Talán a G-nap sokak számára kellemetlen története lehet a magyarázata annak is, hogy a műből hiányzik például a Liszkay Gábor főszerkesztő fémjelezte korszak, amikor Magyarországon – ellenzékben – a Magyar Nemzet kitartó munkájának köszönhetően lett a jobboldali, polgári újságírás zászlóshajója, amelyet a más, vagy épp ellentétes politikai nézeteket vallók is rendszeresen olvastak. A Magyar Nemzet nyolc évtizedes történetének minden mozzanata érdekes, az mégis hiányérzetet okoz, hogy az azt feldolgozó könyv szerzője nem interjúvolta meg a balliberális kormányok idején, az ellenzéki korszakban korszakban a lapot irányító vezetőket, és ugyancsak hiányzik, hogy mi vezetett a G-nap utáni főszerkesztő, D. Horváth Gábor tavaly november végi távozásához, aki – bár a könyvbemutatón a lap számos régi munkatársa megjelent – nem vett részt az eseményen. Nem hiányozhatott ugyanakkor a kipróbált moszkovita Martin József, aki már áprilisban is részt vett az akkor épp bezárt lap egykori munkatársainak egri előadásán, és nosztalgikus hangnemben olyasmikkel szórakoztatta a hallgatóságot, hogy a Kádár-korszakban a Magyar Nemzet akkori vezetése volt a kommunista rezsim legfőbb kritikusa, ellensége, amely borsot mert törni az államhatalom orra alá.
Nos, aki kezébe veszi a kötetet, és képessé válik egy közös időutazásra a szerzővel együtt, az az utolsó karakter után rájön, Pethő Tibor megoldotta ezt a kényes feladatot. Legalábbis mindenképpen törekedett erre. Szerető Szabolcs először a G-napról | Magyar Hang Mi is történt 2015. február 6-án, illetve utána? A Magyar Nemzet fekete-fehér címsora – amely így vagy úgy az utóbbi idők egyik meghatározó jelképévé vált – ma nemcsak az újságpiacról hiányzik, hanem azoknak az olvasóknak is, akik a polgári világról a polgári szemléleten keresztül akartak híreket kapni. A lapról szóló könyv nem csupán bemutatja az elmúlt nyolcvan esztendő intellektuális folyamatait, magában hordozza e nyolc évtized minden erényét és fájdalmát. Igazi tükröt állít egészen a közelmúltig, az elmúlásig. Pethő Tibor: A Magyar Nemzet története – 1938-2018. Jaffa Kiadó, 2018. 4490 Ft Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 31. számában jelent meg, 2018. december 14-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon!
A történelmi és életrajzi lexikon különlegessége, hogy a nagy emberek mellett bekerültek a nemzetsors negatív alakítói: árulók, cselszövők is. A kiadvány minden gondolkodni és tanulni vágyó magyar embernek szól, akik szeretnék megérteni a magyar sors alakulását, akik a régi korokat tanulmányozva kíváncsiak az események mögött álló emberre, annak művére és művének hatására... * Tanárok és diákok, szülők és gyerekek, könyvtárosok és olvasók, életrajzi-búvárok és művelődni vágyók, múltkutatók és tudásukat szívesen felmérő, gondolkodó elmék hasznosan forgathatják a "Millenniumi Krónika" valamennyiünk számára tanulságos és élvezetes lapjait. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Szállítási és fizetési módok
A hirdetés csak egyes pénzügyi szolgáltatások főbb jellemzőit tartalmazza tájékoztató céllal, a részletes feltételeket és kondíciókat a bank mindenkor hatályos hirdetménye, illetve a bankkal megkötendő szerződés tartalmazza. A hirdetés nem minősül ajánlattételnek, a végleges törlesztő részlet, THM, hitelösszeg a hitelképesség függvényében változhat.
Népkönyvtárak és kisebb könyvtárak részére ajánlható művek magyarázatos jegyzéke.
