A Nap aktivitása a fotoszférában megfigyelhető napfoltok és napfáklyák, a protuberanciák, napkitörések megjelenésében, valamint a légkör és a napkorona anyagkilökődéseiben nyilvánul meg. Azokat a helyeket, ahol ezek a képződmények létrejönnek, aktív területeknek nevezzük (4. 10. Minden aktív képződmény összefüggésben van a többivel a mágneses tér által, és állandó változásban van a Nap aktív területein. Az aktivitás központjai bizonyos mélységben keletkezve a fotoszféra alatt, hosszan kiterjednek messze a napkoronába. A XIX. sz. közepén Rudolf Wolf (1817—1893) svájci csillagász azt javasolta, hogy jellemezzék a Nap aktivitását a napfoltok viszonylagos számával (később elnevezték őket Wolf-számoknak): W = lOg + /, aholg— a napfoltcsoportok száma; f— a Nap korongján az adott pillanatban egyidejűleg megfigyelhető napfoltok összessége. A nap aktivitását jellemzik még a napfoltok összterületével, a centiméteres hullámhosszúságú rádiósugárzás intenzitásával. A 11 éves ciklus kezdetén, a W minimum után, a napfoltok az egyenlítőtől viszonylag távol, a 30° szélességnél jönnek létre.
A hőmérséklet 5800 C-ra (10 000 F) lehűlt. A fénygömböt napfények és napfények jelölik, amelyek sötét, hűvös területek, amikor a nap mágneses tere áttör a felszínre. A kromoszféra: A kromoszférában, amely kb. 2000 km-re fekszik a fényszféra felett, a hőmérséklet 20 000 C-ra emelkedik. Ennek a rétegnek az a neve, mert így van, mert a kibocsátott fény színe vöröses lesz. Korona: A nap legkülső rétege, a korona általában láthatatlan, de a Földről a teljes napfogyatkozás során láthatóvá válik. A gázok sűrűsége körülbelül milliárdszor kevesebb, mint a víznél, de a hőmérséklet akár 2 millió C (3, 6 millió F) is lehet. Ennek a növekedésnek az oka nem teljesen tisztázott, de a tudósok azt gyanítják, hogy ennek köze van az ott folyamatosan fellépő mágneses viharokhoz. 3 - Emberi szempontból a Nap valóban, igazán nagy Az univerzum többi csillagának a nap törpe lehet, de a Földön élők számára érthetetlenül óriási. A nap egyik leggyakrabban idézett tulajdonsága az, hogy 1, 3 millió Föld méretű bolygót helyezhet el benne.
A Nap légkörének legfelső része, a napkorona
A földlakók szempontjából természetesen rendkívül fontos szerepet játszik a Nap, mivel az élethez elengedhetetlenül fontos meleg és fény forrása. A Nap szerepe nélkülözhetetlen az emberiség életében, az emberiség léte viszont teljesen lényegtelen az egész Világegyetem szempontjából. A Nap bolygói Távolság Sugár Tömeg Bolygó (000 km) (km) (kg) Felfedező Dátum ---------- --------- ------ ------- ---------- ----- Merkúr 57, 910 2439 3. 30e23 Vénusz 108, 200 6052 4. 87e24 Föld 149, 600 6378 5. 98e24 Mars 227, 940 3397 6. 42e23 Jupiter 778, 330 71492 1. 90e27 Szaturnusz 1, 426, 940 60268 5. 69e26 Uránusz 2, 870, 990 25559 8. 69e25 Herschel 1781 Neptunusz 4, 497, 070 24764 1. 02e26 Galle 1846 Plútó 5, 913, 520 1160 1. 31e22 Tombaugh 1930 A mappában található képek előnézete galaxis Profilkép Archívum Naptár << Október / 2018 >> Statisztika Online: 3 Összes: 795950 Hónap: 3801 Nap: 144
