfred Becker-Huberti német vallástörténész szerint ugyanakkor a karácsonyt Egyiptomban már Kr. 300 körül ünnepelték, de innen még nem terjedt el a szokás. Isaac Newton, a korszakalkotó újkori fizikus úgy vélte: az ókorban szándékosan a téli napforduló idejére helyezték Krisztus születését. Jézus születése így Rómában és Európában a napkultuszhoz kötődött, a karácsonyi ünnepkör pedig még ősibb hiedelmek, népszokások fennmaradását segítették elő. E népszokások talán a leggazdagabbak az egész magyarság által őrzött népi kultúrában - írtuk már tavalyi cikkünkben is a Há Más ünnepekhez hasonlóan a karácsonyi szokások is változnak. Fotó: iStock Katona Lajos irodalomtörténész és néprajztudós a karácsonyt tartja a főünnepek közül a legfiatalabbnak.