1898-ban felfedeztek két új kémiai elemet: a polóniumot és a rádiumot. A jelenségre a radioaktivitás kifejezést először a Curie házaspár használta 1898-ban. Rutherford 1898-ban kezdett az újonnan felfedezett sugárzással foglalkozni. Ő úgy találta, hogy a radioaktív sugárzás kétféle sugárzásból áll. Tőle származik az α -, β -sugárzás elnevezés. RADIOAKTV SUGRZS MINDENNAPJAINKBAN GORTVA LCIA S BOROS VIKTOR. A Curie házaspár megfigyeléseiből arra következtetett, hogy a Becquerel által felfedezett sugárzás során az anyag átalakul. Ezt a megállapítást tette Rutherford és Frederick Soddy (1877-1956) is, akik 1902-ben egy cikkükben óvatosan utalnak arra, hogy a sugárzás során elemátalakulás játszódik le. A radioaktivitás felfedezése a tudományos világ számára meglepő és hihetetlen volt. Alig 100 év telt el azóta, hogy Lavoisier kimondta az oszthatatlan atomok létezését. Még kevesebb idő telt el azóta, hogy az atomelmélet általánosan elfogadottá vált és még 10 év volt hátra Rutherford atommodelljének megalkotásáig.
Leggyakoribb sugárforrások: Salak feltöltések a gerendás födémekben vagy földszinti padló alatt, gázszilikát vagy gázbeton falazatok, salakbeton vagy bauxitbeton födémek, salakblokk falazatok, vert salak falak, vörösiszap tégla falazatok, foszfogipszet tartalmazó építőanyagok, gránitpult, kerámia mázak Továbbbi információ: Radioaktív sugárzás fajtái Az ionizáló sugárzásnak négy alapvető típusa van – alfa-, béta-, gamma- és neutronsugárzás -, és mindegyiknek egyedi tulajdonságai vannak. Az alfa sugárzás akkor történik, amikor az instabil atom két protont és két neutront bocsát ki, vagyis egy héliummagot. Az eredeti atom, kevesebb proton és neutron birtokában, egy másik elemmé alakul. Az ionizáló sugárzás más formáihoz képest az alfa-részecskék nagyok és nehezek. Nem tudnak messzirebehatolni az anyagba, megállíthatja őket egy papírlap is, a bőrünk, vagy akár csak néhány centiméternyi levegő. A hibátlan atomerőművek alig sugároznak jobban, mint a banán. Belélegzésük jelent problémát, ez esetben belső sugárterheléssé válnak. Ez történik a Radon izotópjainak bomlása esetében, melyek megjelenik mind az 238 U és 232 Th bomlási során.
Az atommag szerkezete A Bohr atommodell szerint a magban koncentrálódik az atom tömege, amely pozitív töltésű protonokból és semleges neutronokból áll. Ezt a magot veszi körül a negatív töltésű elektronok burka. Az elektronok és protonok száma megegyezik és töltésük abszolút értéke azonos. Rendszámnak nevezzük a protonok számát, tömegszámnak a protonok és neutronok összegét. A radioaktvitás fogalma Az izotópok atommagjai időben változásokon mehetnek keresztül. Eszerint a csoportjaik: - stabilak: az atommag szerkezete állandó, - természetesen radioaktívak:az izotóp atommagja külső beavatkozás nélkül is bomlik. A bomlás során radioaktív sugárzás képződik. - mesterségesen radioaktívvá tehető: az izotóp atommagja csak külső beavatkozás hatására bomlik. Itt is radioaktív sugárzás képződik. Radioactive sugárzás fajtái . A radioaktív sugárzás jellemzői az aktivitás és a felezési idő. Gyakran a bomlás termékek sem stabilak, így ezek tovább bomolhatnak. Így jönnek létre a bomlási sorok. Az atommag bomlása Az atommag bomlásának a keletkező sugárzás alapján az alábbi főtípusait ismerjük: 1, alfa-bomlás, 2, beta-bomlás, 3, röntgen-sugárzás, 4, neutron–sugárzás Bomlási sorok A radioaktív bomlás során keletkező atommag lehet instabil, ilyenkor az atommag tovább bomlik a stabil állapot eléréséig.
» Hány stabil, nem radioaktív izotópja van a szénnek? » Hányféle sugárzást bocsátanak ki a radioaktív elemek? »
Az elnyelt sugárdózis mértékegysége a sievert (Sv). Mivel ez nagyon nagy egység, a normálisan előforduló sugárdózisokat millisievertben (mSv) vagy mikrosievertben (µSv) adják meg. Például egy mellkasröntgen nagyjából 0, 2 mSv sugárdózissal jár együtt. A természetes sugárforrások miatt testünket évente átlagosan nagyjából 2, 4 mSv sugárdózis éri, de ez a szám akár több száz százalékkal is eltérhet egymástól, a földrajzi helytől függően. Magyarországon például a becsült érték 3, 1 mSv/év, ezzel szemben az Egyesült Államokban 6 mSv/év. Ionizáló sugárzás – Wikipédia. Sugárvédelmi gyakorlat az USA-ban Forrás: Wikimedia Commons Honnan kapjuk a sugárzást? Az épületek tereiben radioaktív elemek szállnak a levegőben. Ezek a radon (radon-222), a toron (radon-220), valamint a kőzetekben, építőanyagokban és talajban lévő rádium (rádium-226) és a tórium bomlásából származó, úgynevezett leányelemek. Világviszonylatban a természetes sugárzás legfőbb forrása a talajban lévő különböző mennyiségű urán és tórium. A kozmikus sugárzásból eredő sugárterhelés nagymértékben függ a magasságtól, és némileg a szélességi foktól is.
