Andrea Bocelli 1999-ben úgy döntött megírja élete történetét. Könyve főszereplőjének Amos Bardit teszi meg: Amos, a kedvenc neve (elsőszülött fiának is ezt a nevet választotta), a Bardi pedig "amolyan becsületes toszkán név". Csend zenéje. A magát ízig-vérig toszkánnak valló művész születésétől kezdve karrierje indulásáig mutatja be életét, címnek pedig a zenei filozófiáját választotta, azaz a csend zenéjét. Ebből a könyvből született meg Michael Radford rendezésében az azonos címet viselő film is, aminek nemcsak társforgatókönyvírója maga az énekes, hanem ő az, aki végigkalauzolja nézőit az eseményeken, és melynek végén mintegy ars poetica életre szóló tanácsokat hagy gyermekeire és persze az egész világra. Amos Bardi, Andrea Bocelli alteregója, egy olyan hang ajándékával született, amely már gyermekkorában is nagyon sajátos és figyelemre méltó volt. Kisgyerekként kiderül, hogy veleszületett glaukómában szenved, ami fokozatosan vaksághoz vezet. Végül 12 éves korában egy eltévedt focilabda fejen találja, és végleg elveszti látását.
Koncertjeinek és példa nélkül álló lemezkarrierjének köszönhető hírnevével kiérdemelte, hogy Kaliforniában, a Hollywoodi hírességek sétányán ő is kapjon egy csillagot. " Mutasd tovább Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
Óriási élmény! Itt a Pilisben túl közel vannak a városok, és a fényük bezavar. A Balaton fölött szinte egyenként meg lehet fogni a csillagokat, olyan tisztán látszanak. Ott a telek sincs bekerítve, a hegygerinc a határ, állatok jönnek-mennek. Nyulak ugrándoznak a veteményben, őzek grasszálnak a szőlősben. Egyszer tavasszal, metszési időben kimentem hajnalban a tornácra, és szarvast látt am. A csend zenéje teljes film. Nem vett észre, mert felőle fújt a szél. Életemben először láttam szabadon, ráadásul közelről. Hatalmas állat volt, keresgélt a gyümölcsfák alatt. Szerettem volna levideózni, de tudtam, ha hozom a kamerát, elmegy. Moccanás nélkül néztem. Egy idő után csak felfedtem magam, és akkor gyönyörű mozdulattal fölszökellt a dombtetőre, megfordult, kicsit megállt. És abban a pillanatban kezdett feljönni a nap. Egy National Geographic felvétel lett volna, ahogy ott állt a kelő napban. Sebaj, gondoltam, itt van a kép bennem, és úgy emlékszem rá, hogy látt am a Csodaszarvast.
Redneck veterán A Shift 2 volt a kedvencem az általuk készített játékok közül, egy harmadik résznek örülnék. Lehet ez áll hozzá a legközelebb? Az első két Project Cars-szal elvoltam, de hiányzott belőlük valami feeling, mondjuk egy hangulatos karrier mód. Mint "félszimulátor", nem voltak rosszak, de kormány nélkül, nem éreztem késztetést hogy túl sokat pörgessem őket. Lehetne kicsit szebb, és talán valami más, kiegészítő névvel szerencsésebb lett volna kiadni de bizakodó vagyok. Egyelőre még nem tudtam kipróbálni, remélem mire megszerzem, még optimalizálják kicsit. Play Hard GO pr0! - A bugfix, a hiba véglegesítése a programban
A szimulátorpuristák jobb, ha messziről elkerülik ezt az epizódot, hiszen ez a vezetési élmény és struktúra olyan messze áll a valóságtól, hogy még azon sem lepődnék meg, ha a Need for Speed: Shift 3 cím állna a játék borítóján. Aki viszont szereti a könnyedebb, kötetlenebb, de a valóságtól nem teljesen elrugaszkodott versenyjátékokat, az bátran tehet vele egy próbált – igaz, nem a Project CARS 3 a világ legszebb vagy legegyedibb játéka, de az idei ősz felhozatalában nem sok kihívóra talál majd. A Project CARS 3 PC-re, Xbox One-ra és PlayStation 4-re jelent meg. Mi a Sony alapkonzolján teszteltük a játékot. Kövesd az Instagram-oldalunkat! A Gamekapocs Instagram-oldalát azért indítottuk el, hogy felületet adjunk a magyar játékosok legjobb fotómóddal készített képeinek. Fogd a legjobb alkotásaidat, és csatlakozz hozzánk te is!
