A szóösszetétel eredménye egy új szó, melynek jelentéstartalma más, mint tagjainak külön-külön. Az összetett szó tagjai maguk is lehetnek összetett szavak (rendőr + kapitány), ilyenkor többszörösen összetett szóról beszélünk. Összetett szó létrejöhet – mondatban: szerkezeti okból (ajtókilincs) egymás mellett szereplők szórendi kapcsolatában. (mennydörög, jólesik) – mondaton kívül: tudatos összekapcsolással (szerelőcsarnok, főosztály) Mai nyelvünkben mondaton kívül keletkeznek az összetett szavak. Az el? - és utótag kapcsolatát a mondatban keletkezett szavak analógiájára állapítjuk meg. Ezzel az összetételi móddal korlátlan számban hozhatunk létre új szavakat. Az összetett szavak fajtái: az előtag és utótag viszonya alapján vizsgáljuk, osztályozzuk. 1., mellérendelő: tagjai egyenrangúak, azonos szófajúak. A mondatban külön-külön ugyanolyan mondatrészek szerepelnek. – kettőztetés (egy-egy, olykor-olykor, már-már) – ikerszó (icike-picike, izeg-mozog, gizgaz) – valódi összetétel (jön-megy, süt-főz, híres-neves) 2., alárendelő: Tagjai nem egyenrangúak.
A szóösszetétel: a képzés után a leggyakoribb szóalkotási mód. Két meglévő szót úgy illesztünk össze, hogy egy új jelentéssel bíró szó legyen. Az új szó jelentése nem azonos a két szó jelentésének összeadásával. Az összetett szó két értelmes részre bontható: előtag + utótag. A többszörösen összetett szavak a több szóból keletkezett szavak. Pl. : vasútállomás = vasút + állomás = vas + út + állomás. A szóösszetételnek két típusa van (az elő és utótag közötti viszony alapján): Alárendelő összetétel: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős Mellérendelő összetétel: kettőzések, ikerítések, valódi összetétel A szóösszetétel a szóképzés mellett a szóalkotás legtermékenyebb módja. Az összetett szó úgy keletkezik, hogy két szót egyetlen szóvá illesztünk össze. A szóösszetétel eredménye egy új szó, melynek jelentéstartalma más, mint tagjainak külön-külön. Az összetett szó tagjai maguk is lehetnek összetett szavak (rendőr + kapitány), ilyenkor többszörösen összetett szóról beszélünk. Összetett szó létrejöhet mondatban: szerkezeti okból (ajtókilincs) egymás mellett szereplők szórendi kapcsolatában.
Toplista betöltés... Segítség! Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges! Alárendelő összetett szavak fajtáit. (fontos) tzset7 kérdése 329 1 éve Alárendelő öszetett szavak fajtái Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést. 0 Általános iskola / Magyar nyelv Törölt { Matematikus} megoldása mennydörög: alanyos villanyszerelő: birtokos jelzős bérbeadás: határozós citromízű: minőség jelzős háromszög: határozós barátfüle: birtokos jelzős földönfutó: határozós madárlátta:alanyos jószívű: minőség jelzős sokoldalú: határozós faág: birtokos jelzős földművelés: tárgyas 0
(Amennyiben a tőismétléses forma mindkét tagja egyedül is használható, az elemeket különírjuk: szemtől szembe, évről évre, várva várt, szóról szóra stb. ) Kötőjelezünk ismétléses összetételek esetén is: már-már, sok-sok, néha-néha, egyszer-egyszer, alig-alig. Egybeírjuk az elemeket, ha csak a második tagot tudjuk toldalékolni (gyakori, hogy a két tag jelentése közel azonos): búbánat, árvíz, hadsereg, siketnéma, rúgkapál, dúsgazdag stb. Nem összetett szavak, de formailag azokhoz hasonlítanak az ikerszók; ezeket egybeírjuk, ha csak az utótagot tudjuk toldalékolni (limlom, mendemonda, csereberél, tutyimutyi), kötőjellel, ha mindkét tagjuk toldalékolható ( izeg-mozog, irul-pirul). Éles határokat nem mindig találunk, a fenti irányadó megjegyzésektől olykor vannak eltérések, illetve jelentésbeli különbségek, pl. csúszómászó (hüllő), csúszó-mászó (kisgyerek) stb. ; ha bizonytalanok vagyunk, nézzük meg a helyesírási szótárban. A két elemből álló alárendelő összetételeket szótagszámtól függetlenül egybeírjuk (vö.
