Az energetika mellett az 5G számos területen játszhat főszerepet a gyárak digitalizációjától a flexibilis munkavégzésen át a közösségi közlekedésig. A technológia is európai a kontinens első 5G hálózatában - digitrendi.hu. A tanulmány szerint 2030-ra az 5G-re is építő digitalizációs megoldások révén – közvetlenül vagy közvetve – a 2017-es teljes uniós kibocsátás 20 százalékának megfelelő, azaz 720 millió tonna CO2 szennyezéscsökkenést lehetne elérni. Különösen kecsegtető potenciál rejlik a hálózatokban a közép-kelet-európai régióban, ahol 2-5%-ra tehető az 5G potenciális emissziócsökkentő hatása (ez az érték csak az északi országokban nagyobb). Kivédhető az 5G-re való átállás miatti környezetterhelés Fontos kérdés, hogy az 5G használata által megnövekvő adatforgalom és az azt kiszolgáló infrastruktúra mekkora és milyen plusz környezeti terheket generál. Amennyiben az 5G-s megoldásokat ugyanolyan módon használnánk, mint a 3G és 4G hálózatokat, akkor az energiafogyasztás drasztikus növekedése következne be, egyes szolgáltatók akár kétszeres növekedéssel is számíthatnának.
A NAIH indoklása szerint az érzelmi állapotok elemzése sérti az Általános Adatvédelmi Rendeletet (GDPR). (Digitrendi) Időalapú, digitális BKK jegyek a Yettel mobiltárcájában A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vonaljegyével, és 30 illetve 90 perces időalapú digitális jegyeivel bővül a Yettel Wallet kínálata. 5g lefedettseg európa . Az időalapú jegyekkel meghatározott időn belül többször is át lehet szállni, és oda-vissza irányokba is használhatók. Az időalapú jegyekkel minden, érvényességi időn belül elkezdett utazást be lehet fejezni Budapesten belül, még akkor is, ha az tovább tart, mint 30 vagy 90 perc. A vásárlás a Yettel Wallet applikációján keresztül, kényelmi díj nélkül a mobilszámla terhére bonyolítható le. ( Digitrendi) A világ legyorsabb 36 qubites kvantumszimulátora a Fujitsunál A Fujitsu kifejlesztette a világ leggyorsabb kvantumszimulátorát, amely 36 qubites áramkörök kezelésére képes a FUJITSU PRIMEHPC FX 700 szuperszámítógépével dolgozó klaszteren. Az új szimulátor a világ leggyorsabb szuperszámítógépében, a Fugakuban is használt processzorral dolgozik.
Egyebek mellett azt javasolják, hogy az uniós bizottság támogassa az 5G-hálózatok unión belüli egyenletes és időben történő kiépítését. Mozdítsa elő, hogy a tagállamok összehangolják az 5G-vel kapcsolatos biztonságra vonatkozó megközelítésüket, kísérje figyelemmel a tagállamok hozzáállását az 5G-vel kapcsolatos biztonsági kérdésekben és mérje fel, hogyan befolyásolja ezek eltérő volta az egységes piac eredményes működését. Nyitókép: BME
Ahogy azt az Infostart is megírta korábban, több nemzetközi légitársaság törölte járatait az Egyesült Államokba az 5G tornyok üzembe helyezése miatt, mert zavarhatják a repülőgépeket landolás közben. Kránitz Balázs légiközlekedési szakújságíró, az Aeropark ügyvezetője az InfoRádióban elmondta, alapvetően a műszeres leszállító rendszer rádióadóinak frekvenciái kerültek némi összeütközésbe az 5G frekvenciatartománnyal. "Hozzáteszem, hogy csak Amerikában; beszéltem több pilótával, egy picit elcsúsztak a dolgok, és nem nagyon voltak előrelátóak, mellészaladt a tervezés. Eltolták ezt a frekvenciasávot. Itt, Európában más a helyzet, sokkal átgondoltabban határozták meg ezt, és távolabb vannak az 5G-s sávok azoktól a frekvenciáktól, amelyeket a műszeres leszállító rendszerek használnak" – fejtette ki a szakújságíró. 5g lefedettség európa europa ocidental. A műszeres leszállító rendszer arról szól, hogy van a futópálya környékén két rádióadó, az egyik az iránysávadó, a másik a siklópályaadó. Ez az a rendszer, amely segíti a biztonságos leszállást akár rossz látási viszonyok között is.
Az 5G lehet a kulcs a klímasemlegesség eléréséhez A klímacélok eléréséhez az 5G kapcsolatok kiépítése és alkalmazása is nagyban hozzájárulhat – derül ki a tanulmányból. Ha négy legnagyobb kibocsátású szektor – az energetika, a közlekedés, a gyártás és az építőipar – magáévá tenné az 5G által nyújtott megoldásokat, akkor a korábbiakon túl még évi 55–170 Mt CO2e kibocsátást spórolhatnának meg – ez annyit jelent, mint ha az Európai Unióban közlekedő minden hét autóból egyet levennénk az utakról. 5g lefedettség európa europa rodada 6 tempo. A legnagyobb kibocsátáscsökkenés az 5G alkalmazásával az energia szektorban lenne elérhető (akár 75 Mt CO2e). Az 5G-s környezeti szenzorok széleskörű felhasználásával például olyan rendszereket lehet kiépíteni, amelyek valós időben szabályozzák az épületek energiafogyasztását a pazarlás csökkentése érdekében, de a megtermelt megújuló villamosenergia elosztását is hatékonyabbá lehetne tenni az elektromos hálózatból az 5G-n érkező adatok segítségével. Az energetika mellett az 5G számos területen játszhat főszerepet a gyárak digitalizációjától a flexibilis munkavégzésen át a közösségi közlekedésig.
