Kérdés: Tisztelt Doktor úr! 38 éves két gyerekes nő vagyok. Kb. 10 napja égetően fáj a jobb mellem és a honaljam. Csomót nem érzek, nincs megdagadva, nincs színeváltozás, nincs horpadás. Történt mell ultrahang, az teljesen negatív lett. Megvizsgált nőgyógyász és sebész is, azt mondták minden normális. Mégis mitől lehet a szűnni nem akaró fájdalom? Válaszát előre is köszönöm. Jobb Mell Alatti Fájdalom. Üdvözlettel: | mellfájdalom | Glanz, J. ; Az Orvos válaszol - Dr. Glanz János főorvos 2020;26(július) InforMed Válasz: A panasznak lehet neurológiai vagy mozgásszervi oka is, nézze meg reumatológus. 2020-07-12 16:16:31 | mellfájdalom
Ilyenek lehetnek például: Gyomorégés. Ez a fájdalmas, égő érzés a szegycsont mögött jobb mellkas alatti fájdalom és akkor érezhető, ha a gyomorsav a gyomorból felkerül a nyelőcsőbe. Nyelési zavarok. Mellkasi fájdalom jobb oldalon - mi lehet az oka? A nyelőcső betegségei nehézzé vagy akár fájdalmassá is tehetik a nyelést, így fájdalmat okozva a mellkasban is. Epehólyag vagy hasnyálmirigy zavarai. Az epekövek vagy az epegyulladás, illetve a hasnyálmirigy-gyulladás okozhat hasi fájdalmakat, amelyek akár a mellkasba is sugározhatnak. Mit jelent, ha jobb oldalon fáj a hasunk, vagy belenyilall a bordaív alatt? fajdalom a jobb mell alatt - Mozgásszervi megbetegedések:: Keresés - InforMed Orvosi és Életmód portál:: Mellkasi fájdalom jobb oldalon - Egészség | Femina Alultápláltságot jelent. Mi okozhatja a mellkas bal oldalán jelentkező fájdalmat? Jobb mell fájdalom okai. Mellkasi fájdalom jobb oldalon. Mi az oka? - HáziPatika Ezeket hasi ultrahangvizsgálattal lehet kimutatni. Csontok és izmok jobb mellkas alatti fájdalom mellkasi fájdalom Bizonyos esetekben a mellkas akkor is fájhat, ha korábbi sérülés vagy egyéb okok miatt a mellkasfal megsérült.
Az... Dudor a jobb kézen Kedves Doktornő! Kettő éve a jobb csuklóm külső csontján nőtt egy kis csontdudor. Erőbehatás miatt keletkezett, nem röntgeneztettem meg, a bokámon... Szoptatás alatt szedhető-e?? Üdvözletem. 3 hete fenálló derékfájdalommal kerestem ma fel egy magán-reumatológust. Röntgennel ellenőrizve súlyos problémát kizart. Vizsgálat... Labor, Ast, Rheuma faktor Laborom eredménye: AST 301. Jobb mell alatti fájdalom. Normál érték 200 alatti. Ad ez valamiféle aggodalomra okot? Ez a máj állapotára utal? Vagy mit néznek ezzel az értékkel?...
A film 1918 telén, a háború és a spanyolnátha pusztítása után játszódik Magyarországon. Tomás ( Klem Viktor), aki egyszer már maga is visszatért a halálból, vándorfotósként járja a vidéket, és halottak utolsó képeit készíti el családjuk körében. Egy kislány, Anna (Hais Fruzsina) kérésének eleget téve ellátogat egy faluba, ahol sok munka vár rá, mert a háborúban és a járványban elhunytak testeit a hideg föld miatt nem tudják eltemetni. Tomás hamar rájön, hogy a hely nemcsak a temetetlen holttestektől, de a kísértetektől is hemzseg. Úgy dönt, kideríti, mi a céljuk az egyre agresszívebb természetfeletti lényeknek. Háború, járvány, halál a kietlen magyar vidéken – a korszak, amiben Bergendy Péter kétórás filmje játszódik, önmagában is nyomasztó, traumákkal terhelt, és jó lehetőséget biztosít a horrorszál kibontásához. Filmnyelvi eszközeivel a Post Mortem természetesen rá is játszik erre a fojtogató miliőre. Nagy András operatőr képeiből szinte árad a hideg és a halálszag, a nyugtalanító, magas hangokra és zörejekre építkező zene (Pacsay Attila munkája) semmi vidámmal nem kecsegtet, ahogy a szűkszavú, furcsán viselkedő helyiek és a megmagyarázhatatlan jelenségek sem.