Két korábbi köztársaság Első ízben az 1918-as őszirózsás forradalom után lett hazánk államformája népköztársaság, ám ez tiszavirág- életűnek bizonyult, hiszen hamar felváltotta a proletárdiktatúra. A Magyar Köztársaság (második) kikiáltását 1946 elején szavazta meg a nemzetgyűlés, ám mindössze három évig tartott, ugyanis 1949-ben átvette a helyét az 1989-ig tartó népköztársaság, amit a kommunisták szovjet mintára építettek ki. rendszerváltás rendszerváltozás történelmi pillanat Szűrös Mátyás Országház köztársaság 1989 október 23 országgyűlés elnöke 30 éves a rendszerváltás
Az őszi rózsás forradalom by Réka Pócs
95 éve, 1918. október 30-31-én győzött Magyarországon a polgári demokratikus, közkeletű nevén őszirózsás forradalom, és megalakulhatott gróf Károlyi Mihály koalíciós kormánya. Az első világháború elhúzódó harcai mélyreható következményekkel jártak az ország életére. Az Osztrák-Magyar Monarchia államszervezete az elszenvedett katonai vereségek, a külpolitikai elszigeteltség és a fenyegető forradalmak hatására működésképtelenné vált, a hátország elégedetlensége egyre erősödött. 1918. október 23-án a helyzet kilátástalanságát és saját tehetetlenségét felmérve a Wekerle-kormány lemondott. Október 24-re virradóra Budapesten – a Károlyi Mihály vezette Függetlenségi Párt, az Országos Polgári Radikális Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt részvételével – megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. A testület 26-án kiadott 12 pontos kiáltványában ellenkormánynak nyilvánította magát. Az aláírók követelték a háború azonnali befejezését, a német szövetség felbontását, az ország függetlenségének megteremtését, új választások kiírását az általános és titkos választójog alapján, valamint a demokratikus szabadságjogokat.
3. Mikor volt a nándorfehérvári diadal? A magyar–török háborúk során 1456. július 4–21. között a keresztény magyarok és szerbek Szilágyi Mihály vezetésével védték Nándorfehérvár várát II. Mehmed seregével szemben, majd Hunyadi János vezetésével, Kapisztrán János kereszteseivel július 22-én legyőzték a törököket. 4. Mikor volt a magyar jakobinusok kivégzése? Martinovics Ignác, Hajnóczy József, Szentmarjay Ferenc, Laczkovics János és Sigray Jakab kivégzése. 5. Mikor volt a visegrádi királytalálkozó? Károly Róbert magyar király hívta össze, és Luxemburgi János cseh király és Nagy Kázmér lengyel király vett részt rajta. 6. Mikor uralkodott IV. Béla? 1060-tól 1063-ig I. Béla, 1131-től 1141-ig pedig II. Béla uralkodott. 7. Mikor halt ki az Árpád-ház? III. András halálával halt ki az Árpád-ház. 8. Mikor volt az őszirózsás forradalom? Az I. világháború elhúzódása miatt katonák és civilek tüntettek és sztrájkoltak Budapesten és a nagyvárosokban. 9. Mikor volt a kiegyezés? A kiegyezés a Habsburg-ház, azaz feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között született megállapodás, mely az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság közötti politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezte.
A kor nyugati politikusai, újságírói arra gondolhattak, hogy míg Magyarország Tisza vezetésével stabilnak látszott, Ausztriát belpolitikai válságok gyengítették, és a háború különben is a velünk határos Szerbia elleni támadással tört ki. II. Vilmos német császár és Erich Ludendorff német tábornok után Tisza Istvánt tekintette a nyugati sajtó a "leggyűlöletesebb ellenségnek", a központi hatalmak harmadik legfontosabb emberének 1918-ban. Tisza (másodjára) 1913 óta volt kormányfő, de miután IV. Károly 1917. nyarán lemondatta, még mindig a kormánypárt élén állt, és fajsúlyos politikai döntés nem született a hozzájárulása nélkül. A Tisza-ellenes propagandából külföldön Robert Seton-Watson és Eduard Beneš, míg Magyarországon Károlyi Mihály és Jászi Oszkár vette ki a részét. A Károlyi vezette baloldali ellenzék szakadatlan ellenfele volt Tiszának (egyik képviselőjük merényletet is kísérelt meg ellene 1912-ben). A geszti grófot a haladás és demokratizálás, azaz az általános választójog akadályának tekintették, ami Károlyiék szerint a nyugati hatalmaknál sem hozza jó színbe Magyarországot.
Az Index környékéről is Totalcar, Totalbike, Velvet, Dívány, Comment:Com, Könyvesblog, Tékozló Homár