Szent László Szabó Zoltán Lesencetomaj Pápa II. Szent Anna Szakács Péter Badacsonytördemic Szalontai István Balázs Pókaszepetk Száraz Kristian Dávid O. Szent lászló templom veszprém. Praem Türje Szeghy Csaba Tamás Zalaszentgrót Szerenka Miklós C. prépost, kanonok - Nyugalomban Szijártó László Balatonalmádi Szitás József Takáts István dr. érseki általános helynök Érseki Hivatal Tál Zoltán Tamás Zoltán Veszprém III. Szent Margit Tódor Szabolcs Tornavölgyi Krisztián Érseki irodaigazgató, plébános Tóth András Sándor Plébános, bírósági helynök Veszprém-Gyulafirátót Tóth Tamás Udvardy György dr. Érsek, metropolita Varga István dr. Varga-Csikász Bence Ajka Diakónusok Feltöltlés alatt…
Borszörcsök Szent Anna és Szent Joachim rk. templom Jézus Szíve és Szűz Mária Szíve kápolna a keresztúttal Szentháromság-szobor a templomkertben kőkereszt a templomkertben kőkereszt korpusszal és talapzatán Mária-szoborral (Petőfi Sándor utca 99. előtt) Vándor-szobor Hősi emlékmű, 1. vh. (temetőben) Hősi emlékmű, 2. (Petőfi Sándor utca 27. előtt)
Jelenleg, a székesegyház felújítása idején, a Szent István-templom a Szent Mihály-plébánia liturgikus funkcióinak ad helyet, ugyanakkor újabb restaurálás előkészítése folyik itt is. Forrás: Veszprémi Főegyházmegye Fotó: Wikimédia Commons; Magyar Kurír
A gótikus szentélyt és az altemplomot ugyanakkor megőrizték. Az épület üvegablakai a második világháború alatt megsemmisültek; a ma láthatók Árkayné Sztehló Lili munkái. 1981 -ben II. János Pál pápa a székesegyházat basilica minor rangra emelte. Szent László templom Veszprém - Gomba68 - indafoto.hu. 2005 szeptemberében megkezdődtek a bazilika újabb restaurációs munkálatai. Elsőként a két tornyot újították fel. 2010 -re állami támogatásból a templom külseje és belseje is megújult. Leírása [ szerkesztés] Szent Mihály-székesegyház (Veszprém) légi felvételen A veszprémi Szent Mihály-székesegyház, légi fotó Belseje [ szerkesztés] Biró Márton püspök síremléke A templom főhajóját kazettás síkmennyezet fedi. Az oszlopfőket az Árpád-kori faragványok mintájára alakították ki az 1907 és 1910 közötti felújítás során. A mellékhajókban két-két oltár foglal helyet: az északiban (a főbejárattól balra) a Mária mennybemenetele- és a Szent György -, a déliben (a főbejárattól jobbra) pedig a Szent Anna - és a Szent Imre -oltár. A templom falképei Szirmay Antal munkái; egyebek mellett az Árpád-ház szentjeit, Nagy Szent Gergelyt, Nepomuki Szent Jánost és Hippói Szent Ágostont, valamint a négy evangélistát ábrázolják.
E helyen a középkorban a Szent Margit szeg nevű településrész terült el, amelynek Antiochiai Szent Margitról nevezett temploma a török korban romossá vált. Helyén a 18. században kis barokk kápolnát emeltek, amely még a 19. századi látképeken is jól azonosítható: egyhajós, kis fatornyán barokk hagymasisakkal ellátott épület volt. Így örökítette meg Berken János 1818-as rajza nyugat felől, távolabbról, illetve Ludwig Rohbock – 1856 és 1863 között Magyarországon készült látképeinek sorában – északnyugatról. A középkori és barokk előzmények helyén, 1901–1902 között, Fejérvári József prelátus kanonok kezdeményezésére, Jüttner Kálmán tervei alapján épült fel a ma álló templom. A veszprémi Szent László-templom – Érsekségi ékességek (38.) - Nemzeti.net. Kivitelezője id. Csomay Kálmán volt. Míg a homlokzat visszafogott, bélletes kapuja szerényen idézi a középkori formákat, addig a belső a korszak ízlésének megfelelően historizáló stílusban – azaz történeti, különböző középkori stílusjegyeket egymás mellett megidézve – gazdag kialakítást kapott. A boltozatok és falak ornamentális díszítésének festője a pesti Altenbuchner Henrik volt.