Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2011. dec 11. 18:16 Magyar lány a Nílus gyöngye Kecskemét‒Kairó ‒ A hastánc szülőföldjén, Egyiptomban koronázták az érzéki tánc királynőjének Kecskeméti Anettet (22). A magyar lány 13 évesen egy tunéziai út során szeretett bele az arab kultúrába, és döntötte el, hogy megtanul hastáncozni. A magyar bajnokságon 2009-ben már második, míg tavaly első helyen végzett, ennek köszönhetően jutott ki a világ egyik legrangosabb versenyének tartott kairói Nile Group Oriental Dance Competitionra, ahol az egyiptomi szakmai zsűrit is azonnal levette a lábáról. Verseny. Anett a versenytáncát ropja – A világbajnokságon a legjobb hastáncosok mérik össze tudásukat. Hatalmas elismerés, hogy éppen e tánc szülőföldjén választottak királynőnek, ráadásul a japán, orosz, indiai és brazil profi táncosokat is legyőztem. Nem hiszem, hogy lenne ennél nagyobb elismerés – mesélte lapunknak Anett, akinek a szépsége is lenyűgözte az arab világot.
Szavazás átlaga: 7. 91 pont ( 43 szavazat) Megjelenés: 2017. június 21. Hossz: 7 170 karakter Elolvasva: 528 alkalommal A felkelő nap sugarai ragyogóan világították be a Nílus deltáját, a folyó habját már e korai órában hajók tucatja szelte, és dolgos asszonykezek mosták a vásznakat a folyó parton. I. e. 1401. évben járunk, a leendő fáraó, Szihathor házasságkötésének napján, mikoris nászban egyesül unokanővérével, a szép Nebet hercegnővel, majd pedig átveszi a hatalmat az egész birodalom felett. A korai óra ellenére az udvar egész háza népe talpon volt, mindenki az ünnepség előkészületeivel volt elfoglalva. Szolgák hordták a finom aranyneműket a palota folyosóján, virágkompozíciókat egyengettek, melyek messzi földről érkeztek, és mindezt a nyüzsgést egy élénk, fekete szempár figyelte a nők helységeit elkerítő függöny mögül. Nebet hercegnő alig múlt 17 éves, nyúlánk, karcsú testét egyszerű Nehé-ruhája fedte, arca pedig lángolt az izgalomtól és kíváncsisággal figyelte a tucat szolgát, amint a dolgával foglalatoskodott.
The Jewel of the Nile Joan (Kathleen Turner) elvállalja, hogy megírja egy afrikai ország uralkodójának, Omar (Spiros Focás) arab sejknek az életrajzát. A helyszínen kiderül, hogy a sejk ellenszenves zsarnok, aki egy különös gyöngy révén az egész keleti világ feletti uralomra tör. Joant bebörtönzik és bár az időközben felbukkanó Jack (Michael Douglas) segítségével sikerül megszöknie, az ékszer rejtélye nem hagyja nyugodni. Az ellenség ismét ugyanaz: a heves vérmérsékletéről ismert Ralph (Danny DeVito) nyomában járnak, aki pontosan tudja, hol rejtőzik ez a bizonyos kincs. Kaland Vígjáték Linkek a filmhez Szolgáltató Info Hibás link Indítás Hibás link bejelentése Köszönjük a segítséged. Amennyiben hibás vagy törölt linket találtál itt tudod jelezni nekünk. Sorozatok esetében kérjük írd le az epizód számát, hogy miharabb javíthassuk.
Megrendült a szíve, így rögtön a leány mellett termett. – Szívem, drága hercegnő... – kezdte csendes hangon, és az ágy szélére ülve megérintette Nebet vállát, mire a leány összerázkódott és felkapta a fejét. – No, semmi baj, csak én vagyok, az öreg Merititesz... A könnyáztatta arcon rögtön megkönnyebbülés futott át, és azonnal szolgálója ölébe vetette magát a hercegnő. – Na, cssssss, semmi baj... – mondta Merititesz, és gyengéden arrébb tolva a hercegnőt, ő is felfeküdt az ágyra, és Nebet haját simogatta nyugtatólag. Így már jobban szemügyre is tudta venni a lányt, aki még mindig vigasztalhatatlanul sírt, drága selyem kombinéje a mellkasán szétszakadva lógott, felfedve csodás melleit, felkarján pedig Szithator kezének szorítása látszott. Merititeszben pedig fellángolt a düh. A hercegnő sírása épp csillapodott, így halk hangon megkérdezte: – Most meséld el,, mi történt! Nebet, aki eddig Merititesz melleibe fúrta arcát, most lassan felemelte a fejét, és nagyokat nyelve, kissé összefüggéstelenül belekezdett.