A gyakoribb radioaktív ionizáló sugárzások az alfa-, béta- és gamma-sugárzás, valamint a neutronsugárzás. A neutronsugárzás közvetlenül ugyan nem ionizáló, de kölcsönhatásba lép az anyag atomjaival, ami miatt ionizáló sugárzás (alfa-, béta- vagy gamma-sugárzás, illetve röntgensugárzás) jön létre. Külön kell említeni a röntgensugárzást, amely nem radioaktív, hanem elektromágneses természetű, viszont nagy energiája miatt ionizáló sugárzás. Rövidebb hullámhosszú tartománya – az úgynevezett kemény röntgensugárzás – nagyon közel áll a gamma-sugárzáshoz, de nem atommag-átalakulások, hanem nagy energiájú elektronfolyamatok azaz nagy sebességre felgyorsított elektronok és egy anyagi közeg kölcsönhatása hozzák létre. Mellkasröntgen készítése. Ma már jóval kisebb sugárterheléssel jár egy ilyen vizsgálat Forrás: Wikimedia Commons Sugárdózis Az ionizáló sugárzás biológiai hatásai a sugárzás típusától és energiájától függenek. A biológiai károsodás kockázatának mértéke az a sugárdózis, amely a testszöveteket érte.
Nemzeti Tehetség Program Tehetségútlevél Program "NTP-TÚP-13 -002"
- Gyerekek esetében, ha szinte szűnni nem akaró köhögése jelentkezik, főként éjszaka. - Ha a köhögés váladék felköhögésével jár. - Ha a tünetek egy hétnél tovább tartanak. - Ha az asztma akcióterv ezt írja elő. Hogyan előzhetjük meg? Az őszi-téli időszakban gyakori légúti fertőzések ellen a jól ismert lépéseket tegyük meg mindenképp: az alapos kézmosás, a zsúfolt helyek kerülése segíthet. Ne látogassuk beteg ismerőseinket, a gyerekeket is figyelmeztessük rá, hogy ne igyanak például közös pohárból, mert így könnyen átadhatják egymásnak a betegségeket. Az asztmások influenza elleni védőoltással is csökkenthetik a súlyosabb szövődmények kockázatát. Méz allergia - Méz Info. Az asztma folyamatos kezelést igényel, a betegnek a kezelőorvos által előírt adagban és rendszerességgel szednie kell a gyógyszereit. Az ún. fenntartó kezelés azért nagyon fontos, mert csak így biztosítható a légutak gyulladásának tartós mérséklése. Jól kontrollált asztma mellett kisebb annak a kockázata is, hogy a légúti betegségek hatására belobbanjon az asztma.
A leggyakoribb allergének bizonyos élelmiszerek (pl. földimogyoró, dió, mandula, szezámmag, szezámolaj, hal, tenger gyümölcsei, tejtermékek, tojás). Enyhe allergia tünetei oltottaknál. Ugyanakkor allergiás rohamot válthat ki a méh- vagy darázscsípés, a penicillin, illetve más gyógyszerhatóanyagok. Olyan egyszerű és hétköznapi dolgok, mint a gumi, szintén allergiát okozhatnak. Az alkohol és a kábítószerek hatásai az emberi szervezetre Napégés kezelése Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.
A méz allergia egy létező, valós túlérzékenységi reakció, ami a pollen-étel kereszt allergiához hasonlít a leginkább. Ez nem jelenti azt, hogy aki a virágporra érzékeny nem fogyaszthat mézet csak ajánlott bizonyos fajtájú mézeket kerülni. A méz allergia tünetei: a szájpadlás, nyelv és torok viszketése hólyagok szájban, vagy torokban viszketés, bőrpír a száj környékén és a nyakon tüsszentés, orrfolyás hasfájás – amit nem a virágpor, hanem a mézben található fruktóz okoz. Ha a fruktóz nem tud teljesen felszívódni, akkor puffadás, hasfájás, hasmenés is előfordulhat. Amennyiben más fruktóz tartalmú ételek fogyasztása esetén is jelentkeznek e tünetek, az utalhat fruktóz érzékenységre is. Ilyenkor ajánlott orvoshoz fordulni, aki teszt segítségével ki tudja deríteni, mi okozza az allergiás tüneteket. ritkán allergiás sokkot is okozhat Lépes méz terápia A lépes méz kiváló segítség virágpor allergia megelőzésére és kezelésére is. Enyhe vagy súlyos tüneteket okoz a földimogyoró. A terápia lényege, hogy a lépes mézet mindenestül kell elfogyasztani és a viaszos részt, különösen a sejtfedél viaszt még hosszasan rágógumiszerűen rágcsálni kell.
a "szezám" szó a névben (mint a tahini, a humuszban használt szezámpaszta), és miért szerepel a szezámmag néha a "fűszerek" vagy "ízesítők" között. A szezámallergia általában egy életre szól, bár egyes tanulmányok ezt találták A gyerekek 20-30%-a túljut rajta.