GYULAI HÍRLAP • Fodor György • KULTÚRA • 2021. október 16. 13:30 A Rozványicum Rozványi Dávid író tartott előadást a városi könyvtárban rozványi dávid és török tünde Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor Rozványi Dávid solymári keresztény író tartott plenáris előadást a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Az ego és a kollektív tudattalan kapcsolata az irodalomban címmel. Ez alkalommal is a Boróka Magyar-Székely Kulturális Közhasznú Egyesület meghívására érkezett, hogy mélyen filozofikus gondolatokat közöljön az Összetartozunk pályázati címmel megvalósuló művészeti délutánon. Mondandójában nem is állításokat fogalmazott meg, hanem inkább kérdéseket. Alaptételnek az én megjelenését vizsgálta a kollektív tudatban. Az elefántcsonttorony-magány és a közönségi élmény groteszk kettősére hívta fel a figyelmet (legszemléletesebben Babitsnál: A lírikus epilógja). A művészek magánya a középkorban másképpen alakult, mint a 21. században. A lirikus epilogja verselemzes. Akkor még a megrendelő felől közelíthettünk egy műalkotás értékéhez.
De mi az érték? Irodalmi művek sokaságának tanulsága alapján örök és megkérdőjelezhetetlen értékek: a boldogság, a szabadság, az együttérzés, a közösségélmény. A tényleges értékeket könnyű megtalálni, hiszen közismertek, divatosak, néha már-már közhelyessé is válnak. Közhelyessé és hiteltelenné. A közösség iránti felelősség, a hazaszeretet, nemzettudat is ilyen fogalommá váltak a dualizmus idején. Ezeknél az alkotó feladata, hogy újra életre keltse elavult, átkódolt értékeinket, továbbá, hogy az örök tartalmat a jelen számára lefordítsa. Ugyanakkor a közönség súlyosan eltérhet az eredeti alkotói szándéktól: ld. Wagner náci propagandához felhasznált valkűrjei. Illetve az is lehet, hogy az értékközvetítés tolmácsolása közben az eszme a nyelvi regszter hiányától szenved károkat. Kosztolányi szavaival élve: "a fordítás mindig ferdítés is". Harmónia és d#harmónia – kamarazenei csemege Almira Emiri szólistával | Mazsihisz. Legjobb példa az elmondottakra Shakespeare, aki zsenialitása ellenére nem engedhette meg magának, hogy elefántcsonttoronyba zárkózzon. A színházból élt.
Néha a jó lélekrajz és sok igaz-szavu mondás (bár a mesében nincs sem er, sem cifra cikornya) jobban tetszik a nézknek s lebilincseli ket, mint az ügyes, de üres, szépelg zengedezések. Vagy akár én, egyszerüen bár. ) Hogy mily versmérték illik hsök s fejedelmek tetteihez s vészes harchoz, példázza Homerus. Két sor más-más mérték, els a panasz, majd feltör a hálaadás, ha beteljesedett a kivánság. Azt, hogy a könnyed elégia atyja ki volt, a tudósok nem döntötték el, vita dúl most is körülötte. Archilocusnak a düh fegyverként adta a jambust, ily verslábra szinészi cip is jó, s a cothurnus, mert dialógushoz sem rossz, s elnyomja a lármás néztér moraját, s megpörgeti jól a cselekményt. A lírikus epilógja elemzés. Múzsánk int, hogy az isteneket s istenfiakat lant zengje, s a lóverseny s bajvívás hseit éppúgy. És lant zengje az ifjui bút, meg a mámoritó bort. Nincsen erm a kivánt mértéket tartani? vagy nem ismerem azt? Méltó vagyok így a poéta becsére? Nem tanulok, mert szégyenlek? Legyek ostoba inkább? Nem tr meg tragikus formát a komédia tárgya, vígjátéki cipt tragikus hs lába nem állhat, s langy, közönyös szókkal sose írj a thyestesi torról. )
Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás (AB OVO Kiadó, 2012) - Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá? Szerkesztő Fordító Lektor Kiadó: AB OVO Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2012 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 537 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 15 cm ISBN: 978-963-9378-90-2 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg PHILIP ZIMBARDO nevét a stanfordi börtönkísérlet tette ismertté, s ez a kísérlet késztette őt arra, hogy feltegye azt a kérdést, amelyik tudományos pályája során mindvégig foglalkoztatta: Vajon mitől válnak teljesen normális, hétköznapi emberek egyszerre végtelenül kegyetlenné? Hogyan fordulhat elő, hogy bizonyos körülmények között ezek a teljesen normális, hétköznapi emberek megkínozzák, akár meg is ölik a nekik mit sem ártó, teljesen normális, hétköznapi embertársaikat? Ugye most arra gondolnak, ez képtelenség, én a légynek sem tudnék ártani, nincs az a helyzet, amelyben... Vagy mégis lehetséges lenne?
Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá? Philip Zimbardo, a világhírű szociálpszichológus nevét a stanfordi börtönkísérlet tette ismertté, s ez a kísérlet késztette őt arra, hogy feltegye azt a kérdést, amelyik tudományos pályája során mindvégig foglalkoztatta: Vajon mitől válnak teljesen normális, hétköznapi emberek egyszerre végtelenül kegyetlenné? Hogyan fordulhat elő, hogy bizonyos körülmények között ezek a teljesen normális, hétköznapi emberek megkínozzák, akár meg is ölik a nekik mit sem ártó, teljesen normális, hétköznapi embertársaikat? Ugye most arra gondolnak, ez képtelenség, én a légynek sem tudnék ártani, nincs az a helyzet, amelyben… Vagy mégis lehetséges lenne? Zimbardo professzor a történelemből és saját, úttörő kutatásaiból vett példák hosszú során keresztül bizonyítja be, hogy a helyzeti erőviszonyok és a csoportdinamika hatására miként változhatnak tisztességes, feddhetetlen nők és férfiak szörnyeteggé. A Lucifer-hatás végképp megváltoztatja, mit gondolunk, miért viselkedünk úgy, ahogy viselkedünk – és miképp képes az ember a gonoszra.
A Lucifer-hatás tökéletesen megváltoztatja, mit gondolunk arról, hogy miért viselkedünk úgy, ahogy viselkedünk, és miért is képes az ember a gonoszra. Felkavaró könyv, de soha nagyobb szükségünk nem volt rá. (Malcolm Gladwell, a Kivételesek és az Ösztönösen szerzője) Minden politikus és társadalomelemző… olvassa el! (The Sunday Times) Korunk könyve, sokrétű, klasszikus alkotás, amely mesterien vegyíti az érzékeny személyes vizsgálódást, a briliáns szociálpszichológiai elemzést és a szerzőnek az etikus magatartás iránti elkötelezettségét. (Robert Jay Lifton, a Náci orvosok szerzője) Kategória Népszerű pszichológia Méret B5 Oldalszám 540 Borító kartonált ISBN 978 963 937 890 2
A kísérlet későbbi fázisában is bűncselekmények sorozata valósult meg a "rabok" sérelmére, kényszerítés, testi sértés, stb. Ugyanakkor a büntetőjog szerint nem valósul meg bűncselekmény, ha az egyébként bűnösnek ítélhető cselekménybe a sértett beleegyezett. Ezek a fiatalemberek önként vállalták, hogy részt vesznek egy börtönkísérletben. Azt is tudták, hogy ők játsszák majd a rabok szerepét. Azt viszont senki nem közölte velük előre, hogy igazi rendőrök igazi bilincsben és igazi rendőrautókkal szállítják majd őket a kísérlet színhelyére. Vajon az úgymond sértettek beleegyezése magába foglalta-e ezeket a körülményeket is? Vagy azokat a további atrocitásokat, amiket a "börtönőröktől" kellett elszenvedniük? Én úgy gondolom, hogy igen. Ha valaki azt vállalja, hogy rabot alakít egy kísérletben, számolhat mindazzal a következménnyel, ami ezzel a szereppel együtt jár. Hiszen egy focista is tudja amikor a pályára lép, hogy felrúghatják, szándékosan elgáncsolhatják úgy, hogy akár súlyos sérülést is szenvedhet.
A legtöbben azt mondanánk, velem ez nem történhet meg, én soha nem ártanék senkinek. Zimbardo professzor a történelembõl, saját úttörõ kutatásaiból vett példák hosszú során keresztül bebizonyítja, hogy a helyzeti erõviszonyok és a csoportdinamika hatására miként változhatnak addig tisztességes, feddhetetlen nõk és férfiak szörnyeteggé.