Lackfi János Plaza Balassi című verse melyik nagy költőnk művének az átirata? Kutass Heltai Jenő Vallomás c. versének Lackfi változata után is. Keresgélj a neten! Radnóti Miklós Április Egy szellő felsikolt, apró üvegre lép s féllábon elszalad. Ó április, ó április, a nap se süt, nem bomlanak a folyton nedvesorru kis rügyek se még a füttyös ég alatt. Weöres Sándor Szembe fordított tükrök Örömöm sokszorozódjék a te örömödben, hiányosságom váljék jósággá benned. Tóth Ágnes: Halottak napjára - diakszogalanta.qwqw.hu. Egyetlen parancs van, a többi csak tanács:igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában. Szösz-szonett Verskardigánom összement, Szöszök lepik a szövetet, Melyeket mostan összeszed E szösszenetnyi szószedet. Hisz a költészet köz-terep, Hol ki-ki köthet üzletet, Kilátást néz vagy őgyeleg, Csinálja, amit ő szeret.
- a Feneketlen tónál József Attila a Dunánál /Bp. / József Attila a Liszt Ferenc téren /Bp. / Ady Endre a Liszt Ferenc téren /Bp. / HALOTTAK NAPJÁRA Lent te vagy az elvillámlott élet, Én fent a dörgésig még egy picit élek. Ez a gyertyaláng neked fényemlék, Vergődik a szélben, mintha csak én lennék, Mintha már nem sírnék, mintha nem nevetnék, Mintha a tavaszban hulló levél lennék. Kosztolányi Dezső: Halottak Volt emberek. Ha nincsenek is, vannak még. Csodák. Nem téve semmit, nem akarva semmit, hatnak tovább. Futók között titokzatos megállók. A mély sötét vizekbe néma, lassú hálók. Képek, már megmeredtek és örökre szépek. Nem-élők, mindent felejtő, mindent porba ejtő henyélők, kiknek kezéből a haraszt alatt lassan kihullt a dús tapasztalat. Nem tudja itt Newton az egyszeregyet, fejére tompa éjszaka borul, Kleopatra a csókokat feledte, és Shakespeare elfelejtett angolul. Nem ismeri meg itt anya a lányát, sem a tudós ezer bogos talányát. Kálnai Attila - Halottak napjára - Istenes versek. Ábrándok ők, kiket valóra bűvöl az áhitat, az ima és a csók.
A betegséget, az öregedést, a halált. A fogyasztó és hedonista világ mögött valójában a halál előli menekülés problémája van. Mintha elvenne valamit vagy szomorúvá tenne, ha a haláltudattal foglalkoznánk. Pedig ha mélyen találkozik az ember a halállal, akkor az érleli őt. Vers halottak napjára. Megérleli az élethez való viszonyunkat, az értékeket megrostálja, összeszedettebben fogjuk az időt, kerüljük a súlyos bűnöket, őszintébben keressük az Istennek nevezett Valakit. A haláltudat egy csodaszép életre érlel meg, s ettől fosztja meg magát, aki le akarja söpörni a halál kérdését. Persze nagyon fáradtságos annak a hazugságnak a fenntartása, mintha időmilliomosok lennénk, mintha Isten kérdését el lehetne nyomni, vagy az elmúlás-elbúcsúzás fájdalmát meg lehetne spórolni. Ezek a hazug manőverek sokba kerülnek a léleknek, sokkal jobb őszintén találkozni a halállal és engedni, hogy megtisztuljunk. Keresztény hitünk szerint nem egyedül kell az élet útján és a halál kapuján átmennünk, hanem Krisztus végig velünk jön.