A szóösszetételek lehetnek szervetlenek, ilyenkor az alkotóelemek között nincs semmiféle nyelvtani összefüggés, a szóalakok a gyakori használatban összetapadtak ( ábécé, aligha, miatyánk, mindegy, nemegyszer). Az ún. szerves összetételekben az előtag és utótag mellérendelő ( árvíz, hadsereg, csigabiga; csurran-cseppen, süt-főz, illeg-billeg), illetve alárendelő kapcsolatban áll egymással: vö. madárlátta, szúette, porlepte, napsütötte: alanyos; egérfogó, munkavállaló, autószerelő: tárgyas; csőlakó, szélvédett, nyugdíjjogosult: határozói; gyorsvonat, rabszolga, legénylakás: minőségjelzős; szélmalom, katasztrófavédelem, emlékkönyv: jelentéstömörítő összetételek. A mellérendelő és alárendelő szóösszetételek alkategóriákba rendezhetők, e csoportosításuk segítheti írásmódjuk megértését és a bevésést is. A mellérendelő összetételeket egybeírjuk vagy kötőjelezzük – utóbbi az egybeírás egyik típusa. Az ún. toldalékolási próba segít megállapítani, melyik írásmódot kell alkalmaznunk. Kötőjeles mellérendelő összetételekről beszélünk, ha mindkét tag toldalékolható: süt-főz, eszik-iszik, él-hal; ha már eleve mindkét tagnak csak a toldalékolt változata létezik (ezek gyakran szinonim vagy ellentétes összetételek): búja-baja, apraja-nagyja, éjjel-nappal, ága-boga; a tőismétléses forma egyik tagja nem él önállóan: réges-rég, unos-untalan, telis-tele.
csupa, kopasz – csu-pasz zavar, kerget – zar-gat csokor, bokréta – csok-réta Szóhasadás Egy szónak két vagy több alakváltozata él egymás mellett, de ezek a jelentések bi-zonyos idő elteltével eltérnek egymástól (Grétsy-féle szóhasadás). bozótos – bozontos doboz – toboz csekély – sekély kamara – kamra cseléd - család Mozaikszó-alkotás Ez az egyik legújabb szókincsbővítő változat, valamikor a XIX. század második felé-ben jelent meg. A mozaikszavak olyan rövidítések, amelyeknek kiejtése csak a rövidülés betűit veszi alapul, a teljes szót figyelmen kívül hagyja: Magyar Államvasutak – MÁV Egyesült Nemzetek Szervezete – ENSZ Későbbi fejlemény, mely nem pusztán a kezdőbetűk összevonását jelenti, hanem a szóeleji betűcsoportokét: szóösszevonás Magyar Hajózási Részvénytársaság – MAHART A közszavaknál is találunk példákat: televízió – tv (tévé) tuberkulózis – tbc (tébécé) Népetimológia vagy szóértelmesítés A szóalkotás azon fajtája, amikor idegen, nehezen értelmezhető új szót egy már is-mert szóhoz hasonlóvá formálunk.
Átlépte a járványküszöböt az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz forduló betegek száma január negyedik hetében – írta szerdai jelentésében a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Január 20. és 26. között 17 464-en, az előző hetinél 41, 2 százalékkal többen fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, így a lakosságszámra vetített ráta 0, 1786 százalék, ami magasabb, mint a járványküszöb (0, 1435 százalék). Közölték: minden közigazgatási területen emelkedett az influenzás panaszokkal orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva. Influenza 2020 január year. Az arány Pest, Győr-Moson-Sopron megyében és Budapesten volt a legmagasabb, Csongrád, Somogy és Tolna megyében a legalacsonyabb. Egy hét alatt az influenza miatt orvoshoz fordulók száma Veszprém megyében csaknem háromszorosára, Csongrád és Tolna megyében több mint kétszeresére nőtt. Laboratóriumi vizsgálattal igazolt, influenzavírus által okozott megbetegedéseket nyolc területen – a fővárosban, Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Vas megyében – diagnosztizáltak.
Az NNK megjegyezte: a klinikai adatok alapján a heti esetszám meghaladja a influenzajárvány küszöbértékét, azonban a virológiai adatok azt mutatják, hogy az influenzaszerű megbetegedésekért a koronavírus is felelős. Hozzátették: a tavalyi (2020/2021) influenzaszezonban a járványügyi intézkedések miatt az influenza terjedése a korábbi időszakokhoz képest jelentősen alacsonyabb volt, ezért a 2021/2022-es szezonra vonatkozó járványküszöböt alacsonyabb szinten határozták meg. Influenza 2020 január predictions. A virológiai adatok az influenzavírus erősödő aktivitását mutatják az országban, de az omikron variáns által okozott járványhullám jelentősen befolyásolja a figyelőszolgálat által gyűjtött adatokat, ezért nem jelenthető ki, hogy Magyarországon megkezdődött volna az influenza járványos terjedése, azaz influenzajárvány lenne – írták. A tavalyi év 40. hete és az idei év 3. hete között összesen 666 laboratóriumi vizsgálatban 18-nál igazoltak influenza A vírus okozta fertőzést. Százharmincnégy megbetegedés hátterében légúti óriássejtes (RSV), tizenegy esetben adenovírus-, negyvenöt esetben koronavírus-fertőzés állt.
A csúcstalálkozó ma folytatódik. Forrás: MTI