Bergendy viszont a szellemfényképészet gazdag örökségét sem alkalmazza filmjében, helyette a sokkal kevésbé hátborzongató fekete foltok jelennek meg a főszereplő felvételein. A Post Mortem vizualitásába szinte meglepően kevés, ténylegesen horrorisztikus elem került, pedig nem csak a százedelő fényképészetéhez lehetett volna nyúlni inspirációként, hanem az egyetemes fotótörténet olyan alkotóinak munkáihoz is, akik a horror esztétikáját beemelik alkotói eszköztárukba – a popkultúra nem egyszer alkalmazza és értelmezi újra az ilyen alkotók képeit. (Például Joel Peter Witkin fotói egy Nine Inch Nails klipben és Alexander McQueen-kifutón is megjelentek már, vagy Roger Ballen, akinek hátborzongató világát a Die Antwoord szokta videóiban bebarangolni. ) De a magyar folklór is csak skanzen marad: nem jön se egy lúdvérc, se a Fene, még egy árva busó sem jelenik meg, viszont helyettük legalább harmincszor láthatunk statisztákat zsákkal a fejükön. Bergendy nem veszi komolyan a (magyar folk) horrort és műfaji elemeit megalapozatlanul dobálja egymásra.
A Post Mortem beáll egy olyan versenybe, ahol mindenképp csak utolsó lehet. Pedig látszanak a saját erősségei, érződik a filmen a saját hang, de ezt elnyomják a klasszikus (klisévé vált) zsánerelemek, amit már láttunk jobban és többször. Az eredetiségét nem vállalja, viszont ez talán a magyar filmipar helyzetéből is adódik, nem feltétlen csak a film hibája. Általánosan nagy kérdése a magyar filmiparnak, hogy hogyan jusson be a mozikba, úgy hogy közben a hétköznapi mozinéző a pénzéért a lehető legjobb szórakozást igényli. Természetesen itt a "szórakozás" relatív, de úgy gondolom, nem nehéz belátnunk, hogy az adott mozinéző hamarabb dönt egy befutott filmsorozat (brand) újabb része mellett (pl. egy Marvel film, vagy – hogy a horrornál maradjunk – egy Blumhouse produkció), mint egy ismeretlen, kevés bizalommal kecsegtető magyar (vagy más kis költségvetésű, akár művészfilm) film mellett. Itt azért a magyar film helyzete is érdekes kérdés lenne, de ennél jobban úgy gondolom, a Post Mortem kapcsán, nem érdemes belemenni.
Összeségében a Post Mortem olyan, mint egy fotó, aminek a témája zseniálisan el lett kapva, viszont a fókusz, a beállítás, az arányok, és az árnyalatok mind-mind el vannak csúszva, majd ezt az egészet egy szépia filter kompenzálja, és végül az Instagramra lett feltöltve. Csereklye Zsombor 2022. 03. 26. 12:57 2022. 18. 18:35 Csiky Miki 2022. 10. 12:08
A történet logikátlanságát és sekélyességét még felülírhatta volna, ha a rendező érzékenyen és körültekintően nyúl az egyébként tényleg mozivászonra kívánkozó alapötletéhez és annak képi világához. Már régóta nem állja meg a helyét, hogy a rémregény vagy a horrormozi ne tudna intellektuálisan is kielégítő alkotássá válni, sőt. A Post Mortem egy-két álomjelenetében/látomásában viszont az Ed Wood-i trash horror megoldásait alkalmazza, ami olyannyira átgondolatlan, lemaradott és témaidegen referencia, hogy megint csak megmosolyogtatóvá válik, mivel megannyi sokkal relevánsabb homage -t lehetne elképzelni a film világához mérten. Sajnos a film nem nő fel a sokrétű fotográfiai hagyományhoz (se), amivel dolgozhatna, és sokkal inkább emlékeztet a rendező egy korai klipjére, mintsem egy hátborzongató paranormális élményre a tornácos parasztházak között.