Weöres Sándor: Saját halálunk sose fáj úgy, mint mások halála. Ó, könnyű neked, elbírod nélkülem a sírt, de bírjam, nélküled, az életet? Halottak napja | Aranyosi Ervin versei. Csukás István: Istenke, vedd térdedre édesanyámat Istenke, vedd térdedre édesanyámat, ringasd szelíden, mert nagyon elfáradt, ki adtál életet, adj neki most álmot, és mivel ígértél, szavadat kell állnod, mert ő mindig hitt és sose kételkedett, szájára suttogva vette a nevedet. Én nem tudom felfogni, hogy többé nincsen, s szemem gyöngye hogy a semmibe tekintsen, hová a fény is csak úgy jár, hogy megtörve: helyettem nézzél be a mély sírgödörbe, próbálkozz, lehelj oxigént, tüdőd a lomb! Nem is válaszolsz, kukac-szikével boncolod, amit összeraktál egyszer végtelen türelemmel, csak csont, csak por, ami volt valamikor ember, mivel nem csak Minden vagy: vagy a Hiány, magadat operálod e föld alatti ambulancián. Mi mit nyel el a végén, fásultan szitálod a semmiből a semmibe a létező világot, anyát és gyereket, az élőt a holtat, s mert Te teremtetted, nem is káromolhat, csak sírhat vagy könyöröghet, hogy adj neki békét, nem tudjuk, hogyan kezdődött, de tudjuk a végét; én sem káromollak, hallgasd meg imámat: Istenke, vedd térdedre édesanyámat.
Aranyosi Ervin: A Halottak napjának értelmét keresve… Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: Aranyosi Ervin, halottak napja, Lélek, ruha, szabad, szeretted, temető, vers Mint ruhásszekrényben a levetett ruhák, amit a lélek lassacskán kinőtt. Felettük kőből, a levetett cipők. Köröttük ősztől tépett lombú fák. Pár kőbevésett, tárgyszerű adat, hogy ettől-eddig hordta valaki, kőfaragó kérésre rótta ki. Neki szokványos, könnyű feladat. Átkelt a lélek, letette terheit, amit tovább, élők cipelnek majd. Kiket még itt, az elvárásuk hajt. A lélek lenne eltemetve itt? Lomtár, adattár? S te őt keresed? Azt, kit szerettél egy életen át? Ki hagyott csodás emlékeket rád? A ridegségben a lelkét nem leled! Hát jó hírem van, mostantól szabad! Elvégezte életfeladatát, s nem nélküle változik a világ, s lehet már kapott új testet, másikat. Mert harmadnapon mind feltámadunk, s a mennybe lépve, új létet tervezünk, új ruhát hordva, ismét élők leszünk, s keressük magunkra mért feladatunk. Ruhásszekrények hát a temetők, mely életekről bár tanúskodik, de akik hordták, nem nyugosznak itt, az igaz lelkek ott nem lelhetők.
Tükörbe nézünk, megalázkodunk, mindnyájan fehér bárányok vagyunk, virágot hintünk az útra, fejünkre hamut, miközben őket ünnepeljük, azaz magunkat ünnepeljük, hisz nincsen visszaút. Krizantémok a temetői buszon, fejem körül virágok, glória, mennyei kalap, harmattal áldott. Fehér lobogókkal a város kiözönlik a kapukon, mindenki megadta magát, nem villog szurony. Csak az évek, a nyavalyák szűkülő sorfala vigyáz, dércsípte árnyékuk felett siránkoznak a fák, megállók vasa, csonka keresztek tükörképe szalad. Arcom mögött a Tejút mozdulását, köszöntöm halottaimat: Nagyanyámat, Katona Juliannát, s a másikat, Farkas Katalint. Friss fakereszt ablaka mögül nagybátyám még némán visszaint. Aztán újra a sejtek szava. Ülök a buszban, térdemen fiam. Körben a téboly tűzkarikái. Halottak napja van. Kosztolányi Dezső Halotti beszéd Látjátok feleim, egyszerre meghalt és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt. Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló, csak szív, a mi szívünkhöz közel álló. De nincs már. Akár a föld.