A 240 W-os SUPERVOOC gyorstöltéssel egy 4500 mAh-s akkumulátor 1%-ról 100%-ra való feltöltése mintegy 9 percet vesz igénybe, ami technológiai áttörést jelenti a mobiltelefon iparban. ( Digitrendi)
2020 végén világszerte 6 milliárd okostelefonos előfizetést regisztráltak, ezeknek a száma 2026-ra 7, 7 milliárdra növekedhet, ami akkor az összes mobil előfizetés 88 százaléka lehet. A mobil PC-s és tabletes előfizetések száma csak mérsékelten emelkedhet, 2026-ban 450 millió ilyen lehet. Minden hetedik autó karbonkibocsátását tudná megspórolni Európa az 5G-vel - Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az egy okostelefonra jutó havi mobil adatforgalom már most is meghaladja a 10 gigabájtot, 2026-ban pedig már a 35 gigabájtot is elérheti az adatforgalom. 2026-ban a teljes mobilforgalomnak az 53 százaléka már az 5G-s hálózatokon keresztül generálódik majd, jelenleg az adatforgalom 66 százalékát a videótartalmak adják, ez az arány 2026-ban 77 százalék lehet az Ericsson szerint. Bár minden régióban meredek emelkedés várható a mobil adatforgalomban, az egyes régiók más-más pályán járnak majd, az Ericsson szerint 2026-ban Észak-Amerikában és Nyugat-Európában lesz legmagasabb a mobilokon generált havi adatforgalom, előbbi régióban 2020-2026 között 27, utóbbiban 28 százalék lehet az éves átlagos növekedés. Forrás: Ericsson Mobility Report
A 20. század vívmányai A 19. század végén, 20. század elején aztán nagy áttörés kezdődött az ízérzékelés kutatásában. Felfedezték az ízlelőbimbókat, és elkezdődött az ízérzékelés mögötti idegrendszeri mechanizmusok feltárása. Az ízlelőbimbók felfedezésével az alapízek számát végre tudományosan is bizonyítani lehetett, lelkesen vizsgálták tehát a kutatók, hogy milyen ízekre reagál egy-egy ízlelőbimbó. Nem könnyítette meg a dolgukat, hogy kísérleteikben sokszor állatokkal dolgoztak, és bár a legtöbb állat ízérzékelése hasonlít az emberéhez, azért bőven akadnak kivételek. A macska például nem érzi az édes ízt, érzi viszont a vízét. (Az állatok ízérzékeléséről itt többet is megtudhat). Milyen izek vanna k a z. A kutatásoknak köszönhetően már tudjuk, hogy a nyelven, a szájpadláson, az arcfal belső oldalán, a garaton és talán a tüdőben elhelyezkedő ízlelőbimbók valóban egy-egy íz felismerésére specializálódtak. Húsz évvel ezelőttig azonban a tudósok még meg voltak győződve arról, hogy csak az édes, a sós, a keserű és a savanyú detektálására szakosodott receptoraink vannak, azóta viszont újabb ízreceptorokat is felfedeztek.
Jellemzően az édes ízt érzékelő receptorok inkább a nyelv hegyén találhatók, a sósat és savanyút a nyelv oldalán, a keserűt pedig a hátul, a nyelvgyökön érezzük – de ez nem jelenti azt, hogy például a nyelvünk hegyével ne éreznénk például a citrom ízét. Már az ötödik alapízt sem mindenki tudja azonosítani A múlt század elején Japánban Kikunae Ikeda írta le először az ötödik alapízt, az umamit. A japán megnevezés jelentése: "finom íz", és általában a húsos, erős, fehérjékben és aminosavakban (például glutaminsavban és aszparaginsavban) különösen gazdag ételek jellegzetes íze. Máshol érezzük az ízeket? - HáziPatika. Tartósított ételekben, levesporokban gyakori összetevő a mononátrium-glutamát, amelyben szintén ezt az ízt ismerhetjük fel. Egy évtizede folyik a vita a további, érzékelhető, megkülönböztethető alapízekről, végül a zsír ízét, latinul az oleogustust ismerték el a hatodik alapíznek. Sokan vitatták ezt azzal, hogy inkább a zsír állagát, tapintását, krémes vagy éppen ragacsos voltát érzékeljük, nem elsősorban az ízét, de végül többségben voltak azok, akik szerint a zsírt nem egyéb tulajdonságai, hanem az íze teszi megkülönböztethetővé.