Van egy erős online része is a játéknak, a Quickplay, illetve a Scheduled Events alatt találjuk meg a hús-vér versenyzők elleni kihívásokat, amik a mesterséges intelligenciáéval szemben sokszor valódi, komoly kihívást jelentenek. A random versenyeken túl kvalifikált, időpontos futamokra is bejuthatunk, itt viszont már meg fogjuk érezni az elnagyolt irányítás hátrányait: ha nem vakok közt uralkodunk félszemű királyként, akkor hamar kiderül, hogy ki ismerte ki jobban az autót, a pályát, meg persze a játék ezekhez beállított kedvét. Számorma az egész játékban a névválasztása tűnik a legszerencsétlenebbnek: ha valaki úgy emeli le a polcról ezt a játékot, hogy a korábbi Project Cars játékok jellegére alapoz, az csalódhat: nem árul el semmit a borító, és még talán az előzetes videókból sem lehet egyértelműen rájönni arra, hogy ez itt egy teljesen más műfaj. Ez nem egy fél-szimulátor, hanem egy nagyon élvezetes arcade játék. Én valószínűleg nem fogok vele ugyanannyi órát eltölteni, mint az előzőekkel, de a maga kategóriájában nagyon minőségi alkotásnak gondolom, ami méltó a komoly tapasztalattal bíró fejlesztőcsapathoz.
Azonban hamarosan jött az újabb hír amiben már arról értesültünk, hogy a Codemasters felvásárolja a Slightly Mad Studios-t. Ennek hallatán többen a szívükhöz kaptak, hogy mi lesz a Project CARS szériával, de biztosítottak mindenkit, hogy a játékot kreatív szabadságban elkészítheti a fejlesztő gárda. Ennek ellenére kicsit olyan az ember érzése mintha a legújabb Grid játékot nyúznánk, csak Project CARS 3 néven. Mondjuk ez sem feltétlen igaz, mert átsejlik egy kicsit a Need for Speed Shift is, ami viszont a Slightly Mad Studios projektje volt. Na de lessük is meg mi lett a nem várt harmadik részből. Először is említsük meg, hogy aki szimulátorra vágyik az nagyon rossz helyen jár. Nálam a széria eddig sem igazán húzott a szimulátor vonal felé. Ezzel a résszel már szinte köszönő viszonyban sincs vele. Habár törekedtek egy fajta reális, életszerű irányításra és fizikára, sajnos nem sikerült megvalósítani. Az autók többségének kezelésében nem nagyon van különbség. Lehet annak bármelyik oldalán a hajtás vagy lehet bármilyen a tömegelosztás, szinte mindegyiknél a far fog először kifordulni.
Idővisszatekerés nincs, minden döntésnek súlya van. Ami papíron jól hangzik, de annyira agresszív és a saját ívéhez tántoríthatatlanul ragaszkodó ellenfelekkel, amik a játékba kerültek ez rengeteg bosszankodást fog okozni az egyszeri játékosnak. Az irányítás remekül lett kontrollerre optimalizálva, s bár meg lehet próbálni a billentyűzetes irányítást is, sok értelme nem lesz, mert a finomabb manőverek és gázadások szinte kivitelezhetetlenek a segítségek kikapcsolása mellett. Szerencsére rengeteg kormányt támogat a program, és hiába félárkád a játék, ezzel a perifériával az igazi. Ha pedig úgy éreznénk a force feedback nem kielégítő a mi eszközünkkel, a közösség előbb-utóbb biztosan elkészíti az ezeket érintő módosításokat, ahogy tették azt az előző rész esetében is. Válasszunk akármilyen perifériát, vezetni lesz mit. 211 autó kapott helyet a játékban megjelenéskor, kezdve az olyan közismert márkák képviselőivel, mint a BMW, egészen a szuper sport- és versenyspecifikus autókig, mint a McLaren, esetleg egy Forma E modell.
Aki az előző epizódok egyenesági folytatását keresi, az csalódni fog. Aki viszont belefásult a NFS szériába, esetleg már unalomig játszotta a Grand Turismo Sportot vagy a Forza Motorsport 7-et, de gyáva fejest ugrani egy Assetto Corsa szintű szimulátorba, az jó helyen jár. Persze így sem biztos, hogy elégedett lesz azzal amit lát. A program kampány része nem lett túl bonyolítva. Nincs egy sekélyes kerettörténet sem, ami keresztül vezetne minket a játék versenyein. Név nélküli, enyhén testre szabható főszereplőnk bőrébe bújva haladhatunk futamról futamra a hétvégi hobbi versenyző státusztól a világverő pilótáig, az utcai autók versenypályára kihegyezett verzióitól a szuper autók és a versenyzésre készült célszerszámok világáig. Tíz kategórián keresztül vezet az utunk, s minden kategória négy versenysorozatból áll. A varázsszám a négyes lesz, mivel ezen sorozatok négy darab futamot foglalnak magukba, amiből az utolsó mindig egy több körös bajnokság. Kapunk sima kör- és sprint versenyt, átlagsebesség mérést és a breakthrough ponttábla zúzós játékmódját.